„Miskolci Bányakapitányság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Link. jav.
CitLib-paraméter javítása, szócikk a Kategória:Hibás paraméterezésű CitLib-et tartalmazó lapok között
23. sor: 23. sor:


== Források ==
== Források ==
* {{CitLib||szerző= [[Dobrossy István (történész)|Dobrossy István]] |cím= Miskolc írásban és képekben 1/1 |hely= Miskolc |kiadó= [[Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár]] |év= 2006 |isbn= 9639311499 |fejezetcím= ''A Miskolci Bányakapitányság'' |oldal= 109–113}}
* {{CitLib|szerző= [[Dobrossy István (történész)|Dobrossy István]] |cím= Miskolc írásban és képekben 1/1 |hely= Miskolc |kiadó= [[Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár]] |év= 2006 |isbn= 9639311499 |fejezetcím= ''A Miskolci Bányakapitányság'' |oldal= 109–113}}
* {{CitWeb |url= http://mek.oszk.hu/01100/01193/01193.pdf |szerző= Izsó István |cím= A 90 éves Miskolci Bányakapitányság
* {{CitWeb |url= http://mek.oszk.hu/01100/01193/01193.pdf |szerző= Izsó István |cím= A 90 éves Miskolci Bányakapitányság
a bányászati szakigazgatás évezredes története tükrében |weblap= mek.oszk.hu |nyelvkód= |hely= Miskolc |kiadó= |év= 2001 |oldal= |elér= 2017-06-13 |formátum= pdf |terjedelem= |archívurl= |archívdátum= |doi= |egyéb= |idézet= }}
a bányászati szakigazgatás évezredes története tükrében |weblap= mek.oszk.hu |nyelvkód= |hely= Miskolc |kiadó= |év= 2001 |oldal= |elér= 2017-06-13 |formátum= pdf |terjedelem= |archívurl= |archívdátum= |doi= |egyéb= |idézet= }}

A lap 2018. augusztus 26., 13:58-kori változata

Miskolci Bányakapitányság
Kormányhivatal, Bányászati Osztály
TelepülésMiskolc
Elhelyezkedése
Miskolci Bányakapitányság (Miskolc)
Miskolci Bányakapitányság
Miskolci Bányakapitányság
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 12″, k. h. 20° 47′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 12″, k. h. 20° 47′ 52″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolci Bányakapitányság témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Miskolci Bányakapitányság a trianoni döntéssel megváltozott határok következtében jött létre a Miskolci Bányabiztosság intézményéből. Székháza Miskolcon, a Soltész Nagy Kálmán utca 5. szám alatt áll.

Története

A Miskolci Bányabiztosság a Budapesti Bányakapitányság helyi kirendeltsége volt, és az 1911. évi XIV. tc. alapján alakult meg. Ekkor a Széchenyi utca 60. számú épülettömb (Royal szálló), déli, Szinvára néző szárnyában, a második emeleten lévő háromszobás lakást bérelte Weisz Vilmostól. A hivatal háromfős létszámmal kezdte meg a működését (Gallow Károly és Sasi Nagy Imre főbányabiztos, valamint Piszárszky Pál hivatalszolga). A személyzet létszáma 1918-tól hét főre emelkedett (1945-ig). A Trianon utáni területi változások miatt a Bányabiztosságokat Bányakapitányságokká szervezték át, így a miskolcit is, egyúttal elrendelték a hivatalok székhelyéül szolgáló épületek építését is. A város először a mai Kossuth utca 13-nak megfelelő telket ajánlotta fel a célra, de ez nem felelt meg a célra. Második lépésként a városi az akkor már kialakult, de még beépítetlen Soltész Nagy Kálmán utcán, annak keleti oldalán, egy 600 négyszögöles telket adott át a hivatalnak – a hivatalos telekár egyharmadáért, azaz 2 875 000 koronáért. Az adásvételi szerződést 1923. július 3-án írták alá, és a Reggeli Hírlap tudósítása szerint az építkezés hamarosan meg is kezdődött, és 1924 őszén fejeződött be. A tervező személyét illetően eltérő adatok szerepelnek a forrásokban: Medgyaszay István vagy Árva Pál lehetett az építész. Az épület tekintélyes méretű, kétemeletes, benne a hivatali helyiségeken kívül tisztviselői szolgálati lakásokat is kialakítottak, de a lakások egy részét nem hivatali dolgozók is bérelhették. Egy 1925-ből származó képeslapon látható az épület, mellette a MÁV Osztálymérnökség irodaháza (Soltész Nagy Kálmán utca 7.), de ettől eltekintve a környezet még teljesen beépítetlen. Az épület déli oldalán később épült fel két ütemben a Villamosipari Technikum (ma Bláthy Ottó Villamosipari Szakgimnázium).

A Bányakapitányság szervezeti felépítésében és működésében 1945 után több kisebb módosítás történt, majd 1949-ben meg is szüntették a bányakapitányságokat, és bányarendészeti kirendeltségeket hoztak létre. 1953-ban Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségek alakultak, a változások illetékességi módosulásokkal is jártak. A hivatal végül 1993-ban nyerte vissza a Bányakapitányság elnevezést. Az épület máig használatban van, a megyei kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztálya működik benne. A ház főbejárata mellett emléktáblát helyeztek el a megszűnt mélyműveléses barnaszén bányászat emlékére.

Leírása

A ház kétemeletes, magas mészkőlábazata van. Homlokzata tíztengelyes, rajta a szimmetria és az aszimmetria váltakozik. Ablakai hármas osztásúak és egyenes záródásúak. Eredetileg két bejárata volt, a második tengelybelit valamikor megszüntették. A negyedik és a tizedik tengelybeli rizalitban, az emeleti szinteken kőkorlátos erkélyeket helyeztek el. Az első három tengelyben, a trapézalakban megemelt tető alatti mezőben Márton Ferenc látványos sgraffitója látható. A kép középpontjában egy fa áll, törzsén a bányász címerrel. Két oldalt bányász egyenruhát viselő férfiak, magyar ruhás nők és gyerekek vannak, a háttérben, a tájban népies házat és a kalotaszegi templomot látni.

Képek

Források