„Ratio Educationis” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.55.33 (vita) szerkesztéséről OsvátA szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Ratio Educationis''' a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésének, királyi tanügyi rendeletének a neve. – A két Ratio Educationis közül [[Mária Terézia magyar királynő]] [[1777]]-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[1806]]. évi, azonos című rendelete, amely [[1848]]-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek [[Mészáros István (pedagógiatörténész)|Mészáros István]] fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" című kötetben. |
A '''Ratio Educationis''' a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésének, királyi tanügyi rendeletének a neve. – A két Ratio Educationis közül [[Mária Terézia magyar királynő]] [[1777]]-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[1806]]. évi, azonos című rendelete, amely [[1848]]-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek [[Mészáros István (pedagógiatörténész)|Mészáros István]] fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" című kötetben. |
||
== Mária Terézia Ratio Educationis rendelete == |
|||
Dal letöltés |
|||
* Ratio Educationis a rövid címe annak a rendeletnek, melyet Mária Terézia királynő adott ki 1777-ben, és amely nyomtatásban a következő címmel jelent meg: '''Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonae. Typis Joan. Thom. Nob. de Trattnern. MDCCLXXVII.''' |
|||
Kotta letöltés |
|||
[[Fájl:Queen Maria Theresia.jpg|thumb|right|250px|<br /><center>Mária Terézia<br /><center><small>Martin van Meytens</small>]] |
|||
Guitar Pro letöltés |
|||
* Történeti jelentősége részben abban áll, hogy ekkor valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított. Mindez a felvilágosult abszolutizmus gondolatvilágából következett: az iskolák a közjót kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó jogot formálhat az iskolarendszer szerkezetének, a tananyag tartalmának és az oktatásban érdekeltek (tanárok, diákok, tanügyi hivatalnokok, stb.) feladatainak meghatározására. |
|||
Midi letöltés |
|||
* A rendelet első abban a vonatkozásban is, hogy a teljes oktatásügyet (a népiskoláktól az egyetemig) egységesen rendezi. Centralizáló célját jól mutatja, hogy mellékletként még az ország egészére kötelezőnek nyilvánított órarendet is közöl az összes iskolatípus számára. Téves ugyanakkor az a közkeletű vélekedés, hogy a Mária Terézia-féle Ratio Educationis [[Tankötelezettség Magyarországon|tankötelezettséget]] írt volna elő (Magyarországon első alkalommal). Valójában az Eötvös József-féle népoktatási törvény volt az, amely (1868-ban) kötelezővé tette a 6-tól 12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatását. |
|||
Extrák |
|||
* A Ratio Educationis a fő felügyeletet az összes iskolaügy felett a koronának tartotta fenn; a korona ezt a jogot Magyarországon és Szlavóniában a Királyi Helytartótanács, Horvátországban pedig a Magyar Kancellária útján gyakorolta. A tanügy irányításának területi szervei a tankerületek voltak, amelyből eredetileg kilencet állított fel a kormányzat (még 1776-ban). |
|||
Beküldő |
|||
* A tanulmányi rendszer kidolgozásáért [[Ürményi József (főispán)|Ürményi József]] kancelláriai tanácsos vállalt felelősséget, segítői közül pedig kiemelkedik [[Tersztyánszky Dániel]] kamarai tisztviselő. |
|||
tina-baba |
|||
