„Cuvée” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
A "cuvée"-t - eltérve a pezsgőkészítésben használt értelmétől - itthon főleg a borösszeállítások megkülönböztetésére vezették be a fajtamegnevezésű borokhoz képest. A "házasítás" mustra és borra egyaránt alkalmazható. |
|||
18. sor: | 18. sor: | ||
Ez a jelentése az utóbbi időben terjedt el itthon (alkalmazva az eredetileg a pezsgőkészítésben használt kifejezést). |
Ez a jelentése az utóbbi időben terjedt el itthon (alkalmazva az eredetileg a pezsgőkészítésben használt kifejezést). |
||
A küvé, két, esetenként többfajta must vagy bor adott célú összeállításával készült bor. |
A küvé, két, esetenként többfajta szőlő összeszüretelésével, must vagy bor adott célú összeállításával készült bor. |
||
Hazai klasszikus példája az [[Egri bikavér]], ami általában a [[Kékfrankos]], a [[Cabernet]], a [[Merlot]] és a [[Zweigelt]] tulajdonságait egyesíti. |
Hazai klasszikus példája az [[Egri bikavér]], ami általában a [[Kékfrankos]], a [[Cabernet]], a [[Merlot]] és a [[Zweigelt]] tulajdonságait egyesíti. |
A lap 2017. február 17., 10:48-kori változata
A cuvée szó francia eredetű, magyarosan küvének írjuk. A bor-, illetve pezsgőkészítésben három jelentését különböztetjük meg:
Cuvée1. – must
Cuvée a pezsgőkészítéshez szánt, bogyózott, de zúzatlan szőlőből az első, gyenge sajtolással nyert must.
Cuvée2. – alapbor
A pezsgőkészítés már házasított és egalizált,[1] több, gyengén sajtolt mustból összeállított alapbora. Ez akkor a legalkalmasabb, ha:
- savtartalma 7–7,5 g/l,
- cukormentes szárazanyag-tartalma 17–20 g/l,
- összes kénessav tartalma < 150 mg/l,
- alkoholtartalma 10–11%.
Cuvée3 – borösszeállítás
Ez a jelentése az utóbbi időben terjedt el itthon (alkalmazva az eredetileg a pezsgőkészítésben használt kifejezést).
A küvé, két, esetenként többfajta szőlő összeszüretelésével, must vagy bor adott célú összeállításával készült bor.
Hazai klasszikus példája az Egri bikavér, ami általában a Kékfrankos, a Cabernet, a Merlot és a Zweigelt tulajdonságait egyesíti.
Azt, hogy milyen borokat nevezhetünk küvének, korábban a bortörvény 35.§ 69/A bekezdése szabályozta. A 35. §-t azonban a 2009. évi XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Jegyzetek
- ↑ Egalizált – kiegyenlített minőségű bor
Források
- Dr. Buzás Gizella - B. Kiss Andrásné - Dr. Sahin-Tóth Gyula: Italismeret (ISBN 963 336 974 6), Képzőművészeti Kiadó, 2006.
- Borszótár
- Gerencsér Ferenc: Bor és Szőlő KISLEXIKON. Anno Kiadó, 2008. 229 p. ISBN 978 963 375 545 7