„Kováts József (tanár)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Személynév-egyértelműsítő lapra történő hivatkozás |
|||
13. sor: | 13. sor: | ||
* Oratio funebis, qua exc. ac ill. dno Francisco libero baroni Wesselényi de Hadad... suprema in templo Hadadensi solvit...Nonis Augusti 1770. Kolozsvár, 1771. (Többek gyászbeszédeivel együtt.) |
* Oratio funebis, qua exc. ac ill. dno Francisco libero baroni Wesselényi de Hadad... suprema in templo Hadadensi solvit...Nonis Augusti 1770. Kolozsvár, 1771. (Többek gyászbeszédeivel együtt.) |
||
* Elementa philosophiae naturalis a J. G. Krügero delineata. Claudiopoli, 1774. (Kézirata a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban Fábián András másolatában, Kováts előadása után.) |
* Elementa philosophiae naturalis a J. G. Krügero delineata. Claudiopoli, 1774. (Kézirata a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban Fábián András másolatában, Kováts előadása után.) |
||
* Emlékezet köve, melyre egy |
* Emlékezet köve, melyre egy gyözedelmes vitéznek, néhai méltoságos báro vargyasi Dániel István urfi ö nagyságának... életét és virtusait fel irta, és azt kedves emlékezetének oszlopául fel-emelte... Kolozsvár, 1775. [http://mek.oszk.hu/15100/15125/15125.pdf Online] |
||
==Források== |
==Források== |
A lap 2018. június 10., 11:12-kori változata
Zabolai Kováts József, Kovács (Zabola, 1732. – Nagyenyed, 1795. június 5.) református főiskolai igazgató-tanár, fizikus.
Élete
Valószinűleg udvarhelyi székely családból származott és Marosvásárhelyt tanult; itt ismerte fel tehetségét Teleki Sándor gróf, aki fia, Teleki Sámuel mellé választotta nevelőnek; ezzel ment 1759-ben külföldi akadémiákra. 1760. január 17-től a bázeli, 1761-től az utrechti egyetemen tanult. 1762-től Párizsban tartózkodott, majd miután hazatért, 1763 szeptemberében tanár lett Székelyudvarhelyen. 1767-ben választották meg Nagyenyedre tanárnak, ahol a bölcseletet és matematikát tanította; az iskola bel- és külügyi rendezésében és különösen az iskola vagyonának a kormánnyal szembeni védelmében nagy érdemei vannak. 1774-ben adta ki A természetfilozófia elemei című művét, amely Johann Gottlob Krüger Naturlehre című könyvének átdolgozott fordítása, egyben ez az első erdélyi, már nem kartéziánus, hanem newtoni szellemben készült fizikakönyv. 1783-ban megválasztották generalis notariussá, azonban nem fogadta el ez a tisztséget. Vagyonának felét (15 ezer magyar forintot) a nagyenyedi iskolának jutalomkönyvek vásárlására és segélypénzül hagyta.
Munkái
- Halotti oratio... melyben Bethlen Imre ur ő nagyságának... erdélyi guberniumban egyik belső tanács hivének... utolsó tisztességet tett .. Alsó-Rákoson 1765. Szent-Iván havának XVI. napján. Szeben, 1767. (Málnái László gyászbeszédével együtt.)
- Halotti oratio. melyben néhai mélt. gróf Hidvégi Nemes Ádám ur ő excellentziájának...utolsó tiszteséget tett és a haláltól való félelmet megkissebbíteni igyekezte a hidvégi gyászos udvarban 1765 Bőjtmáshava 17. napján. Hely. n. 1766.
- Oratio funebis, qua exc. ac ill. dno Francisco libero baroni Wesselényi de Hadad... suprema in templo Hadadensi solvit...Nonis Augusti 1770. Kolozsvár, 1771. (Többek gyászbeszédeivel együtt.)
- Elementa philosophiae naturalis a J. G. Krügero delineata. Claudiopoli, 1774. (Kézirata a Magyar Nemzeti Múzeumban Fábián András másolatában, Kováts előadása után.)
- Emlékezet köve, melyre egy gyözedelmes vitéznek, néhai méltoságos báro vargyasi Dániel István urfi ö nagyságának... életét és virtusait fel irta, és azt kedves emlékezetének oszlopául fel-emelte... Kolozsvár, 1775. Online
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.