„Apostoli Szentszék” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
|||
5. sor: | 5. sor: | ||
=== Külső területek === |
=== Külső területek === |
||
[[Image:Lateranspalast 1.jpg|thumb|jobbra|250px|A [[A lateráni egyházi épületegyüttes|Lateráni Palota]] és a [[Lateráni bazilika]] északi homlokzata]] |
[[Image:Lateranspalast 1.jpg|thumb|jobbra|250px|A [[A lateráni egyházi épületegyüttes|Lateráni Palota]] és a [[Lateráni bazilika]] északi homlokzata]] |
||
[[Fájl:Roma San Paolo fuori le mura BW 1.JPG|thumb|jobbra|250px|[[San Paolo fuori le |
[[Fájl:Roma San Paolo fuori le mura BW 1.JPG|thumb|jobbra|250px|[[San Paolo fuori le mura|Falakon kívüli Szent Pál-bazilika]]]] |
||
23 olyan hely van Róma városában, és |
23 olyan hely van Róma városában, és öt azon kívül, amelyet Olaszország átengedett a Szentszéknek, bár területileg nem összefüggők. Ezek területen kívüliséget élveznek, és részei az [[Világörökség|UNESCO Világörökségnek]]:<ref>{{cite web|url=http://www.vatican.va/news_services/press/documentazione/documents/sp_ss_scv/informazione_generale/extraterritoriale_it.html|title=Zone extraterritoriali vaticani|publisher=Vatikán hivatalos honlap|year=2001|language=olasz|accessdate=2010-07-01}}</ref> |
||
* a [[Lateráni bazilika|Lateráni Szent János-bazilika]] és épületei (bazilika, Lateráni Palota és a Szent Lépcső) |
* a [[Lateráni bazilika|Lateráni Szent János-bazilika]] és épületei (bazilika, Lateráni Palota és a Szent Lépcső) |
||
* a [[Santa Maria Maggiore |
* a [[Santa Maria Maggiore-bazilika (Róma)|Santa Maria Maggiore-bazilika]] és épületei |
||
* a [[San Paolo fuori le |
* a [[San Paolo fuori le mura|Falakon kívüli Szent Pál-bazilika]] (''San Paolo fuori le mura'') és épületei |
||
* a kancellária épülete |
* a kancellária épülete |
||
* a Propaganda Fide (a Hitterjesztési Kongregáció) palotája |
* a Propaganda Fide (a Hitterjesztési Kongregáció) palotája |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
* a Palazzo dei Convertendi, a Keleti Egyházak Kongregációjának székhelye |
* a Palazzo dei Convertendi, a Keleti Egyházak Kongregációjának székhelye |
||
* a Palazzo Maffei (avagy a Vicariato), Roma egykori püspöki székhelye |
* a Palazzo Maffei (avagy a Vicariato), Roma egykori püspöki székhelye |
||
* a Kongregációk Palotája (Propilei |
* a Kongregációk Palotája (Propilei-palota) |
||
* a Palazzo Pio (1979 óta területen kívül) |
* a Palazzo Pio (1979 óta területen kívül) |
||
* a római Pápai Kisszeminárium |
* a római Pápai Kisszeminárium |
A lap 2017. július 11., 22:00-kori változata
A Szentszék kifejezés a IV–V. században alakult ki, eredetileg Apostoli Szék (Sedes Apostolica), majd Apostoli Szentszék alakban. Az „apostoli”, illetve a „szent” jelző Szent Péter apostolra utal, aki Jézus Krisztus döntése nyomán első az apostolok között. Az ő utódja a Római egyházmegye megyéspüspöke, aki a püspökök és a hívek egységének örök és látható elve és alapja. A „szék” hagyományosan a hivatal jelképe, jelen esetben a pápa legfőbb pásztori hivatalát jelenti, ami magába foglalja mind a tanítói, mind az egyházkormányzati joghatóságot. A Szentszék tehát szűkebb értelemben a római pápa hivatalát jelöli. Tágabb értelemben pedig a pápát és az őt segíteni hivatott apparátust, vagyis a Római Kúria különböző intézményeit is.[1]
