„Szerkesztő:Niza/Pallavicini György” változatai közötti eltérés
Niza (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Niza (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Wanda-domb |
|||
{{Festmény infobox |
|||
{{Épület infobox |
|||
| kép = |
|||
| név = Wanda-domb |
|||
| képméret = |
|||
| más név = Kopiec Wandy |
|||
| képcím = Erdélyi körkép<br/> |
|||
| kép = KopiecWandy-WidokZPółnocy-POL, Kraków.jpg |
|||
| eredeti cím = |
|||
| képaláírás = A domb látképe |
|||
| művész = [[Jan Styka]] és mások |
|||
| képméret = 250px |
|||
| év = [[1897]] |
|||
| becenév = |
|||
| típus = [[olajfestmény]] |
|||
| korábbi nevek = |
|||
| magasság = 1500 |
|||
| cím = {{Lengyelország}}, [[Krakkó]], [[Nowa Huta|Nowa Huta kerület]] |
|||
| szélesség = 12000 |
|||
| építés éve = [[VII. század|VII]]-[[VIII. század|VIII.]] század |
|||
| település = [[Tarnów]] |
|||
| megnyitás = |
|||
| múzeum = Tarnówi Körzeti Múzeum és más múzeumok}} |
|||
| rekonstrukciók évei = |
|||
| lebontás éve = |
|||
Az '''Erdélyi körkép''' vagy '''Erdélyi panoráma''' (lengyelül: ''Panorama Siedmiogrodzka'') egy 15 x 120 m méretű körpanoráma-festmény, mely a [[tavaszi hadjárat]] egyik dicsőséges pillanatát, illetve [[Bem József]] és [[Petőfi Sándor]] alakját jelenítette meg. A kép jelentős része mára elveszett, lengyel tulajdonban lévő megmaradt részei azonban restaurálva ma is láthatók. Korábban „Bem és Petőfi”, valamint „Nagyszebeni csata” címen is ismerték. |
|||
| lebontás oka = |
|||
| stílus = domb |
|||
A körkép a csata döntő pillanatát ábrázolta. Négy fő motívuma: Bem és vezérkara, a hídért folytatott küzdelem, a honvédroham és a közeledő magyar tartalék.<ref>[http://mult-kor.hu/20090323_felfedezhetjuk_az_erdelyi_panorama_reszleteit Felfedezhetjük az Erdélyi Panoráma részleteit. Múlt-Kor, 2009. március 23.] mult-kor.hu</ref> |
|||
| felhasznált anyagok = |
|||
| védettség = |
|||
| tervező = |
|||
| építész = |
|||
| vállalkozó = |
|||
| kivitelező = |
|||
| építési költség = |
|||
| felhasználási terület = |
|||
| tulajdonos = |
|||
| bérlő = |
|||
| tengerszint feletti magasság = |
|||
| magassága = 14 |
|||
| tető magassága = |
|||
| torony magassága = |
|||
| alaprajz = |
|||
| alapterület = |
|||
| teljes terület = |
|||
| hosszúsága = |
|||
| szélessége = 45-50 |
|||
| emeletek száma = |
|||
| liftek száma = |
|||
| nevezetességei = Jan Matejko tervezte emlékmű |
|||
| különlegességek = |
|||
| pozíciós térkép = Krakkó |
|||
| szélesség = |
|||
| szélességi fok = 50 |
|||
| szélességi ívperc = 4 |
|||
| szélességi ívmásodperc = 13 |
|||
| hosszúság = |
|||
| hosszúsági fok = 20 |
|||
| hosszúsági ívperc = 4 |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = 5 |
|||
| szöveg pozíciója = |
|||
|commons = Category:Wanda Mound |
|||
}} |
|||
[[Kép:PomnikNaKopcuWandy-Mogiła-POL, Kraków.jpg|thumb|upright|Wieńczący kopiec pomnik projektu [[Jan Matejko|Jana Matejki]].]] |
|||
Kép:Kraków, fort Mogiła, ul. Igołomska, A-105M.jpg|A mogiłai erődítmény maradványai |
|||
Wanda-domb (lengyelül: Kopiec Wandy) domb Krakkó Nova Huta kerületében, a négy krakkói domb egyike. Valószínűleg a VII-VIII. században építették. A legenda szerint a domb Wanda sírja, aki Krak (Krakus) fejedelem lánya volt. Wanda a Visztulába vette magát, hogy elkerülje a Rytygier (Rytogar) német királlyal való kényszerházasságot, és megmentse a várost. A dombon Jan Matejko lengyel festő tervei alapján emlékművet emeltek. Az emlékmű tetején fehér sas áll, vörös márványból készült talapzatán pedig a „Wanda” felirat, valamint egymást keresztezve egy guzsaly és egy kard látható. 2016 és 2017 fordulóján földradarral (GPR) vizsgálatokat végeztek, hogy megállapítsák, mit rejt a domb belseje. |
