„Hans von Dohnanyi” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
7. sor: | 7. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
[[Dohnányi Ernő]] magyar zeneszerző és Elisabeth Kunwald osztrák-zsidó zongoraművésznő fiaként, Bécsben született. Szülei válása után, [[Berlin]]ben nőtt fel. [[Dietrich Bonhoeffer|Dietrich]] és Klaus Bonhoeffer osztálytársa volt a |
[[Dohnányi Ernő]] magyar zeneszerző és Elisabeth Kunwald osztrák-zsidó zongoraművésznő fiaként, Bécsben született. Szülei válása után, [[Berlin]]ben nőtt fel. [[Dietrich Bonhoeffer|Dietrich]] és Klaus Bonhoeffer osztálytársa volt a grünewaldi gimnáziumban. 1920-tól 1924-ig jogtudományt tanult a berlini [[Humboldt Egyetem]]en. 1925-ben jogi doktorátust szerzett ''A nemzetközi bérleti szerződés, mint Csehszlovákia területbérlete a Hamburgi kikötőben a Moldva folyón'' témában. |
||
Első, „teljes mértékben kielégítő” államvizsgája 1924-es abszolválása után, 1925-ben feleségül vette Christinét Dietrich |
Első, „teljes mértékben kielégítő” államvizsgája 1924-es abszolválása után, 1925-ben feleségül vette Christinét, Dietrich és Klaus iskolatársai húgát, Karl Bonhoeffer lányát. A házassággal a hangsúlyt az a-ra tette családnevében. Bärbel (1926), Klaus (1928), valamint Christoph (1929), három gyors egymásutánban született gyermekébõl kettõ is követte őt az ismertségben: Klaus 1981-től 1988-ig [[Hamburg]] első polgármestere volt, Christoph pedig sikeres karmester lett. Unokája, Justus filmrendező. |
||
1928-ban „jó” minõsítéssel teszi le második jogi államvizsgáját. Rövid tevékenysége után a Hamburgi Szenátusban, 1929-ben kezdődött a karrierje, a Birodalmi |
1928-ban „jó” minõsítéssel teszi le második jogi államvizsgáját. Rövid tevékenysége után a Hamburgi Szenátusban, 1929-ben kezdődött a karrierje, a Birodalmi Igazságügyi Minisztériumban személyi asszisztenseként több igazságügy-miniszter mellett, majd az államügyész szolgálatában, 1934-tõl kormánytanácsosként. 1932-tõl a Birodalmi Elnök, a bíró Erwin Bumke segédtisztje volt, ebben a funkcióban fellépett, amikor a [[Porosz Királyság]] önálló lett, s hadat gyűjtött a Birodalom ellen. |
||
A [[Hosszú kések éjszakája|Röhm-puccs]] után Von Dohnányi – a tervezett merénylet állítólagos összeesküvőinek a kormány megrendelésére, tárgyalás és ítélet nélkül – az |
A [[Hosszú kések éjszakája|Röhm-puccs]] után Von Dohnányi – a tervezett merénylet állítólagos összeesküvőinek a kormány megrendelésére, tárgyalás és ítélet nélkül – került kapcsolatba az ellenállás köreihez. Ő készítette a feljegyzést a rendszerellenes bűncselekményekről, a szabályos bizonyítékok a törvényes eljárásban viszont megkötötték a kezét. |
||
Azonban az előkészítő fázisban |
Azonban az előkészítő fázisban a [[Nürnbergi törvények]] értelmében Dohnányi kiszolgálta a Náci Birodalmat igazságügy-miniszteri minõségben, Franz Gürtnert, ezen túlmenően, pedig [[Roland Freisler]]t, valamint Fritz Graut a 37. Találkozó a büntetőjog Bizottság, ahogy az első nagy ötletelés, jelezve, hogy a koncepció a Nürnbergi törvények, valamint a végrehajtási rendeletek az anyagi szempontok készített. az ülésen bírálta, hogy a kidolgozott törvénytervezet „legfőbb célja nem a faji jogszabályok – hanem garancia az alapvető fajvédelem garanciája”. |
||
Mivel azonban az egyre inkább kritikus hozzáállás, hogy a náci faji politika 1938-ban ismertté vált, átadott neki, hogy a miniszter úr, mint egy császári tanácsos, hogy a császári udvar. |
