Szamossy Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szamossy Elek
Született 1826. június 28.[1][2]
Déva
Elhunyt 1888. április 21. (61 évesen)[1][2]
Budapest
Foglalkozása
  • festőművész
  • litográfus
  • tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamossy Elek témájú médiaállományokat.

Szamossy Elek (Déva, 1826. június 28.Budapest, 1888. április 21.) festőművész, litográfus, hivatalnok, tanár, Szamossy László festőművész apja.

Élete[szerkesztés]

Batthyány Lajos miniszterelnök és kormányának tagjai, Szamossy Elek litográfiája

1848-49-ben a szabadságharc alatt az Erdélyben szerveződött 15. Mátyás huszárezredben honvédhuszárként, előbb őrmester, majd hadnagy rendfokozatban harcolt.[3] Első mestere a bécsi Karl Rahl volt, de csak rövid ideig. 1855 és 1859 között Velencében dolgozott, majd a békésgyulai kastélyban portrékat festett. Ebben a városban fedezte fel Munkácsy Mihály tehetségét, aki akkor még asztalosinas volt. Két évig lelkesen oktatta az ifjú Munkácsyt, magával vitte dél-magyarországi körútjaira is, ahová arcképfestés céljából hívták.

Munkácsy 16 éves korában Szamossy Elek egy akadémiai képzettségű festő tanítványa lett. Mestere nemcsak technikai ismereteit gyarapította, de megismertette a művészettörténet alapjaival is.
– Végvári Lajos: Munkácsy és az európai hagyomány[4]

Később Budapestre költözött, itt is több portrét festett, de 1865-ben mégis hivatalnok lett a hadügyminisztériumban. Később, amikor Trefort Ágoston kinevezte reáliskolai tanárnak, elköltözött és Nagyváradon rajzot oktatott. 1877-ig volt tanárként alkalmazva. l884-ben újabb szélütés érte és 1888. április 21-én hunyt el Budapesten.

Művei[szerkesztés]

Szamossy Elek: Flóra

Szűz Mária című festményét a Szépművészeti Múzeum őrzi. A legnagyobb Szamossy-gyűjtemény 22 képet tesz ki és a Temesvári Szépművészeti Múzeumban őrzik, ahová Szamossy egyik pártfogója, Ormós Zsigmond főispán hagyatékából került.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Imreh Sándor: Visszaemlékezés az 1848–49. évi szabadságharcra Erdélyben, mek.oszk.hu
  4. Végvári Lajos:: Végvári Lajos: Munkácsy és az európai hagyomány (magyar nyelven). derimuzeum.hu. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 22.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]