„Pléróma” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
8. sor: | 8. sor: | ||
=== Biblia === |
=== Biblia === |
||
Az [[Újszövetség]]ben a deutero-páli levelek egyik homályos fogalma (''[[Pál levele a kolosszébeliekhez|Kol.]] 1,19; 2,9; [[Pál levele az epheszosziakhoz|Ef.]] 1,23; 3,19; 4,13'') és amely [[Isten]] lényének ''"teljességét"'' vagy Isten kegyelmét jelöli. |
Az [[Újszövetség]]ben a deutero-páli levelek egyik homályos fogalma (''[[Pál levele a kolosszébeliekhez|Kol.]] 1,19; 2,9; [[Pál levele az epheszosziakhoz|Ef.]] 1,23; 3,19; 4,13'') és amely [[Isten]] lényének ''"teljességét"'' vagy Isten kegyelmét jelöli. {{refhely|Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár}} |
||
{{refhely|Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár}} |
|||
A fogalmat [[krisztológia]]i és kozmikus-[[ekkléziológia]]i értelemben is használják (többek közt a hívők közösségének a felemelt Jézus Krisztus ''teljességévé'' növekedéséről szóló beszédben. {{refhely|Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár}} |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2017. augusztus 28., 16:00-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A pléróma görög eredetű szó (πλήρωμα), amely jelentése teljesség;[1] és általában az isteni hatalmak összességére utal.
Gnoszticizmus
A gnoszticizmusban a kifejezést a fény világa, az égi szférák jelölésére használták. Ez a mennyei eónok lakóhelye. [2]
A gnoszticizmusban a megváltás lényege az anyagvilágba zárt fényszikrák kiszabadítása az anyagból és visszajuttatása a plérómába. Hogy ez megtörténhessen, a világban megjelent egy magasabb rendű eón, a Logoszeón, Krisztus, aki a felszabadító tudást, a gnósziszt közölte az emberekkel. [3]
Biblia
Az Újszövetségben a deutero-páli levelek egyik homályos fogalma (Kol. 1,19; 2,9; Ef. 1,23; 3,19; 4,13) és amely Isten lényének "teljességét" vagy Isten kegyelmét jelöli. [1]
A fogalmat krisztológiai és kozmikus-ekkléziológiai értelemben is használják (többek közt a hívők közösségének a felemelt Jézus Krisztus teljességévé növekedéséről szóló beszédben. [1]
Jegyzetek
- ↑ a b c Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár
- ↑ Nevill Drury: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona
- ↑ Marton József: A keresztény ókor, 96. old, 2004, Mentor Kiadó