Csendes-óceáni-lemez

A Csendes-óceáni-lemez

A Csendes-óceáni-lemez a földkéreg egyik nagy avagy elsődleges óceáni tektonikus lemeze, amely magán hordozza a Csendes-óceán legnagyobb részét. Bár a kéreg legnagyobbrészt óceáni, néhány kis területen szárazföldi lemezdarabokat is tartalmaz. A területe mintegy 103 millió négyzetkilométer, így ez a legnagyobb tektonikus lemez. Mozgása északnyugati, mozgási sebessége igen tág: 3,8 és 8,2 cm/év közötti. A lemez egyik jellemzője a nagyszámú sziget, ezek forrópontokon jöttek létre, amelyek felett mozog a lemez, egész szigetsorokat létrehozva. Legismertebb példájuk a Hawaii-szigetsor.

Határok

Általánosságban elmondható hogy a Csendes-óceáni-lemez határait a keleti oldalán óceánközépi hátságok míg a nyugati oldalát alábukási zónák alkotják, azonban az alábukási zónák révén a hatása kiterjed a szomszédos lemezekre is.

Az északi oldalon alábukó lemezperem jelöli ki a határát az Észak-amerikai-lemez felé amit Aleut-árok néven ismerünk és az szubdukcióból keletkezett Aleut-szigetek amik már az Észak-amerikai-lemezen találhatóak.

Az észak-keleti oldalán változatos a határ, itt kis hátságok (Explorer-hátság, a Juan de Fuca-hátság és Gorda-hátság) mentén határos több kis lemezzel mint az Explorer-lemez, a Juan de Fuca-lemez és Gorda-lemez. Ezek a hátságok és kislemezek a korábbi egységes nagyobb Farrallon-lemez maradványai.

Ez a határ dél felé a legismertebb transzformációs határ folytatódik, itt az Észak-amerikai-lemez és Csendes-óceáni-lemez elcsúszása mentén alakult ki a Szent András-törésvonal, tovább dél felé a lemezhatár eltávolodik a kontinensperemtől és óceánközépi hátsággá alakul át. Itt határos a Kókusz-lemezzel majd a dél-keleti oldalán szintén óceáni Nazca-lemezzel, itt alkotja a határt a Kelet-Csendesóceáni-hát.

A déli oldalán folytatódik a divergens határ az Antarktiszi-lemez felé, alkotója a Csendesóceán-Antarktiszi-hátság.

A dél-nyugati oldalon, a csendes-óceáni lemez egy összetett, de általában konvergens határral érintkezik az Indo-ausztráliai-lemezzel, Új-Zéland területén a lemezek elcsúsznak, éppen ennek köszönhető kialakulása is, itt található az ún. Zealandia "kontinens" amely egy nagyobb szárazföldi kéregdarab a két lemezen.

A nyugati oldalon a határát már elsősorban szubdukciós zónák jelölik ki, észak felől ezek az Ohotszki-lemez és a Kuril-Kamcsatka-árok valamint Japán-árok, majd a Fülöp-lemez felé felé, a legmélyebb a Mariana-árok, ez követően sok mikrolemezzel határos Új-Guinea szigeténél. Míg végül a délnyugati határánál a Tonga-árok és a Kermadec-árok zárja le az árok sorozatát.

Földtörténet

Az óceáni lemezek földtörténetét kutatni jelegükből fakadóan viszonylag nehéz kutatni, mivel a kőzetanyaguk az alábukás során megsemmisül, a meglévőt is az óceán mélysége miatt nehéz elérni. A lemez születése a legújabb kutatások alapján mintegy 190 millió évvel ezelőtt történhetett a Panthalassa ősóceán alatt mikor három ős lemez között kialakul egy hármas elcsúszási sík. Azonban ma nem ez a legidősebb darabja, a kéregmozgások miatt nem lehet 145 millió évnél idősebb óceáni kéreg a bolygón, jelenleg az Ázsia felé lebukó óceán árkokban ilyen idős a lemez. Mintegy 100 millió éve a lemez az akkor óceán mintegy felét alkothatta, ekkor még a határait a szomszédos lemezek felé, három negyedrészt hátságok alkották. A 70 millió évvel ezelőtti időszakban történhetett az első érintkezés az Észak-amerikai lemezzel. 40 millió éve történt egy irányváltás a lemez mozgásában amit a lemez jellemzőjéből a nagyszámú sziget elhelyezkedéséből tudunk, ezek a szigetek forróponti vulkanizmusból jöttek létre.

Források

• Gábris Gyula (szerk.): Általános Természetföldrajz II. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2013
• Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.): Ázsia regionális földrajza. Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2008
• Harangi Szabolcs: Vulkánok - A Kárpát-Pannon térség tűzhányói. Szeged, GeoLitera, 2011
• Nyír-Karta Bt.: Világatlasz. Bp., Topográf Térképészeti Kft, 2005
• http://geology.about.com/library/bl/blplate_size_table.htm
• Age of the Ocean Floor
• Birth of Ocean