„Hamadán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Története: linkesítés |
→Története: linkesítés |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
'''Hamadán''' (az ókori ''Ekbatana'') története az [[asszírok]] és [[médek]] idejébe nyúlik vissza. |
'''Hamadán''' (az ókori ''Ekbatana'') története az [[asszírok]] és [[médek]] idejébe nyúlik vissza. |
||
I. e. |
[[I. e. 7. század]]ban itt már jelentős erődrendszer állt. Ekbatana-ról (i. e. 484–425) [[Hérodotosz]] is megemlékezett, Hét körfaláról írt: "a legtágabb kör akkora, mint Athén kerülete" - írta. |
||
I. e. 560-ban [[II. Kurus perzsa király|Kürosz]] hódította meg, és kitűnő adottságait felismerve az [[Akhaimenida-ház|Akhaimenidák]] nyári lakhelyévé tette. |
I. e. 560-ban [[II. Kurus perzsa király|Kürosz]] hódította meg, és kitűnő adottságait felismerve az [[Akhaimenida-ház|Akhaimenidák]] nyári lakhelyévé tette. |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
A fennmaradt hagyományok szerint az Ószövetség [[Eszter könyve|Eszter könyvének]] címszereplője Eszter királyné, [[I. Khsajársá perzsa király|I. Xerxész]] felesége (i. e. 484–425), gyámapja [[Mardokeus]] kíséretében férjével és a királyi udvartartással együtt itt töltötte a nyarakat. |
A fennmaradt hagyományok szerint az Ószövetség [[Eszter könyve|Eszter könyvének]] címszereplője Eszter királyné, [[I. Khsajársá perzsa király|I. Xerxész]] felesége (i. e. 484–425), gyámapja [[Mardokeus]] kíséretében férjével és a királyi udvartartással együtt itt töltötte a nyarakat. |
||
Ekbatana városa a |
Ekbatana városa a [[Biblia|Bibliában]] is többször szerepel: [[Esdrás könyve|Esdrás]], [[Tóbiás könyve|Tóbiás]] és [[Judit könyve]] említi nevét. |
||
Ekbatana-Hamadán ma is híres zsidó zarándokhely. |
Ekbatana-Hamadán ma is híres zsidó zarándokhely. |
||
Judit könyve [[Arfaxád]] perzsa király korabeli Ekbatanáját így írta le: "''Abban az időben a [[médek]] fölött, Ekbatanában Arfaxád uralkodott s három könyök széles és hat könyök hosszú, faragott kőkockákból falat épített Ekbatana köré. A fal magassága 70 könyök volt, a szélessége 50 könyök. Kapui fölé 100 könyök magas, alapjánál 60 könyök széles bástyákat építtetett, s a kapuk 70 könyök magasra emelkedtek, szélességük pedig 40 könyök volt, ami lehetővé tette, hogy derékhada kitörjön és gyalogsága felvonuljon.''" |
|||
[[Kép:Persia - Achaemenian Vessels.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Arany ivóedény az Arkhaimenidák korából]] |
[[Kép:Persia - Achaemenian Vessels.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Arany ivóedény az Arkhaimenidák korából]] |
||
A lap 2017. július 6., 17:35-kori változata
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Hamadán (Hamadān) | |
Közigazgatás | |
Ország | Irán |
Körzethívószám | 0813 |
Testvérvárosok | Lista |
Népesség | |
Teljes népesség | 554 406 fő (2016)[1][2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 1850 m |
Időzóna | UTC+03:30 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 34° 48′, k. h. 48° 31′Koordináták: é. sz. 34° 48′, k. h. 48° 31′ | |
Hamadán (Hamadān) weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hamadán (Hamadān) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hamadán Hamadān, (perzsául همدان ) város Hamadán tartományban, Iránban.
Fekvése
Teherántól 390 kilométerre, az Alvand-hegység lábánál fekvő település.
Története
Hamadán (az ókori Ekbatana) története az asszírok és médek idejébe nyúlik vissza.
I. e. 7. században itt már jelentős erődrendszer állt. Ekbatana-ról (i. e. 484–425) Hérodotosz is megemlékezett, Hét körfaláról írt: "a legtágabb kör akkora, mint Athén kerülete" - írta.
I. e. 560-ban Kürosz hódította meg, és kitűnő adottságait felismerve az Akhaimenidák nyári lakhelyévé tette.
A fennmaradt hagyományok szerint az Ószövetség Eszter könyvének címszereplője Eszter királyné, I. Xerxész felesége (i. e. 484–425), gyámapja Mardokeus kíséretében férjével és a királyi udvartartással együtt itt töltötte a nyarakat.
Ekbatana városa a Bibliában is többször szerepel: Esdrás, Tóbiás és Judit könyve említi nevét. Ekbatana-Hamadán ma is híres zsidó zarándokhely.
Judit könyve Arfaxád perzsa király korabeli Ekbatanáját így írta le: "Abban az időben a médek fölött, Ekbatanában Arfaxád uralkodott s három könyök széles és hat könyök hosszú, faragott kőkockákból falat épített Ekbatana köré. A fal magassága 70 könyök volt, a szélessége 50 könyök. Kapui fölé 100 könyök magas, alapjánál 60 könyök széles bástyákat építtetett, s a kapuk 70 könyök magasra emelkedtek, szélességük pedig 40 könyök volt, ami lehetővé tette, hogy derékhada kitörjön és gyalogsága felvonuljon."
Az i. e. 64 körül élt görög neveltetésű és Pontosz-i születésű Sztrabón is többször is megemlékezett Ekbatanáról: "Media két részre oszlik; az egyiket Nagy-Médiának nevezik s ennek fővárosa Ekbatana, nagy város a méd birodalom királyi székhelyével.", majd egy fejezettel később írta: " Nagy-Média hajdan egész Ázsián uralkodott, miután megsemmisítette a syrek birodalmát. De még később is, midőn Kyros és a perzsák Astyagés alatt megdöntötték ezt a nagy hatalmat, sokat megtartott régi tekintélyéből és Ekbatana volt a perzsa királyok téli székhelye, úgyszintén a makedónoknak is, akik azok legyőzése óta hatalmukban tartják Syriát, a parthyaos királyoknak még ma is ugyanazt a hasznot és biztonságot nyújtja."
Az óperzsa birodalom hanyatlása után Ekbatana a jelentéktelenségbe süllyedt. I. sz. 644-ben az arabok kezébe került.
A 14. században a rövid szeldzsuk uralomnak véget vetett a mongol betörés.
Hamadán fontos, nagyforgalmú utak találkozásánál feküdt, kereskedői mindig ki tudták használni városuk adottságait.
A 16–18. században Perzsia volt a keleti szőnyegszövés központja. Hamadán(Ekbatana) városa ma is híres szőnyegszövőiről. A hamadáni szőnyeg eredeti, geometrikus formakincse napjainkra is átöröklődött. Általában kettő, vagy nagyon kevés színt használnak szőnyegeik szövésénél.
Az 1914 méter magasságban fekvő, nagyváros a mai Hamadán idegenforgalmát enyhe és kiegyensúlyozott éghajlatának, történelmi és műtörténeti szerepének köszönheti.
Nevezetességek
- Avicenna perzsa származású filozófus síremléke
- Eszter és Mardokeus mauzóleuma
- Baba Taher mauzóleuma
- Korban torony
- Kőoroszlán
Források
- Irán (1979) ISBN 963-243-133-2
Hivatkozások
- ↑ https://www.citypopulation.de/Iran-MajorCities.html
- ↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)