„Fabényi Julia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →top: Infoboxok kiegészítése kommentelt megjegyzéssel (WP:BÜ) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Klugené Dr. Fabényi Júlia''' ([[Budapest]], [[1953]]. [[szeptember 27.]]) [[Németh Lajos-díj]]as (2010) magyar művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága |
'''Klugené Dr. Fabényi Júlia''' ([[Budapest]], [[1953]]. [[szeptember 27.]]) [[Németh Lajos-díj]]as (2010) magyar művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága volt igazgatója. Jelenleg a Ludwig Múzeumot vezeti. |
||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
||
A lap 2016. november 11., 23:37-kori változata
| Klugené Dr. Fabényi Júlia | |
| Született | Fabényi Júlia 1953. szeptember 27. (70 éves) Budapest,  |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | művészettörténész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Klugené Dr. Fabényi Júlia (Budapest, 1953. szeptember 27.) Németh Lajos-díjas (2010) magyar művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága volt igazgatója. Jelenleg a Ludwig Múzeumot vezeti.
Életpályája
Szülei: Fabényi Ede és Tokay Ilona. Középiskolai tanulmányait az Eötvös József Gimnázium német szakán végezte el. 1972-1976 között a lipcsei Egyetemen tanult régészet-művészettörténet szakon. 1976-1977 között a Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztályán dolgozott. 1977-1982 között a Lipcsei Egyetem művészettörténet tanszékén volt tanársegéd. 1983-ban doktorált. 1985-1990 között a hallei Burg Giebichenstein Iparművészeti Főiskola tanársegéde volt. 1990-1995 között a Műcsarnok munkatársa, 1994-1995 között kiállítási osztályvezető volt. 1996-2000 között a Szombathelyi Képtár igazgatója volt. 2000-2005 között a Műcsarnok főigazgatója volt. 2007 óta a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója. 2009 óta a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola elméleti társ-témavezetője.
Kutatási területe: a hazai és külföldi kortárs képzőművészet. Kiállításokat rendezett belföldön és külföldön. Több publikáció, tanulmány szerzője.
Művei
- Periodisationprobleme in der Gegenwartskunst (1983)
- Metafóra (tanulmány, 1990)
- Tanulmány Simonyi Emőről és Thomas Langeről (tanulmány, 1992)
- Budapest Reiseführer (1992)
- Három művész Stuttgartból (katalógus, 1992)
- Károlyi Zsigmond és Kurt Benning kiállításához katalógus tanulmány (1993)
- A magyar neoavantgarde első generációja (1998)
- Bloomsday (1998)
- Rendhagyó emlékezet (1999)
- A kert (katalógus, 2000)
- A szín önálló élete (2002)
- Elhallgatott Holocaust (2004)
- A széptől szépig és vissza (2004)
- Képeslapgyűjtés története (2008)
Forrás
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283