|||
==Története== |
==Története== |
||
A domb a Krakkóval egybeolvadt egykori Mogiła falu területén áll, mely 1949 óta Nowa Huta kerülethez tartozik. Mogiłát 1222-ben említi először írásos emlék. A tizenötödik század második felében Jan Długosz krónikás a dombról Wanda sírjaként írt. 1584-ben született az első leírás magáról a dombról. A 19. század első felében ciszterciek kapták birtokba, majd 1860-ban az osztrákok erődítményt építettek, melynek része lett a domb, a Krakkói Vár és földsáncok is. 1888 és 1890 között a földsáncokat téglából és kőből készült fallal váltották fel. 1890-ben Kornel Kozerski saját költségén felújíttatta a dombot, ekkor került a Jan Matejko tervezte emlékmű a tetejére. Ebben az időben, valószínűleg összefüggésben a felújítási munkálatokkal, Teodor Kułakowski politikus és a Krakkó Története és Műemlékei Baráti Társaság kutatásokat végzett, hogy mi található a domb belsejében. Az elvégzett munka nem volt szigorú értelemben vett régészeti feltárás. Az erődöt 1968-1970 folyamán lebontották. 2016-ban földradaros vizsgálatnak vetették alá. |
|||
==Leírás== |
|||
A domb magassága 14 méter. Alapjánál 45-50, a tetejénél 9,5 méter az átmérője. Térfogata hozzávetőlegesen 9000 m³. |
|||
A dombon álló megfigyelőnek november 4. és február 6. között a felkelő nap a Krakus-domb felett jelenik meg. Május 2. és augusztus 10. között viszont a Krakus-dombon álló láthatja úgy, hogy a Nap a Wanda-domb fölött emelkedik magasra. Az időpontok nagyjából egybeesnek szláv ünnepekkel, a kereszténység előtti Dziady (Ősök) őszi és tavaszi ünneppel, a Gromnica (február 2.) és a Perun vagy Perkunosz (július 20.) ünnepnapokkal. |
|||
A domb közelében fut a krakkói Ujastek Mogilski utca. |
|||
Hagyományosan Krakkó négy dombjáról szokás beszélni, melyeket Krak, Wanda, Kosciusko Tádé (Tadeusz Kosciusko) és Józef Piłsudski tiszteletére emeltek. Azonban 1997-ben II. János Pál tiszteletére is készült ilyen emlékmű. |
|||
== Kilátás a dombról == |
|||
<gallery> |
|||
Fájl:View from Wanda Mound, Sunset 6 February (Celtic Imbolc feast) and Krakus Mound, Wanda Mound, Ujastek Mogilski street, Nowa Huta, Kraków, Poland.jpg|Zachód słońca widziany z Kopca Wandy 6 lutego, celtycki [[Imbolc]]. Słońce zachodzi za Kopcem Kraka. |
|||
Fájl:Wawel-WidokZKopcaWandy-POL, Kraków.jpg|Widok w kierunku [[Wawel]]u |
|||
Fájl:KlasztorCystersów-WidokZKopcaWandy-POL, Kraków.jpg|Widok w kierunku [[Opactwo Cystersów w Mogile|Opactwa Cystersów]] |
|||
Fájl:KopiecKraka-WidokZKopcaWandy-POL, Kraków.jpg|Widok w kierunku [[Kopiec Krakusa|Kopca Kraka]] |
|||
</gallery> |
|||
==Lásd még == |
|||
* Krakus-domb |
|||
* Kościuszko-domb |
|||
* Piłsudski-domb |
|||
* II. János Pál pápa-domb |
|||
A [[Lengyelország]]ban készült [[Racławicei körkép|Racławicei körképet]] (''Panorama Racławicka'') [[1896]]-ban Magyarországra hozták és kiállították a [[Városliget|Városligetben]]. A Kościusko Tádé ([[Tadeusz Kościuszko]]) vezette lengyel sereg győztes csatáját ábrázó 15 x 114 méteres monumentális képet 800 000 néző tekintette meg. A sikeren felbuzdulva [[Jan Styka]], a Racławicei körkép ötletadója és egyik festője megbízást kapott a [[Bánffy-kormány|Bánffy-kormánytól]], hogy az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] 50. évfordulójára készítsen hasonló alkotást. A témaválasztást Stykára bízták, aki az [[1849]]. március 11-i nagyszebeni csatát választotta. Az ún. második nagyszebeni csatában Bem vezetésével fényes győzelmet aratott a magyar honvédsereg az egyesült osztrák és orosz csapatok felett. |