Mivel azonban az egyre inkább kritikus hozzáállás, hogy a náci faji politika 1938-ban ismertté vált, átadott neki, hogy a miniszter úr, mint egy császári tanácsos, hogy a császári udvar. |
||
Nem sokkal a |
Nem sokkal a [[második világháború]] kezdete előtt úgynevezett Hans Oster neki a [[Wilhelm Canaris]] tart [[Abwehr]] [[A német haderő főparancsnoksága]] hamarosan a központja lett az [[Adolf Hitler]]rel szembeni ellenállásnak. |
||
1941 novemberében elbocsátották a bíróságtól. Dohnányinak sikerült 1942-ben üldözött zsidókat, berlini ügyvédeket, Fritz Arnoldot, Julius Fliesst és családjuk tagjait mint álcázott ügynököket hivatalosan [[Svájc]]ba menekítenie. Összesen 13 ember tudta az úgynevezett U-7-műveletben szabadon elhagyni az országot. Közben ő maga is titkos látogatást tett Svájcba a menekülés előkészítésére. |
1941 novemberében elbocsátották a bíróságtól. Dohnányinak sikerült 1942-ben üldözött zsidókat, a berlini ügyvédeket, Fritz Arnoldot, Julius Fliesst és családjuk tagjait mint álcázott ügynököket hivatalosan [[Svájc]]ba menekítenie. Összesen 13 ember tudta az úgynevezett U-7-műveletben szabadon elhagyni az országot. Közben ő maga is titkos látogatást tett Svájcba, a menekülés előkészítésére. |
||
1943 márciusában részt vett a Hitler elleni [[merénylet]]ben [[Henning von Tresckow]] puccskísérlete keretében. A [[Szmolenszk]]be utazó Hitler gépére bombát csempészett, amely csütörtököt mondott. |
1943 márciusában részt vett a Hitler elleni [[merénylet]]ben [[Henning von Tresckow]] puccskísérlete keretében. A [[Szmolenszk]]be utazó Hitler gépére bombát csempészett, amely csütörtököt mondott. |
||
1943. április 5-én Dohnányit letartóztatták (a vádak állítólagos deviza bűncselekmények voltak, ideértve a pénztranzakciókat a Jauch & Hübener cégnek). Karl Sack hadbíró elhúzódó eljárást folytatott le vele szemben. 1944-ben Dohnányi a sachsenhauseni koncentrációs táborba került. Miután a merénylet 1944. július 20-án a Hitler elleni újabb puccskísérletben megbukott, 1944. szeptember 22-én a titkos feljegyzéseket találtak nála, valamint 1945. április 5-én Canaris titkos naplóját egy páncélszekrényben, zosseni katonai bunkerben. Ez a romlott, a bizonyíték |
1943. április 5-én Dohnányit letartóztatták (a vádak állítólagos deviza bűncselekmények voltak, ideértve a pénztranzakciókat a Jauch & Hübener cégnek). Karl Sack hadbíró elhúzódó eljárást folytatott le vele szemben. 1944-ben Dohnányi a sachsenhauseni koncentrációs táborba került. Miután a merénylet 1944. július 20-án a Hitler elleni újabb puccskísérletben megbukott, 1944. szeptember 22-én a titkos feljegyzéseket találtak nála, valamint 1945. április 5-én Canaris titkos naplóját egy páncélszekrényben, zosseni katonai bunkerben. Ez a romlott, a bizonyíték Dohnányi (ellen is, Dietrich Bonhoeffer, Ludwig Gehre, Hans Oster, Karl Sack). Hitler elrendelte, [[Ernst Kaltenbrunner]] és a vele együtt vádlottak kivégzését. A biztos úr, az osztályvezető, a [[Reichssicherheitshauptamt]], Walter Huppenkothen volt, aki ügyészként leutazott a sachsenhauseni koncentrációs táborba. Hatodikán mint elnök összehívott egy különleges SS-bíróságot SS-esekből, akik a koncentrációs táborban parancsnokoltak. Nem voltak védők sem. Gyorsított eljárásban a mentők hordágyán fekvő Dohnányit halálra ítélték és április 9-én felakasztották. |
