„Kunlun” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
[[Fájl:Kunlun IMG 0541.jpg|bélyegkép|jobbra| A Kunlun vonulatai]] |
[[Fájl:Kunlun IMG 0541.jpg|bélyegkép|jobbra| A Kunlun vonulatai]] |
||
A '''Kunlun''' ([[Kínai nyelv|kínai:]] 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a [[Pamír]]tól a [[Szecsuáni-medence|Szecsuáni-medencéig]] közel {{szám|4000}} km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét, míg szűkebb értelemben ennek csak nyugati felét nevezik így. Felépítését, formáit tekintve a [[Tien-san]] rokona: nagy átlagmagasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység. |
A '''Kunlun''' ([[Kínai nyelv|kínai:]] 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a [[Pamír]]tól a [[Szecsuáni-medence|Szecsuáni-medencéig]] közel {{szám|4000}} km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét, míg szűkebb értelemben ennek csak nyugati felét nevezik így. Felépítését, formáit tekintve a [[Tien-san]] rokona: nagy átlagmagasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység.{{refhely|Ázsiaföldr|142. o.|azonos=Á142}} |
||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
A [[Tibeti-fennsík]] északi peremét alkotja, a [[Karakorum (hegység)|Karakorum]] hegységtől keletre. Nyugaton a [[Pamír]]hoz kapcsolódik, |
A [[Tibeti-fennsík]] északi peremét alkotja, a [[Karakorum (hegység)|Karakorum]] hegységtől keletre. Nyugaton a [[Pamír]]hoz kapcsolódik, keleten a [[Jangce|Jangcéig]] terjed. Az [[Altajidák]] vonulata, mely a [[harmadidőszak]]ban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos [[röghegység]]. A hegyvonulat átlagos gerincmagassága {{szám|6000}} méter körüli. |
||
Legmagasabb pontja a ''Liushi Shan'' (más nevein: ''Liushi Feng, Kunlun I.'', angol: ''Kunlun Goddess'') {{szám|7167}} méter. |
Legmagasabb pontja a ''Liushi Shan'' (más nevein: ''Liushi Feng, Kunlun I.'', angol: ''Kunlun Goddess'') {{szám|7167}} méter. |
||
| 59. sor: | 59. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
* Futó József (szerk.): ''Kontinensek földrajza I. '' Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás) |
* Futó József (szerk.): ''Kontinensek földrajza I. '' Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás) |
||
*{{hely|Ázsiaföldr}}{{CitLib|szerző=Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk)|cím=Ázsia regionális földrajza|hely=Budapest |kiadó=ELTE Eötvös Kiadó|év=1998 |sorozat= |isbn=9789632840215}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
A lap 2016. október 19., 06:47-kori változata
| Kunlun | |
 | |
| Magasság | 7167 m |
| Ország | Kína |
| Legmagasabb pont | Liushi Shan |
| Hosszúság | 3000 km |
| Elhelyezkedése | |
 Kunlun
Pozíció Kína térképén
| |
 é. sz. 36°, k. h. 84°Koordináták: é. sz. 36°, k. h. 84° | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kunlun témájú médiaállományokat. | |
A Kunlun (kínai: 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a Pamírtól a Szecsuáni-medencéig közel 4000 km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét, míg szűkebb értelemben ennek csak nyugati felét nevezik így. Felépítését, formáit tekintve a Tien-san rokona: nagy átlagmagasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység.[1]
Jellemzői
A Tibeti-fennsík északi peremét alkotja, a Karakorum hegységtől keletre. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, keleten a Jangcéig terjed. Az Altajidák vonulata, mely a harmadidőszakban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos röghegység. A hegyvonulat átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
Legmagasabb pontja a Liushi Shan (más nevein: Liushi Feng, Kunlun I., angol: Kunlun Goddess) 7167 méter.
A Tarim-medence és a Góbi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-Tag és a Nansan vonulatai ágaznak ki, és a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.
Jegyzetek
- ↑ Ázsiaföldr 142. o.
Források
- Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)
- ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215