|||
Styka a lengyel [[Zygmunt Rozwadowski]], [[Michal Wywiórski]] és [[Tadeusz Popiel]], a német [[Leopold Schönchen]] és a magyar [[Margitay Tihamér]], [[K. Spányi Béla]], valamint [[Vágó Pál (festő)|Vágó Pál]] festőkkel végezte el a munkát, ami [[Lwów|Lwówban]] (Lembergben) folyt. A három lengyel művész korábban részt vett a Racławicei körkép elkészítésében, így megfelelő tapasztalattal rendelkeztek a munkához. Margitay zsánerképfestő, Spányi tájképfestő, Vágó a monumentális festészet mestere, Schönchen pedig a csatajelenetek szakértője volt. |
|||
A munkát 1897 áprilisában kezdték el a festők és öt hónap alatt szeptemberre készültek el a teljes körképpel. Először Lwówban állították ki, majd év végén Magyarországra hozták a „Népek Tavasza” 50. évfordulójára kiállítani. Egy városligeti pavilonban [[1898]] elejétől lehetett megtekinteni. A mű nagy sikert aratott és számtalan nézőt vonzott. [[1907]]-ben visszakerült Lengyelországba, [[Varsó|Varsóban]] mutatták be. [[1908]]-ban azonban motívumok szerint felszabdalták és részenként külön-külön értékesítették. Styka valamennyi részt a kézjegyével látta el. |
|||
[[1928]]-ban vita támadt Lengyelországban Bem földi maradványainak Lengyelországba szállításáról. [[Tarnów|Tarnówban]], Bem szülővárosában ekkor elhatározták, hogy összegyűjtik a kép részeit, de a munka félbemaradt. [[1977]]-ben vetődött fel ismét a gondolat, amikor egy [[Krakkó|krakkói]] antikváriumban feltűnt a kép egy darabja. A Tarnówi Körzeti Múzeum 36 részt kutatott fel azóta, még napjainkban is kerülnek elő újabbak. 15 rész a tulajdonába került, más részei Varsóban, [[Krosnói járás|Krosnóban]], [[Łęczyca|Łęczycaban]] és magángyűjteményekben szerepelnek. Az eredeti alkotás kb. 75%-a azonban elveszett. Feltételezések szerint a [[II. Világháború|II. világháborúban]] a [[varsói felkelés]] idején néhány részlete elégett, más részei pedig [[Frankfurt am Main|Frankfurtban]] vesztek el.<ref>[http://mno.hu/migr/erdelyi-panorama-866483 ''Pozsonyi Tibor'': Erdélyi Panoráma. Száz év után ismét hazánkban látható a jubileumi körkép. Magyar Nemzet, 2000. március 4.] mno.hu</ref> |
|||
==A körkép napjainkban == |
|||
[[2009]]-ben ünnepelték Bem születésének 215. és hamvainak Lengyelországba szállítása 80. évfordulóját. Az ünnepségek részeként bemutatták a körkép 1:2,5 méretarányú, fekete-fehér másolatát a tarnówi Rybny téren. A kiállítást [[Bronisław Komorowski]], a szejm elnöke nyitotta meg. [[2010]]-ben [[Várpalota|Várpalotán]], [[2011]]-ben [[Sepsiszentgyörgy|Sepsiszentgyörgyön]], [[Nagyszeben|Nagyszebenben]] és [[Kiskőrös |Kiskörösön]] állították ki. [[2013]]-ban [[Miskolc|Miskolcon]] volt látható. |
|||
[[2013]]. szeptember 29-én az [[ópusztaszer|ópusztaszeri]] [[Nemzeti Történeti Emlékpark|Nemzeti Történeti Emlékparkban]] együtt mutatták be a fellelt részeket a [[Feszty-körkép|Feszty-körképpel]].<ref>[http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/09/eloszor-lathato-egyutt-az-erdelyi-panorama-es-a-feszty-korkep.html Először látható együtt az Erdélyi Panoráma és a Feszty-körkép. SZEGEDma.hu, 2016. szeptember 21.] szegedma.hu</ref> |
|||
==Kapcsolódó szócikkek== |
==Kapcsolódó szócikkek== |