* Az iskolarendszer felosztása a következő volt: |
|||
tina-baba |
|||
** 4 év elemi iskola |
|||
** 3 év kisgimnázium |
|||
Pontszám: 12 |
|||
** 5 év nagygimnázium |
|||
** 2 év akadémia |
|||
** 4 év egyetem |
|||
Dalszöveg |
|||
verze1: |
|||
Zúzunk az éjszakában |
|||
én meg pár haver |
|||
na mondd csak, mi a pálya |
|||
ha hívnak, menni kell |
|||
régóta nincs kiút |
|||
csak lányok és fiúk |
|||
nekem bejön ez a szitu |
|||
nekem bejön ez a szitu |
|||
bridge: |
|||
Csak akkor bulizom, ha úgy van |
|||
és általában úgy van, |
|||
lenn megtalálsz a klubban |
|||
mert nekem bejön ez a szitu |
|||
a sok buta sztori rólad |
|||
csináljunk most olyat, |
|||
amit megbánunk majd holnap |
|||
refrén 2x: |
|||
Hé kicsi lány, ou, szia, helló! |
|||
álljunk össze, mint két kicsi lego ou |
|||
na figyu már, mondom mi a szitu |
|||
te lány és meg fiú, |
|||
na mizu, mizu, mizu? |
|||
verze2: |
|||
A klubbok rég bezártak |
|||
a város felébred |
|||
világos van, de nálam |
|||
a bulik kemények |
|||
a cuccok szétdobálva |
|||
after a szobában |
|||
te és én a félhomályban |
|||
filmezünk az ágyban? |
|||
bridge |
|||
refrén |
|||
rap: |
|||
Te is tudod, hogy van |
|||
ha Tomika felbukkan |
|||
partyszemcsiben a klubban |
|||
sapiban meg színes cuccban |
|||
az F-L-U-O-R |
|||
a partyállat, ezt tudnod kell |
|||
mert az élet csak úgy lesz jó |
|||
ha felpörög, mint az electro |
|||
== I. Ferenc Ratio Educationis rendelete == |
== I. Ferenc Ratio Educationis rendelete == |
||
[[Fájl:Francis II, Holy Roman Emperor by Friedrich von Amerling 003.jpg|thumb|right|200px|<center>I. Ferenc<br /><center><small>Friedrich von Amerling</small>]] |
|||
[ kanabiszt szivot |
|||
* A Mária Terézia-féle Ratio Educationis hatályban maradt egészen 1806-ig, amikor a második rendeletet bocsátották ki. E rendeletet tartalmazó könyvnek a teljes címe: '''Ratio publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidam adnexas. Budae. Typis et sumtibus regiae Universitas Hungaricae. 1806.''' Ez a rendelet az elsőtől sok tekintetben eltér. Részint az [[1790–91-es országgyűlés#Rendszeres bizottsági munkálatok|1790–91-es országgyűlés által kiküldött bizottság]] javaslatai, részint pedig a kormánynak az első rendeleten tett módosításai érvényesülnek benne. |
|||
* Ennek az értelmében is a királyé a fő felügyeleti jog, de azt az országos főkormányszék útján gyakorolja. Az elemi iskolák felügyeletére addig fennállott felügyelőséget eltörölte és ezt a tisztséget is ráruházta a gimnáziumok felügyeletével megbízott főigazgatókra, akiknek számát hatban állapította meg. ([[Buda (történelmi település)| |
|||
budai]], [[nagyvárad]]i, [[pozsony]]i, [[kassa]]i, [[győr]]i és [[zágráb]]i.) |
|||
legjoöbb barátja hitler volt |
|||
* I. Ferenc király rendelete is három részre tagolta a gimnáziumot: |
|||
** kis gimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négyéves tanfolyammal; |
|||
éjen hitler |
|||
** nagy gimnáziumra, vagy az ú. n. humanistákra, kétéves tanfolyammal és végül a kétéves tanfolyamú bölcseleti kurzussal. |
|||
** A népiskolát ez a rendelet is falusi, kisvárosi és nagyvárosi iskolákra osztotta. A nagyvárosi iskolákkal kapcsolták össze a tanítóképzőket is. A leányok tanításáról külön intézkedett a rendelet, meghagyván, hogy a köznép leányait vallás- és erkölcstanra, az evangéliumokra, olvasásra, írásra, számvetésre, női házimunkákra és Magyarország állapotának ismeretére kell tanítani. A magasabb rangú leányoknak pedig az említetteken kívül előírta az írók olvasását, a magyar, német és francia nyelvet, a világtörténelmet és földrajzot. |
|||