||
== Jogi Feldolgozás == |
== Jogi Feldolgozás == |
||
Az Elnök, az állami számvevőszék, az Otto Thor Beck , valamint az Ügyész, Walter Huppenkothen , a vége után a Náci rezsim, a [[Németország|Németországi Szövetségi Köztársaság]] a tartozék hogy gyilkossággal vádolják. Miután a Szövetségi bíróság 1952-ben, az első két felmentéseket a tárgyaláson az esküdtszék választott, költözött 1956-ban során a harmadik felülvizsgálata a kilátás. Felemelte a kárhoztatás Thor Becks, Huppenkothens mondta, hogy a vádak alól a gyilkosságban való részvétellel az állam bírósági eljárás, mert az állami számvevőszék megfelelően épült, majd időpontjában hatályos helyesen megítélni; lehet, hogy a vádlott nem lehet azzal vádolni, hogy ez igaz hajlított |
Az Elnök, az állami számvevőszék, az Otto Thor Beck , valamint az Ügyész, Walter Huppenkothen , a vége után a Náci rezsim, a [[Németország|Németországi Szövetségi Köztársaság]] a tartozék hogy gyilkossággal vádolják. Miután a Szövetségi bíróság 1952-ben, az első két felmentéseket a tárgyaláson az esküdtszék választott, költözött 1956-ban során a harmadik felülvizsgálata a kilátás. Felemelte a kárhoztatás Thor Becks, Huppenkothens mondta, hogy a vádak alól a gyilkosságban való részvétellel az állam bírósági eljárás, mert az állami számvevőszék megfelelően épült, majd időpontjában hatályos helyesen megítélni; lehet, hogy a vádlott nem lehet azzal vádolni, hogy ez igaz hajlított. |
||
Különleges félreértés okozta az érvelés, a Szövetségi bíróság ezt a meggyőződést. Így volt az oka, hogy a vád nem a részvétel, a végrehajtás, de a tény, hogy Huppenkothen nem sikerült volna, azt megelőzően, hogy a gyilkos Wilhelm Canaris, Ludwig Gehre, Hans Oster, Karl |
Különleges félreértés okozta az érvelés, a Szövetségi bíróság ezt a meggyőződést. Így volt az oka, hogy a vád nem a részvétel, a végrehajtás, de a tény, hogy Huppenkothen nem sikerült volna, azt megelőzően, hogy a gyilkos Wilhelm Canaris, Ludwig Gehre, Hans Oster, Karl Sack, a megerősítés, az ítéletet a Legfelsőbb bíróság által Úr, ebben az esetben, [[Ernst Kaltenbrunner]], hogy szerezzen. A hideg Brunner aláírása lenne a Törvény Huppenkothens véleménye szerint a BGH-tól 1956-ban tehát jogszerűen. Az állítólagos gyilkosság a Dohnanyis volt Huppenkothen is felmentették, mert kétség esetén a vádlott nem találtam, lehet, hogy a bíróság a mester ezt az "ítélet", de megerősítette.<ref>Ingo Müller: ''Der Niedergang des Strafrechtssystems im Dritten Reich''</ref> |
||
1995-ben a Szövetségi bíróság elhatárolta magát az első alkalommal, a törvény az 1956-os, ez az ítélet a bíró munkáját az egykori NDK-ban. Az ítélet ellen Dohnanyi, a másik az 1. 1998 szeptemberében lépett hatályba a törvény eltörléséről szóló nemzeti szocialista igazságtalan ítélkezés, a büntető igazságszolgáltatás hatályát veszti. |
1995-ben a Szövetségi bíróság elhatárolta magát az első alkalommal, a törvény az 1956-os, ez az ítélet a bíró munkáját az egykori NDK-ban. Az ítélet ellen Dohnanyi, a másik az 1. 1998 szeptemberében lépett hatályba a törvény eltörléséről szóló nemzeti szocialista igazságtalan ítélkezés, a büntető igazságszolgáltatás hatályát veszti. Günter Hirsch (a Szövetségi Bíróság elnöke 2000-től 2008-ig) azt mondta, 2002-ben Hans von Dohnányi születése centenáriumán: "ez az ítélet" (1956) "a Szövetségi bíróságra, ahol a bíró vett részt, a harmadik Birodalom, értékelő egy különleges bíróság, majd később egy háború bíró, szégyelljék magukat." Ezen kívül azt mondta: "Az elkövetők voltak, végül által hozott ítélet alapján a Szövetségi bíróság 1956 ezt a bírói gyilkosság, felmentették az alapon, hogy a következmény az volt, hogy nem a bírák során a náci uralom 50 000 halálos ítéletet, mint kellett bíróság elé." |