A lap 2017. március 16., 10:49-kori változata
Wanda-domb
Wanda-domb | |
Kopiec Wandy | |
A domb látképe | |
Cím | Lengyelország, Krakkó, Nowa Huta kerület |
Építési adatok | |
Építés éve | VII-VIII. század |
Építési stílus | domb |
Alapadatok | |
Magassága | 14 m |
Szélessége | 45-50 m |
Egyéb jellemzők | |
Nevezetességei | Jan Matejko tervezte emlékmű |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 50° 04′ 13″, k. h. 20° 04′ 05″Koordináták: é. sz. 50° 04′ 13″, k. h. 20° 04′ 05″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kép:Kraków, fort Mogiła, ul. Igołomska, A-105M.jpg|A mogiłai erődítmény maradványai Wanda-domb (lengyelül: Kopiec Wandy) domb Krakkó Nova Huta kerületében, a négy krakkói domb egyike. Valószínűleg a VII-VIII. században építették. A legenda szerint a domb Wanda sírja, aki Krak (Krakus) fejedelem lánya volt. Wanda a Visztulába vette magát, hogy elkerülje a Rytygier (Rytogar) német királlyal való kényszerházasságot, és megmentse a várost. A dombon Jan Matejko lengyel festő tervei alapján emlékművet emeltek. Az emlékmű tetején fehér sas áll, vörös márványból készült talapzatán pedig a „Wanda” felirat, valamint egymást keresztezve egy guzsaly és egy kard látható. 2016 és 2017 fordulóján földradarral (GPR) vizsgálatokat végeztek, hogy megállapítsák, mit rejt a domb belseje.
Története
A domb a Krakkóval egybeolvadt egykori Mogiła falu területén áll, mely 1949 óta Nowa Huta kerülethez tartozik. Mogiłát 1222-ben említi először írásos emlék. A tizenötödik század második felében Jan Długosz krónikás a dombról Wanda sírjaként írt. 1584-ben született az első leírás magáról a dombról. A 19. század első felében ciszterciek kapták birtokba, majd 1860-ban az osztrákok erődítményt építettek, melynek része lett a domb, a Krakkói Vár és földsáncok is. 1888 és 1890 között a földsáncokat téglából és kőből készült fallal váltották fel. 1890-ben Kornel Kozerski saját költségén felújíttatta a dombot, ekkor került a Jan Matejko tervezte emlékmű a tetejére. Ebben az időben, valószínűleg összefüggésben a felújítási munkálatokkal, Teodor Kułakowski politikus és a Krakkó Története és Műemlékei Baráti Társaság kutatásokat végzett, hogy mi található a domb belsejében. Az elvégzett munka nem volt szigorú értelemben vett régészeti feltárás. Az erődöt 1968-1970 folyamán lebontották. 2016-ban földradaros vizsgálatnak vetették alá.
Leírás
A domb magassága 14 méter. Alapjánál 45-50, a tetejénél 9,5 méter az átmérője. Térfogata hozzávetőlegesen 9000 m³. A dombon álló megfigyelőnek november 4. és február 6. között a felkelő nap a Krakus-domb felett jelenik meg. Május 2. és augusztus 10. között viszont a Krakus-dombon álló láthatja úgy, hogy a Nap a Wanda-domb fölött emelkedik magasra. Az időpontok nagyjából egybeesnek szláv ünnepekkel, a kereszténység előtti Dziady (Ősök) őszi és tavaszi ünneppel, a Gromnica (február 2.) és a Perun vagy Perkunosz (július 20.) ünnepnapokkal. A domb közelében fut a krakkói Ujastek Mogilski utca. Hagyományosan Krakkó négy dombjáról szokás beszélni, melyeket Krak, Wanda, Kosciusko Tádé (Tadeusz Kosciusko) és Józef Piłsudski tiszteletére emeltek. Azonban 1997-ben II. János Pál tiszteletére is készült ilyen emlékmű.
Kilátás a dombról
-
Zachód słońca widziany z Kopca Wandy 6 lutego, celtycki Imbolc. Słońce zachodzi za Kopcem Kraka.
-
Widok w kierunku Wawelu
-
Widok w kierunku Opactwa Cystersów
-
Widok w kierunku Kopca Kraka
Lásd még
- Krakus-domb
- Kościuszko-domb
- Piłsudski-domb
- II. János Pál pápa-domb