„Pléróma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor: 8. sor:


=== Biblia ===
=== Biblia ===
Az [[Újszövetség]]ben a deutero-páli levelek egyik homályos fogalma (''[[Pál levele a kolosszébeliekhez|Kol.]] 1,19; 2,9; [[Pál levele az epheszosziakhoz|Ef.]] 1,23; 3,19; 4,13'') és amely [[Isten]] lényének ''"teljességét"'' vagy Isten kegyelmét jelöli.
Az [[Újszövetség]]ben a deutero-páli levelek egyik homályos fogalma (''[[Pál levele a kolosszébeliekhez|Kol.]] 1,19; 2,9; [[Pál levele az epheszosziakhoz|Ef.]] 1,23; 3,19; 4,13'') és amely [[Isten]] lényének ''"teljességét"'' vagy Isten kegyelmét jelöli. {{refhely|Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár}}

{{refhely|Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár}}
A fogalmat [[krisztológia]]i és kozmikus-[[ekkléziológia]]i értelemben is használják (többek közt a hívők közösségének a felemelt Jézus Krisztus ''teljességévé'' növekedéséről szóló beszédben. {{refhely|Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár}}


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2017. augusztus 28., 16:00-kori változata

A pléróma görög eredetű szó (πλήρωμα), amely jelentése teljesség;[1] és általában az isteni hatalmak összességére utal.

Gnoszticizmus

A gnoszticizmusban a kifejezést a fény világa, az égi szférák jelölésére használták. Ez a mennyei eónok lakóhelye. [2]

A gnoszticizmusban a megváltás lényege az anyagvilágba zárt fényszikrák kiszabadítása az anyagból és visszajuttatása a plérómába. Hogy ez megtörténhessen, a világban megjelent egy magasabb rendű eón, a Logoszeón, Krisztus, aki a felszabadító tudást, a gnósziszt közölte az emberekkel. [3]

Biblia

Az Újszövetségben a deutero-páli levelek egyik homályos fogalma (Kol. 1,19; 2,9; Ef. 1,23; 3,19; 4,13) és amely Isten lényének "teljességét" vagy Isten kegyelmét jelöli. [1]

A fogalmat krisztológiai és kozmikus-ekkléziológiai értelemben is használják (többek közt a hívők közösségének a felemelt Jézus Krisztus teljességévé növekedéséről szóló beszédben. [1]

Jegyzetek

  1. a b c Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár
  2. Nevill Drury: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona
  3. Marton József: A keresztény ókor, 96. old, 2004, Mentor Kiadó