||
== Emlékezete == |
== Emlékezete == |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
== Dokumentumok == |
== Dokumentumok == |
||
* Winfried Meyer (EDS.): ''Összeesküvők Hitler ellen: Isten nem adott páncélt a szívem köré. Levelek a katonai börtönből, illetve a Gestapo börtönéből 1943-1945 |
* Winfried Meyer (EDS.): ''Összeesküvők Hitler ellen: Isten nem adott páncélt a szívem köré. Levelek a katonai börtönből, illetve a Gestapo börtönéből 1943-1945'', DVA, München, 2015 {{ISBN|978-3-421-04711-3}} |
||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
||
* Elizabeth Chowaniec: ''A Dohnányi-eset, 1943-1945. |
* Elizabeth Chowaniec: ''A Dohnányi-eset, 1943-1945. Ellenállás, katonai bíróság, SS-önkény. '' Oldenbourg, München, 1991 {{ISBN|3-486-64562-5}} |
||
* Marikje Smid: ''Hans Dohnanyi – Christine Bonhoeffer – Házasság a Hitlerrel szembeni ellenállásban. '' Whurr |
* Marikje Smid: ''Hans Dohnanyi – Christine Bonhoeffer – Házasság a Hitlerrel szembeni ellenállásban. '' Whurr Kiadó, 2002 {{ISBN|3-57905382-5}} |
||
* Andrea Tam: Hans von Dohnányi esete. A kárhoztatás, a rehabilitáció előtt. In: ''Revue d'allemagne et des pays de langue dénes. '' [[ISSN]] [http://zdb-katalog.de/list.xhtml?t=iss%3D%220035-0974%22&key=cql 0035-0974]{{ISSN|0035-0974}}, Bd. 37, 2. Sz., 2005. április-június, 197-215. o. |
* Andrea Tam: Hans von Dohnányi esete. A kárhoztatás, a rehabilitáció előtt. In: ''Revue d'allemagne et des pays de langue dénes. '' [[ISSN]] [http://zdb-katalog.de/list.xhtml?t=iss%3D%220035-0974%22&key=cql 0035-0974]{{ISSN|0035-0974}}, Bd. 37, 2. Sz., 2005. április-június, 197-215. o. |
||
* Jochen Thies: ''A Dohnányiak. Családi életrajz. '' Propyläen, Berlin, 2004 |
* Jochen Thies: ''A Dohnányiak. Családi életrajz. '' Propyläen, Berlin, 2004 {{ISBN|3-549-07190-6}}, 114-218. o. |
||
* Siegfried Mielke (EDS.) segítségével Marion Goers, Stefan Heinz, Matthias Oden, Sebastian Bödecker: ''Egyedi – oktatók, hallgatók képviselői a német Politikai Egyetemen (1920-1933), |
* Siegfried Mielke (EDS.) segítségével Marion Goers, Stefan Heinz, Matthias Oden, Sebastian Bödecker: ''Egyedi – oktatók, hallgatók képviselői a német Politikai Egyetemen (1920-1933), ellenállás a nemzeti szocializmussal szemben. '' Lukas, Berlin, 2008 {{ISBN|978-3-86732-032-0}}, 314-319. o. |
||
* Friedrich Karl Kaul: A birodalmi bíróság története,'' ''4. kötet: ''1933-1945. '' Kelet-Berlin 1971, 266 o. |
* Friedrich Karl Kaul: A birodalmi bíróság története,'' ''4. kötet: ''1933-1945. '' Kelet-Berlin 1971, 266 o. |
||
* Fritz Stern, Elisabeth Sifton: ''Nem hétköznapi emberek: Dietrich Bonhoeffer, Hans von Dohnányi az ellenállás Hitler ellen. '' C. H. Beck, München 2013 |
* Fritz Stern, Elisabeth Sifton: ''Nem hétköznapi emberek: Dietrich Bonhoeffer, Hans von Dohnányi az ellenállás Hitler ellen. '' C. H. Beck, München 2013 {{ISBN|978-3-406-65373-5}} |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
