„Északi faunabirodalom” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
keskeny átmeneti zóna
a →‎Felosztása: (Aethiopis)
5. sor: 5. sor:
A faunabirodalmat többnyire négy [[faunaterület]]re, azokat pedig [[faunatartomány]]okra osztják:
A faunabirodalmat többnyire négy [[faunaterület]]re, azokat pedig [[faunatartomány]]okra osztják:


1. [[Afrotropikus faunaterület]] 3 faunatartománnyal:
1. [[Afrotropikus faunaterület]] ''(Aethiopis)'' 3 faunatartománnyal:
[[Fájl:Ecozone Afrotropic.svg|thumb|Az afrotropikus és a madagaszkári faunaterület]]
[[Fájl:Ecozone Afrotropic.svg|thumb|Az afrotropikus és a madagaszkári faunaterület]]
* [[nyugat-afrikai faunatartomány]],
* [[nyugat-afrikai faunatartomány]],

A lap 2018. június 24., 14:22-kori változata

Az északi faunabirodalom (Arctogea) a Föld négy faunabirodalmának legnagyobbika: felöleli a teljes Észak-Amerikát, Európát, Ázsiát, Afrikát és a környező szigeteket. Tudományos nevét onnan kapta, hogy az északi sarkvidék (az Arktosz) körül helyezkedik el. A délkelet-ázsiai szigetvilágban az ausztráliai faunabirodalomtól (Notogea) a Wallace-vonal választja el, Észak-Amerikában, a mexikói felföld peremén pedig az újvilági faunabirodalomtól (Neotropisz) egy keskeny átmeneti zóna.

Felosztása

A faunabirodalmat többnyire négy faunaterületre, azokat pedig faunatartományokra osztják:

1. Afrotropikus faunaterület (Aethiopis) 3 faunatartománnyal:

Az afrotropikus és a madagaszkári faunaterület

2. Madagaszkári faunaterület.

3. Orientális faunaterület (indo-maláj faunaterület) 6 faunatartománnyal:

Az orientális faunaterület

4. Holarktikus faunaterület 3 faunatartománnyal:

A palearktikus faunatartomány

Ebben a felosztásban az egyes nagyobb egységek határvonalai többnyire természetesek és viszonylag egyértelműek, az egységek hierarchikus helyzete viszont nem mindig az. Így például egyes szerzők[1] az orientális faunaterületet indo-maláj faunabirodalom néven önálló faunabirodalomnak tekintik.

Jegyzetek

Források

Koroknay István, 1972: Az állatok nagy képeskönyve. Móra, Budapest, p. 126.

Kapcsolódó cikkek

További információk