„Szabadgondolkodó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 14. sor: | 14. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* {{Pnl|szócikk=Szabad gondolkodó|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/094/pc009497.html#1|accessdate=2017-12-10}} |
* {{Pnl|szócikk=Szabad gondolkodó|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/094/pc009497.html#1|accessdate=2017-12-10}} |
||
* [http://www.szabadgondolkodo.hu/ Szabadgondolkodó], szabadgondolkodo.hu |
|||
== További információk == |
== További információk == |
||
A lap 2017. december 10., 12:26-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2006 januárjából) |
Különböző kolostorokban élt, de szabad gondolkodása
A szabadgondolkodó olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a hagyománytól, a tekintélytől és az elfogadott hittől (vakhittől) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, szentírást, vallást, ideológiát, dogmákat követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a taoizmus, zen vagy a buddhizmus bizonyos ágai.
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az észszerűségre alapozva kell kialakítaniuk, mivel a kinyilatkoztatásokat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az igazság garanciája. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a tudományos módszertant követik, de a tudományt mint egy felépült intézményrendszert nem tekintik minden egyes esetben hibátlannak.
Története
A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik Istenben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (libres penseurs)[2] inkább az ateizmust képviselték. A német freidenkerek külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.
Jegyzetek
Források
- Bokor József (szerk.). Szabad gondolkodó, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. december 10.
- Szabadgondolkodó, szabadgondolkodo.hu
További információk
- Szabadgondolkodó honlap
- Szabadgondolkodás
- Szkeptikusok szótára
- Válasz.hu: Néhány magyar szobor, amit a francia szabadgondolkodók szerint azonnal el kell bontani