A lap 2018. június 5., 07:00-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Hans von Dohnanyi | |
Hans von Dohnányi (német bélyeg, 2002) | |
Hans von Dohnányi (német bélyeg, 2002) | |
Született | 1902[1] Bécs[2] |
Elhunyt | 1945. április 9. (42-43 évesen)[3] sachsenhauseni koncentrációs tábor |
Állampolgársága | |
Házastársa | Christine Bonhoeffer |
Gyermekei | |
Szülei | Dohnányi Ernő |
Foglalkozása | |
Iskolái | Humboldt Egyetem (1920–1924) |
Kitüntetései | Világ Igaza díj (2003. június 17.)[3] |
Halál oka | akasztás |
Sírhelye | Dorotheenstadti temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans von Dohnanyi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hans von Dohnányi, valójában Johann von Dohnányi (Bécs, 1902. január 1. – Sachsenhauseni koncentrációs tábor, 1945. április 9.) német jogász, a nemzeti szocializmussal szembeni ellenállás harcosa, a számos prominens tagot számláló Dohnányi család tagja. 1938-ban a Lipcsei Birodalmi Kerületi Bíróság tagja lett. Röviddel a második világháború vége előtt kivégezték.
Élete
Dohnányi Ernő magyar zeneszerző és Elisabeth Kunwald osztrák-zsidó zongoraművésznő fiaként, Bécsben született. Szülei válása után, Berlinben nőtt fel. Dietrich és Klaus Bonhoeffer osztálytársa volt a grünewaldi gimnáziumban. 1920-tól 1924-ig jogtudományt tanult a berlini Humboldt Egyetemen. 1925-ben jogi doktorátust szerzett A nemzetközi bérleti szerződés, mint Csehszlovákia területbérlete a Hamburgi kikötőben a Moldva folyón témában.
Első, „teljes mértékben kielégítő” államvizsgája 1924-es abszolválása után, 1925-ben feleségül vette Christinét, Dietrich és Klaus iskolatársai húgát, Karl Bonhoeffer lányát. A házassággal a hangsúlyt az a-ra tette családnevében. Bärbel (1926), Klaus (1928), valamint Christoph (1929), három gyors egymásutánban született gyermekébõl kettõ is követte őt az ismertségben: Klaus 1981-től 1988-ig Hamburg első polgármestere volt, Christoph pedig sikeres karmester lett. Unokája, Justus filmrendező.
1928-ban „jó” minõsítéssel teszi le második jogi államvizsgáját. Rövid tevékenysége után a Hamburgi Szenátusban, 1929-ben kezdődött a karrierje, a Birodalmi Igazságügyi Minisztériumban személyi asszisztenseként több igazságügy-miniszter mellett, majd az államügyész szolgálatában, 1934-tõl kormánytanácsosként. 1932-tõl a Birodalmi Elnök, a bíró Erwin Bumke segédtisztje volt, ebben a funkcióban fellépett, amikor a Porosz Királyság önálló lett, s hadat gyűjtött a Birodalom ellen.
A Röhm-puccs után Von Dohnányi – a tervezett merénylet állítólagos összeesküvőinek a kormány megrendelésére, tárgyalás és ítélet nélkül – került kapcsolatba az ellenállás köreihez. Ő készítette a feljegyzést a rendszerellenes bűncselekményekről, a szabályos bizonyítékok a törvényes eljárásban viszont megkötötték a kezét.
Azonban az előkészítő fázisban a Nürnbergi törvények értelmében Dohnányi kiszolgálta a Náci Birodalmat igazságügy-miniszteri minõségben, Franz Gürtnert, ezen túlmenően, pedig Roland Freislert, valamint Fritz Graut a 37. Találkozó a büntetőjog Bizottság, ahogy az első nagy ötletelés, jelezve, hogy a koncepció a Nürnbergi törvények, valamint a végrehajtási rendeletek az anyagi szempontok készített. az ülésen bírálta, hogy a kidolgozott törvénytervezet „legfőbb célja nem a faji jogszabályok – hanem garancia az alapvető fajvédelem garanciája”.
