„Szamossy Elek” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
3. sor: | 3. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
1848-49-ben a szabadságharc alatt az Erdélyben szerveződött 15. Mátyás huszárezredben honvédhuszárként, előbb őrmester, majd hadnagy rendfokozatban harcolt.<ref>[http://mek.oszk.hu/01600/01642/01642.pdf Imreh Sándor: Visszaemlékezés az 1848–49. évi szabadságharcra Erdélyben], mek.oszk.hu</ref> Első mestere a [[bécs]]i [[Karl Rahl]] volt, de csak rövid ideig. 1855 és 1859 között [[Velence (Olaszország)|Velencében]] dolgozott, majd a [[Gyula (település)|békésgyula]]i kastélyban portrékat festett. Ebben a városban fedezte fel [[Munkácsy Mihály]] tehetségét, aki akkor még asztalosinas volt. Két évig lelkesen oktatta az ifjú Munkácsyt, magával vitte dél-[[magyarország]]i körútjaira is, ahová arcképfestés céljából hívták. Később Budapestre költözött, itt is több portrét festett, de 1865-ben mégis hivatalnok lett a hadügyminisztériumban. Később, amikor [[Trefort Ágoston]] kinevezte reáliskolai tanárnak, elköltözött és [[Nagyvárad]]on rajzot oktatott. 1877-ig volt tanárként alkalmazva. l884-ben újabb szélütés érte és 1888. április 21-én hunyt el Budapesten. |
1848-49-ben a szabadságharc alatt az Erdélyben szerveződött 15. Mátyás huszárezredben honvédhuszárként, előbb őrmester, majd hadnagy rendfokozatban harcolt.<ref>[http://mek.oszk.hu/01600/01642/01642.pdf Imreh Sándor: Visszaemlékezés az 1848–49. évi szabadságharcra Erdélyben], mek.oszk.hu</ref> Első mestere a [[bécs]]i [[Karl Rahl]] volt, de csak rövid ideig. 1855 és 1859 között [[Velence (Olaszország)|Velencében]] dolgozott, majd a [[Gyula (település)|békésgyula]]i kastélyban portrékat festett. Ebben a városban fedezte fel [[Munkácsy Mihály]] tehetségét, aki akkor még asztalosinas volt. Két évig lelkesen oktatta az ifjú Munkácsyt, magával vitte dél-[[magyarország]]i körútjaira is, ahová arcképfestés céljából hívták. |
||
{{idézet2|''Munkácsy 16 éves korában Szamossy Elek egy akadémiai képzettségű festő tanítványa lett. Mestere nemcsak technikai ismereteit gyarapította, de megismertette a művészettörténet alapjaival is. ''|Végvári Lajos: Munkácsy és az európai hagyomány<ref>{{cite web |url=http://www.derimuzeum.hu/files/konyvtar/MEGY_HAJB_Hbmmk_53.pdf |title=Végvári Lajos: Munkácsy és az európai hagyomány |accessdate=2015-04-22 |author=Végvári Lajos: |date=| publisher=derimuzeum.hu |language=magyar}}</ref>}} |
|||
Később Budapestre költözött, itt is több portrét festett, de 1865-ben mégis hivatalnok lett a hadügyminisztériumban. Később, amikor [[Trefort Ágoston]] kinevezte reáliskolai tanárnak, elköltözött és [[Nagyvárad]]on rajzot oktatott. 1877-ig volt tanárként alkalmazva. l884-ben újabb szélütés érte és 1888. április 21-én hunyt el Budapesten. |
|||
==Művei== |
==Művei== |
A lap 2017. október 10., 15:18-kori változata
Szamossy Elek | |
Született | 1826. június 28.[1][2] Déva |
Elhunyt | 1888. április 21. (61 évesen)[1][2] Budapest[3] |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamossy Elek témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szamossy Elek (Déva, 1826. június 28. – Budapest, 1888. április 21.) festőművész, litográfus, hivatalnok, tanár, Szamossy László festőművész apja.
Élete
1848-49-ben a szabadságharc alatt az Erdélyben szerveződött 15. Mátyás huszárezredben honvédhuszárként, előbb őrmester, majd hadnagy rendfokozatban harcolt.[4] Első mestere a bécsi Karl Rahl volt, de csak rövid ideig. 1855 és 1859 között Velencében dolgozott, majd a békésgyulai kastélyban portrékat festett. Ebben a városban fedezte fel Munkácsy Mihály tehetségét, aki akkor még asztalosinas volt. Két évig lelkesen oktatta az ifjú Munkácsyt, magával vitte dél-magyarországi körútjaira is, ahová arcképfestés céljából hívták.
„ | Munkácsy 16 éves korában Szamossy Elek egy akadémiai képzettségű festő tanítványa lett. Mestere nemcsak technikai ismereteit gyarapította, de megismertette a művészettörténet alapjaival is. | ” |
– Végvári Lajos: Munkácsy és az európai hagyomány[5] |
Később Budapestre költözött, itt is több portrét festett, de 1865-ben mégis hivatalnok lett a hadügyminisztériumban. Később, amikor Trefort Ágoston kinevezte reáliskolai tanárnak, elköltözött és Nagyváradon rajzot oktatott. 1877-ig volt tanárként alkalmazva. l884-ben újabb szélütés érte és 1888. április 21-én hunyt el Budapesten.
Művei
Szűz Mária című festményét a Szépművészeti Múzeum őrzi. A legnagyobb Szamossy-gyűjtemény 22 képet tesz ki és a Temesvári Szépművészeti Múzeumban őrzik, ahová Szamossy egyik pártfogója, Ormós Zsigmond főispán hagyatékából került.
Források
- Adatok művészetünk történetéhez, Művészet, 1902, mke.hu
- Megszületett Szamossy Elek festő, Munkácsy felfedezője, mult-kor.hu
- Bona: Tábornokok, törzstisztekHadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban Szamossy Elek, arcanum.hu
További információk
- Munkácsy Mihály és az aradi rajziskola emlékére, kozterkep.hu
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2008. augusztus 16. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
- ↑ Imreh Sándor: Visszaemlékezés az 1848–49. évi szabadságharcra Erdélyben, mek.oszk.hu
- ↑ Végvári Lajos:: Végvári Lajos: Munkácsy és az európai hagyomány (magyar nyelven). derimuzeum.hu. (Hozzáférés: 2015. április 22.)