„Pléróma” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
=== Gnoszticizmus === |
=== Gnoszticizmus === |
||
A [[gnoszticizmus]]ban a kifejezést a ''fény világa'', az ''égi szférák'' jelölésére használták. Ez a mennyei [[ |
A [[gnoszticizmus]]ban a kifejezést a ''fény világa'', az ''égi szférák'' jelölésére használták. Ez a mennyei [[eón]]ok lakóhelye. {{refhely|Nevill Drury: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona}} |
||
A gnoszticizmusban a megváltás lényege az anyagvilágba zárt fényszikrák kiszabadítása az anyagból és visszajuttatása a plérómába. Hogy ez megtörténhessen, a világban megjelent egy magasabb rendű [[eón]], a Logoszeón, [[Krisztus]], aki a felszabadító tudást, a gnósziszt közölte az emberekkel. <ref>Marton József: A keresztény ókor, 96. old, 2004, Mentor Kiadó</ref> |
A gnoszticizmusban a megváltás lényege az anyagvilágba zárt fényszikrák kiszabadítása az anyagból és visszajuttatása a plérómába. Hogy ez megtörténhessen, a világban megjelent egy magasabb rendű [[eón]], a Logoszeón, [[Krisztus]], aki a felszabadító tudást, a gnósziszt közölte az emberekkel. <ref>Marton József: A keresztény ókor, 96. old, 2004, Mentor Kiadó</ref> |
A lap 2017. augusztus 28., 15:55-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A pléróma görög eredetű szó (πλήρωμα), amely jelentése teljesség;[1] és általában az isteni hatalmak összességére utal.
Gnoszticizmus
A gnoszticizmusban a kifejezést a fény világa, az égi szférák jelölésére használták. Ez a mennyei eónok lakóhelye. [2]
A gnoszticizmusban a megváltás lényege az anyagvilágba zárt fényszikrák kiszabadítása az anyagból és visszajuttatása a plérómába. Hogy ez megtörténhessen, a világban megjelent egy magasabb rendű eón, a Logoszeón, Krisztus, aki a felszabadító tudást, a gnósziszt közölte az emberekkel. [3]
Biblia
Az Újszövetségben a deutero-páli levelek egyik homályos fogalma (Kol. 1,19; 2,9; Ef. 1,23; 3,19; 4,13) és amely Isten lényének "teljességét" vagy Isten kegyelmét jelöli. [1]
Jegyzetek
- ↑ a b Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár
- ↑ Nevill Drury: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona
- ↑ Marton József: A keresztény ókor, 96. old, 2004, Mentor Kiadó