„Moór János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →top: File: → Fájl: |
|||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
Lakása és műhelye a [[gödöllő]]i Kossuth Lajos utca 1. szám alatt állt. 1933 októberében kútszivattyút szabadalmaztatott, melyet később ''„Moór-J Gödöllő”'' jelzéssel gyártott. A találmányt népegészségügyi jelentősége miatt felkarolta az [[Országos Közegészségügyi Intézet]], a korábbi nyitott kutakat a zárt rendszerű, higiénikus Moór-kútra cserélték. Országszerte, összesen mintegy {{szám|4000|Moór-kutat}} helyeztek üzembe. |
Lakása és műhelye a [[gödöllő]]i Kossuth Lajos utca 1. szám alatt állt. 1933 októberében kútszivattyút szabadalmaztatott, melyet később ''„Moór-J Gödöllő”'' jelzéssel gyártott. A találmányt népegészségügyi jelentősége miatt felkarolta az [[Országos Közegészségügyi Intézet]], a korábbi nyitott kutakat a zárt rendszerű, higiénikus Moór-kútra cserélték. Országszerte, összesen mintegy {{szám|4000|Moór-kutat}} helyeztek üzembe. |
||
1945 után államosították, majd felszámolták gépműhelyét |
1945 után államosították, majd felszámolták gépműhelyét minden igatlanat elvettek helyére a járási pártbizottság költözött. Moór Janos ezt követően ipari szövetkezetben dolgozott kotelezoen alkalmazottkent , majd 1953 utan ujra kisiparos kent indult elete a nullarol. |
||
== Családja == |
== Családja == |
||
A lap 2017. február 21., 02:39-kori változata
Moór János (Gödöllő, 1897. március 29.[1] – 1981) géplakatos, kisiparos, feltaláló.
Életútja
A négy elemi elvégzése után vízhordóként dolgozott, majd géplakatosnak tanult. Az első világháborúban, 1918 nyarán a Piave melletti frontra vezényelték, majd hazatérve Gödöllőn, Vácon és Kecskeméten szolgált fegyvermesterként, majd őrmesterként, végül századparancsnok-helyettesként.
Lakása és műhelye a gödöllői Kossuth Lajos utca 1. szám alatt állt. 1933 októberében kútszivattyút szabadalmaztatott, melyet később „Moór-J Gödöllő” jelzéssel gyártott. A találmányt népegészségügyi jelentősége miatt felkarolta az Országos Közegészségügyi Intézet, a korábbi nyitott kutakat a zárt rendszerű, higiénikus Moór-kútra cserélték. Országszerte, összesen mintegy 4000 Moór-kutat helyeztek üzembe.
1945 után államosították, majd felszámolták gépműhelyét minden igatlanat elvettek helyére a járási pártbizottság költözött. Moór Janos ezt követően ipari szövetkezetben dolgozott kotelezoen alkalmazottkent , majd 1953 utan ujra kisiparos kent indult elete a nullarol.
Családja
Apja Moór Mihály kartali születésű uradalmi magtáros, anyja Prém Erzsébet vadkerti születésű háztartásbeli, mindketten római katolikusok. Jánosék hatan voltak testvérek. Első feleségével, Prill Ilonával, 1921. május 7-én kötött házasságot. 1945 után újra nősült, második házasságából 4 fia és egy lánya született.
Emlékezete
A golyóscsapágyas szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút egyik példányát 2002. június 21-én egykori háza előtt állították ki, az egykori gépműhely helyén álló épület falán emléktáblát helyeztek el.
Jegyzetek
- ↑ Születése bejegyezve a gödöllői polgári születési akv. 57/1897. folyószáma alatt.
Források
A Wikimédia Commons tartalmaz Moór János témájú kategóriát.- Hajagos Éva: Ipartörténeti kutatások Moór János életéből, In: Természet Világa, Diákpályázat [Melléklet, a XV. Természet–Tudomány Diákpályázat cikkei], 137. évf. 10. sz. [2006. október], CLIV–CLV. oldal
- Moór János: „Kútszivattyú” [szabadalmi oltalom], ügyszám: M-10121, lajstromszám: 110357, a bejelentés napja: 1933. október 21., Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – Elektronikus kutatás: Szabadalmi leírás (pdf)
- Öntöttvas közkút, műemlékem.hu (2011. július 11.)
- Podmaniczky-díjat kapott Fülöp István, a Gödöllői Városvédő Egyesület elnöke, Gödöllő Város Önkormányzata – MTI, 2010. augusztus 24.