Mivel azonban az egyre inkább kritikus hozzáállás, hogy a náci faji politika 1938-ban ismertté vált, átadott neki, hogy a miniszter úr, mint egy császári tanácsos, hogy a császári udvar.
Nem sokkal a második világháború kezdete előtt úgynevezett Hans Oster neki a Wilhelm Canaris tart Abwehr A német haderő főparancsnoksága hamarosan a központja lett az Adolf Hitlerrel szembeni ellenállásnak.
1941 novemberében elbocsátották a bíróságtól. Dohnányinak sikerült 1942-ben üldözött zsidókat, a berlini ügyvédeket, Fritz Arnoldot, Julius Fliesst és családjuk tagjait mint álcázott ügynököket hivatalosan Svájcba menekítenie. Összesen 13 ember tudta az úgynevezett U-7-műveletben szabadon elhagyni az országot. Közben ő maga is titkos látogatást tett Svájcba, a menekülés előkészítésére.
1943 márciusában részt vett a Hitler elleni merényletben Henning von Tresckow puccskísérlete keretében. A Szmolenszkbe utazó Hitler gépére bombát csempészett, amely csütörtököt mondott.
1943. április 5-én Dohnányit letartóztatták (a vádak állítólagos deviza bűncselekmények voltak, ideértve a pénztranzakciókat a Jauch & Hübener cégnek). Karl Sack hadbíró elhúzódó eljárást folytatott le vele szemben. 1944-ben Dohnányi a sachsenhauseni koncentrációs táborba került. Miután a merénylet 1944. július 20-án a Hitler elleni újabb puccskísérletben megbukott, 1944. szeptember 22-én a titkos feljegyzéseket találtak nála, valamint 1945. április 5-én Canaris titkos naplóját egy páncélszekrényben, zosseni katonai bunkerben. Ez a romlott, a bizonyíték Dohnányi (ellen is, Dietrich Bonhoeffer, Ludwig Gehre, Hans Oster, Karl Sack). Hitler elrendelte, Ernst Kaltenbrunner és a vele együtt vádlottak kivégzését. A biztos úr, az osztályvezető, a Reichssicherheitshauptamt, Walter Huppenkothen volt, aki ügyészként leutazott a sachsenhauseni koncentrációs táborba. Hatodikán mint elnök összehívott egy különleges SS-bíróságot SS-esekből, akik a koncentrációs táborban parancsnokoltak. Nem voltak védők sem. Gyorsított eljárásban a mentők hordágyán fekvő Dohnányit halálra ítélték és április 9-én felakasztották.
Jogi Feldolgozás
Az Elnök, az állami számvevőszék, az Otto Thor Beck , valamint az Ügyész, Walter Huppenkothen , a vége után a Náci rezsim, a Németországi Szövetségi Köztársaság a tartozék hogy gyilkossággal vádolják. Miután a Szövetségi bíróság 1952-ben, az első két felmentéseket a tárgyaláson az esküdtszék választott, költözött 1956-ban során a harmadik felülvizsgálata a kilátás. Felemelte a kárhoztatás Thor Becks, Huppenkothens mondta, hogy a vádak alól a gyilkosságban való részvétellel az állam bírósági eljárás, mert az állami számvevőszék megfelelően épült, majd időpontjában hatályos helyesen megítélni; lehet, hogy a vádlott nem lehet azzal vádolni, hogy ez igaz hajlított.
