Papagájalakúak

Papagájalakúak
Kea (Nestor notabilis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Csoport: Neoaves Csoport: Passerea Öregrend: Telluraves Csoport: Australaves Csoport: Eufalconimorphae Csoport: Psittacopasserae Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes) Wagler, 1830
Családok
Kakadufélék (Cacatuoidae) Papagájfélék (Psittacoidae) Lórifélék (Strigopoidae)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Papagájalakúak témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Papagájalakúak témájú médiaállományokat és Papagájalakúak témájú kategóriát.

A papagájalakúak (Psittaciformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, amelybe 3 család, 8 alcsalád, 83 nem és 443 faj tartozik. A „papagáj” név valószínűleg a Közép-Afrikában élő timnehektől származik: ők nevezik az egyik, vidékükön honos papagájfajt pampakajnak, ami nyelvükön fecsegő-locsogót jelent.

Előfordulásuk

Európában és Észak-Amerikában nem fordulnak elő, de több fajuk közkedvelt díszmadár. Trópusi és szubtrópusi területek lakói.

Megjelenésük

Felső csőrkávájuk rövid, az orrnyílások környékét bőrszerű viaszhártya borítja. Kampósan ívelt csőrük fölső kávája ízülettel kapcsolódik a homlokcsonthoz, így fölfelé mozgatható – alsó csőrkávájuk viszont nem mozgatható. A kemény héjú terméseket a csőrkampóban levő reszelőlécekkel törik fel; ebben erős nyelvük segíti őket.

Két lábujjuk előre áll, az első és a negyedik hátrafordítható. Tollazatuk látványos, élénk színű, gyakran tarka.

Életmódjuk

Növényevő madarak. Mászáshoz csőrüket is használják. Lábuk nem csak a mászást szolgálja; sok faj a táplálékot is azzal emeli csőréhez. Növények termésein, főként magvakon élnek.

Állandó (nem költöző) madarak. Több faj jó hangutánzó.

Az összes madárrend közül a papagájalakúak a leghosszabb életűek.

Szaporodásuk

Általában fák odvaiban költenek; a tojásból csupaszon kibújó, fészeklakó fiókákat a két szülő közösen gondozza.

Felhasználásuk

Kedvelt díszmadarak, olyannyira, hogy begyűjtésük több fajt a kipusztulás szélére sodort – ezek most védettek.

Rendszerezésük

A rendbe az alábbi családok tartoznak:

• kakadufélék (Cacatuidae) – (GR Gray, 1840)
• papagájfélék (Psittacidae) – (Illiger 1811)
• lórifélék (Loriidae) – (Selby, 1836)
• nesztorpapagáj-félék (Nestoridae)
• bagolypapagáj-félék (Strigopodidae)

Források

• Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 493. o. ISBN 963-9257-11-7  

További információk

• Nemes papagáj.lap.hu - linkgyűjtemény