== Hatásuk == |
== Hatásuk == |
||
85. sor: | 37. sor: | ||
==További információk== |
==További információk== |
||
* A magyar nevelés története – főszerkesztő: Horváth Márton – Tankkönyvkiadó, Budapest, 1988. – {{ISBN|963-18-1354-1}} 1 |
|||
* |
|||
* Fináczy Ernő: [http://mek.oszk.hu/05200/05268 A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I–II] – Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1899. és 1902. |
|||
* Kosáry Domokos: A kétszáz éves Ratio educationis – Magyar Pedagógia, 1977. 3–4. szám 375–387. o. |
|||
* Mészáros István: Két Ratio Educationis: hanyatlás vagy kiteljesedés? – Magyar Pedagógia, 1985. 2. sz. 190–204. o. |
|||
* [http://mek.oszk.hu/06500/06559/index.phtml Az 1777-iki Ratio Educationis] (MEK) |
|||
[[Kategória:Kora újkori magyar történelem]] |
|||
[[Kategória:Magyarországi oktatásügy]] |
|||
[[Kategória:1770-es évek]] |
|||
[[Kategória:1800-as évek]] |
A lap 2018. május 28., 09:23-kori változata
A Ratio Educationis a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésének, királyi tanügyi rendeletének a neve. – A két Ratio Educationis közül Mária Terézia magyar királynő 1777-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte I. Ferenc 1806. évi, azonos című rendelete, amely 1848-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek Mészáros István fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" című kötetben.
Mária Terézia Ratio Educationis rendelete
- Ratio Educationis a rövid címe annak a rendeletnek, melyet Mária Terézia királynő adott ki 1777-ben, és amely nyomtatásban a következő címmel jelent meg: Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonae. Typis Joan. Thom. Nob. de Trattnern. MDCCLXXVII.
- Történeti jelentősége részben abban áll, hogy ekkor valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított. Mindez a felvilágosult abszolutizmus gondolatvilágából következett: az iskolák a közjót kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó jogot formálhat az iskolarendszer szerkezetének, a tananyag tartalmának és az oktatásban érdekeltek (tanárok, diákok, tanügyi hivatalnokok, stb.) feladatainak meghatározására.
- A rendelet első abban a vonatkozásban is, hogy a teljes oktatásügyet (a népiskoláktól az egyetemig) egységesen rendezi. Centralizáló célját jól mutatja, hogy mellékletként még az ország egészére kötelezőnek nyilvánított órarendet is közöl az összes iskolatípus számára. Téves ugyanakkor az a közkeletű vélekedés, hogy a Mária Terézia-féle Ratio Educationis tankötelezettséget írt volna elő (Magyarországon első alkalommal). Valójában az Eötvös József-féle népoktatási törvény volt az, amely (1868-ban) kötelezővé tette a 6-tól 12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatását.
- A Ratio Educationis a fő felügyeletet az összes iskolaügy felett a koronának tartotta fenn; a korona ezt a jogot Magyarországon és Szlavóniában a Királyi Helytartótanács, Horvátországban pedig a Magyar Kancellária útján gyakorolta. A tanügy irányításának területi szervei a tankerületek voltak, amelyből eredetileg kilencet állított fel a kormányzat (még 1776-ban).
- A tanulmányi rendszer kidolgozásáért Ürményi József kancelláriai tanácsos vállalt felelősséget, segítői közül pedig kiemelkedik Tersztyánszky Dániel kamarai tisztviselő.