Különleges félreértés okozta az érvelés, a Szövetségi bíróság ezt a meggyőződést. Így volt az oka, hogy a vád nem a részvétel, a végrehajtás, de a tény, hogy Huppenkothen nem sikerült volna, azt megelőzően, hogy a gyilkos Wilhelm Canaris, Ludwig Gehre, Hans Oster, Karl Sack, a megerősítés, az ítéletet a Legfelsőbb bíróság által Úr, ebben az esetben, Ernst Kaltenbrunner, hogy szerezzen. A hideg Brunner aláírása lenne a Törvény Huppenkothens véleménye szerint a BGH-tól 1956-ban tehát jogszerűen. Az állítólagos gyilkosság a Dohnanyis volt Huppenkothen is felmentették, mert kétség esetén a vádlott nem találtam, lehet, hogy a bíróság a mester ezt az "ítélet", de megerősítette.[4]
1995-ben a Szövetségi bíróság elhatárolta magát az első alkalommal, a törvény az 1956-os, ez az ítélet a bíró munkáját az egykori NDK-ban. Az ítélet ellen Dohnanyi, a másik az 1. 1998 szeptemberében lépett hatályba a törvény eltörléséről szóló nemzeti szocialista igazságtalan ítélkezés, a büntető igazságszolgáltatás hatályát veszti. Günter Hirsch (a Szövetségi Bíróság elnöke 2000-től 2008-ig) azt mondta, 2002-ben Hans von Dohnányi születése centenáriumán: "ez az ítélet" (1956) "a Szövetségi bíróságra, ahol a bíró vett részt, a harmadik Birodalom, értékelő egy különleges bíróság, majd később egy háború bíró, szégyelljék magukat." Ezen kívül azt mondta: "Az elkövetők voltak, végül által hozott ítélet alapján a Szövetségi bíróság 1956 ezt a bírói gyilkosság, felmentették az alapon, hogy a következmény az volt, hogy nem a bírák során a náci uralom 50 000 halálos ítéletet, mint kellett bíróság elé."
Emlékezete
Izrael állam Hans von Dohnányit 2003. október 26-án a Világ Igaza megtiszteltetésben részesítette, mert saját élete veszélyeztetésével megmentette az Arnold és a Fliess családokat. Nevét a Jad Vasem emléktáblájára felírták.
Lipcsében, Leverkusenben, Karlsruhéban és Oranienburgban utcát neveztek el róla.
Dokumentumok
- Winfried Meyer (EDS.): Összeesküvők Hitler ellen: Isten nem adott páncélt a szívem köré. Levelek a katonai börtönből, illetve a Gestapo börtönéből 1943-1945, DVA, München, 2015 ISBN 978-3-421-04711-3
Irodalom
- Elizabeth Chowaniec: A Dohnányi-eset, 1943-1945. Ellenállás, katonai bíróság, SS-önkény. Oldenbourg, München, 1991 ISBN 3-486-64562-5
- Marikje Smid: Hans Dohnanyi – Christine Bonhoeffer – Házasság a Hitlerrel szembeni ellenállásban. Whurr Kiadó, 2002 ISBN 3-57905382-5
- Andrea Tam: Hans von Dohnányi esete. A kárhoztatás, a rehabilitáció előtt. In: Revue d'allemagne et des pays de langue dénes. ISSN 0035-0974ISSN 0035-0974, Bd. 37, 2. Sz., 2005. április-június, 197-215. o.
- Jochen Thies: A Dohnányiak. Családi életrajz. Propyläen, Berlin, 2004 ISBN 3-549-07190-6, 114-218. o.
- Siegfried Mielke (EDS.) segítségével Marion Goers, Stefan Heinz, Matthias Oden, Sebastian Bödecker: Egyedi – oktatók, hallgatók képviselői a német Politikai Egyetemen (1920-1933), ellenállás a nemzeti szocializmussal szemben. Lukas, Berlin, 2008 ISBN 978-3-86732-032-0, 314-319. o.
- Friedrich Karl Kaul: A birodalmi bíróság története, 4. kötet: 1933-1945. Kelet-Berlin 1971, 266 o.
- Fritz Stern, Elisabeth Sifton: Nem hétköznapi emberek: Dietrich Bonhoeffer, Hans von Dohnányi az ellenállás Hitler ellen. C. H. Beck, München 2013 ISBN 978-3-406-65373-5
Külső hivatkozások
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hans von Dohnanyi című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Hans von Dohnanyi, http://www.leipzig-lexikon.de/reg/dm.htm#dohnanyih
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2018. június 7.)
- ↑ a b The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ Ingo Müller: Der Niedergang des Strafrechtssystems im Dritten Reich
|