Mariana-árok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mariana-árok
Ország Amerikai Egyesült Államok
Elhelyezkedése
Mariana-árok (Csendes-óceán)
Mariana-árok
Mariana-árok
Pozíció a Csendes-óceán térképén
é. sz. 11° 21′, k. h. 142° 12′Koordináták: é. sz. 11° 21′, k. h. 142° 12′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mariana-árok témájú médiaállományokat.
A Mariana-árok elhelyezkedése

A Mariana-árokban található a Föld legmélyebb pontja, a Challenger-mélység, ahol a tenger mélysége 11 034 méter.[1]

Földrajzi elhelyezkedése[szerkesztés]

A Mariana-árok a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén, Japán közelében, Tokiótól mintegy 2400 kilométerre, az azonos nevű Mariana-szigetektől keletre található. Pontos földrajzi elhelyezkedése: északi szélesség 11’’ 21’ és keleti hosszúság 142’’ 12’. A Mariana-árok 2542 km hosszú[2] és 10 994 méter[3] mély (más mérések szerint 11 034, 11 022, vagy 10 911 m). Az árok legmélyebb pontja a Challenger(Kihívás)-mélység. Nevét Jacques Piccard svájci tudós kutatólaboratóriummá alakított halászhajója után kapta.

Kialakulása[szerkesztés]

A Mariana-árok – mint minden mélytengeri árok – két egymással ütköző kőzetlemez találkozásánál alakult ki. A Mariana-árok esetében a különböző típusú kőzetlemez-mozgások közül a két óceáni lemez (Csendes-óceáni-, és Fülöp-lemez) ütközése zajlik. Az óceáni kőzetlemezek sűrűsége nem sokkal kisebb (kb. 3 g/cm³), mint a köpeny sűrűsége (3,4 g/cm³), ezért az egyik, általában az idősebb, jobban lehűlt, valamivel nagyobb sűrűségű lemez bukik a fiatalabb alá. Az alábukás vonalán alakul ki a mélytengeri árok. Az alábukó lemez anyaga a mélységi nyomás és hő hatására megolvad. A megolvadt anyag ezután – mivel új környezeténél kisebb sűrűségű – újra a felszínre nyomul, s vulkánok sorát kialakítva akár több ezer km hosszú vulkáni ívet is képezhet. Így alakult ki a Mariana-szigetcsoport is, melynek 14 szigete közül néhányon ma is tapasztalható vulkáni működés.

Felfedezése[szerkesztés]

A Mariana-árok szigetcsoportjánál 1875. február 23-án 8164 méteres tengermélységet mértek. Az akkori kutatók ezt a Föld legmélyebb pontjának tartották, de azóta kiderült, hogy az árok még mélyebb, 11 034 méter.

1960. január 23-án Jacques Piccard és Don Walsh a Trieste fedélzetén érték el először a máig fennálló 11 034 méteres rekordmélységet.

A Nereus nevű távirányítású, ember nélküli tengeralattjáró 2009-ben, harmadikként érte el az óceán legmélyebb ismert pontját. Ehhez egészen pontosan 10 902 méter mélyre kellett süllyednie a Csendes-óceánban található Mariana-árokba. Ezt követően 2012 márciusáig nem járt arrafelé ember alkotta szerkezet, és a talaj elérésével a Nereus lett az első olyan működő tengeralattjáró, ami megjárta az árkot – elődeit ugyanis már rég kivonták a forgalomból.

A személyzet nélküli járművet egy hajóról irányították, a kapcsolatot egy vékony kábelen keresztül tartották, de a Nereus képes magától is navigálni, haladni. „Az ilyen szerkezetekkel lényegében az óceán bármely pontját feltérképezhetjük, új korszak kezdődik a tengerkutatásban" - mondta Andy Bowen, a kutatás vezetője.

2012. március 26-án a Deepsea Challenger nevű, 7 méteres kapszulában James Cameron kutató-filmrendező ereszkedett a Mariana-árok mélyére, így több mint fél évszázad után ő az első ember, aki járt ott. A merülés helyszínére elkísérte Don Walsh is. A lent töltött - a tervezett 6 óránál kevesebb - 3 órányi idő alatt felvételeket készített, mintákat azonban a hidraulika meghibásodása miatt nem tudott a felszínre hozni. További merülésekre is készül.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Görgessen a Föld legmélyebb árkának fenekére!. origo.hu, 2010. március 22. (Hozzáférés: 2017. január 26.)
  2. The Mariana Trench - Oceanography. www.marianatrench.com. (Hozzáférés: 2016. október 21.)
  3. http://index.hu/tudomany/2011/12/08/sekelyebb_a_vartnal_a_mariana-arok

Források[szerkesztés]