- Az iskolarendszer felosztása a következő volt:
- 4 év elemi iskola
- 3 év kisgimnázium
- 5 év nagygimnázium
- 2 év akadémia
- 4 év egyetem
I. Ferenc Ratio Educationis rendelete
- A Mária Terézia-féle Ratio Educationis hatályban maradt egészen 1806-ig, amikor a második rendeletet bocsátották ki. E rendeletet tartalmazó könyvnek a teljes címe: Ratio publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidam adnexas. Budae. Typis et sumtibus regiae Universitas Hungaricae. 1806. Ez a rendelet az elsőtől sok tekintetben eltér. Részint az 1790–91-es országgyűlés által kiküldött bizottság javaslatai, részint pedig a kormánynak az első rendeleten tett módosításai érvényesülnek benne.
- Ennek az értelmében is a királyé a fő felügyeleti jog, de azt az országos főkormányszék útján gyakorolja. Az elemi iskolák felügyeletére addig fennállott felügyelőséget eltörölte és ezt a tisztséget is ráruházta a gimnáziumok felügyeletével megbízott főigazgatókra, akiknek számát hatban állapította meg. ( budai, nagyváradi, pozsonyi, kassai, győri és zágrábi.)
- I. Ferenc király rendelete is három részre tagolta a gimnáziumot:
- kis gimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négyéves tanfolyammal;
- nagy gimnáziumra, vagy az ú. n. humanistákra, kétéves tanfolyammal és végül a kétéves tanfolyamú bölcseleti kurzussal.
- A népiskolát ez a rendelet is falusi, kisvárosi és nagyvárosi iskolákra osztotta. A nagyvárosi iskolákkal kapcsolták össze a tanítóképzőket is. A leányok tanításáról külön intézkedett a rendelet, meghagyván, hogy a köznép leányait vallás- és erkölcstanra, az evangéliumokra, olvasásra, írásra, számvetésre, női házimunkákra és Magyarország állapotának ismeretére kell tanítani. A magasabb rangú leányoknak pedig az említetteken kívül előírta az írók olvasását, a magyar, német és francia nyelvet, a világtörténelmet és földrajzot.
Hatásuk
- A két Ratio Educationis csak rendelet volt, nem pedig országos törvények, ezért a protestánsok azokat iskoláik szervezésében és berendezésénél irányul el nem fogadták, és amikor a kormány azoknak végrehajtását ismételten is sürgette, a protestánsok a Rendeletek intézkedései és a főigazgatók hatósága ellen mindannyiszor erélyesen tiltakoztak. Mindazonáltal a magyarországi katolikus iskolák egészen 1848-ig a második R. szellemében voltak szervezve és berendezve.
Forrás
- Ratio Educationis – In: A Pallas nagy lexikona – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
- Mászáros István: Ratio educationis; Ratio educationis publicae – In: Pedagógiai lexikon I–III. – főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván – Keraban Kiadó, Budapest, 1997. III. kötet 240–242. o. – ISBN 963-8146-44-3.
- Az 1777-iki Ratio Educationis (MEK)
- Ratio Educationis: az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása – (fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta Mészáros István) – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 432 o. – ISBN 963-05-2621-2.
- Fináczy Ernő: A Ratio Educationis – In: Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története, 1600–1800: Vezérfonal egyetemi előadásokhoz – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1927. VIII 407 o. – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
- Pukánszky Béla: Iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korában – In: Pukánszky Béla–Németh András: Neveléstörténet – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. 676 o. – ISBN 963-18-7512-1. – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
További információk
- A magyar nevelés története – főszerkesztő: Horváth Márton – Tankkönyvkiadó, Budapest, 1988. – ISBN 963-18-1354-1 1
- Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I–II – Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1899. és 1902.
- Kosáry Domokos: A kétszáz éves Ratio educationis – Magyar Pedagógia, 1977. 3–4. szám 375–387. o.
- Mészáros István: Két Ratio Educationis: hanyatlás vagy kiteljesedés? – Magyar Pedagógia, 1985. 2. sz. 190–204. o.
- Az 1777-iki Ratio Educationis (MEK)