Erdő Péter meghatározása szerint: Az Apostoli Szentszék az egyházi szóhasználatban a pápa személyét és azokat a központi szerveket jelenti, melyek segítik őt az egész világegyházra szóló lelkipásztori feladatában.[2]
Külső területek
23 olyan hely van Róma városában, és öt azon kívül, amelyet Olaszország átengedett a Szentszéknek, bár területileg nem összefüggők. Ezek területen kívüliséget élveznek, és részei az UNESCO Világörökségnek:[3]
- a Lateráni Szent János-bazilika és épületei (bazilika, Lateráni Palota és a Szent Lépcső)
- a Santa Maria Maggiore-bazilika és épületei
- a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika (San Paolo fuori le mura) és épületei
- a kancellária épülete
- a Propaganda Fide (a Hitterjesztési Kongregáció) palotája
- a trasteverei Szent Callixtus-palota
- a Hittani Kongregáció székháza (Palazzo del Sant'Offizio)
- a Palazzo dei Convertendi, a Keleti Egyházak Kongregációjának székhelye
- a Palazzo Maffei (avagy a Vicariato), Roma egykori püspöki székhelye
- a Kongregációk Palotája (Propilei-palota)
- a Palazzo Pio (1979 óta területen kívül)
- a római Pápai Kisszeminárium
- ingatlanok a Gianicolo dombon
Rómán kívüli területek:
- Pápai nyaraló, Villa Cybo, Villa Barberini (Castel Gandolfo, 55 hektár)
- az új rádióállomás Santa Maria di Galera mellett (Cesano)
Nemzetközi kapcsolatok
A katolikus egyház eredeti jogrend, vagyis olyan szerves és egységes valóság, amely jellegénél fogva alkalmas arra, hogy jogok és kötelességek alanya legyen. Ezért a római pápának, aki a katolikus egyházat képviseli, született és szuverén joga részt venni a nemzetközi kapcsolatokban, vagyis teljes értékű kapcsolatokat fenntartani az államokkal és más nemzetközi szereplőkkel. Ezt a jogát mindig is elismerték elvben és gyakorlatban: az államok fogadták a pápa követeit, és maguk is küldtek követeket hozzá. Ennek megfelelően a nemzetközi jog elismeri a Szentszék jogalanyiságát.[4]
A Szentszék jelenleg 180 állammal áll diplomáciai kapcsolatban. Ugyancsak nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat ápol az Európai Közösségekkel és a Szuverén Máltai Lovagrenddel, valamint a Palesztin Állammal is. A Szentszék továbbá számos nemzetközi kormányzati szervezetben bír megfigyelői státusszal (pl. az ENSZ-ben és annak szakosított szervezeteiben), néhányban pedig rendes tagsággal (pl. az EBESZ-ben, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségben).[5]
Magyarország Szent István kora óta áll diplomáciai kapcsolatban a Szentszékkel. Budapesten 1920-1945. között működött apostoli nunciatúra, majd a rendszerváltáskor 1990-ben álltak helyre a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok.[6]
- 1997: vatikáni szerződés a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között
Jegyzetek
- ↑ Érszegi Márk Aurél, Péter utódának szolgálatában. Szabadka 2008.
- ↑ [1]
- ↑ Zone extraterritoriali vaticani (olasz nyelven). Vatikán hivatalos honlap, 2001. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
- ↑ Érszegi Márk Aurél, Péter utódának szolgálatában. Szabadka 2008.
- ↑ Nota informativa sui Rapporti diplomatici della Santa Sede, 11.01.2016
- ↑ http://magyarorszagszentszek.blogspot.it/p/magyarorszag-es-szentszek-diplomaciai.html