„Sünfélék” változatai közötti eltérés

Sünfélék
	Európai sün (Erinaceus europaeus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Rend:	Erinaceomorpha;
Család:	Sünfélék (Erinaceidae);
Nemek
	Atelerix; Erinaceus; Hemiechinus; Mesechinus; Echinosorex; Hylomys; Podogymnura;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sünfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sünfélék témájú médiaállományokat és Sünfélék témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2007. június 14., 10:14-kori változata

A sünfélék (Erinaceidae) a legújabb filogenetikus rendszertan szerint az Erinaceomorpha rend egyetlen családja. Korábban a rovarevők (Insectivora) rendjébe sorolták. 7 nem és 21 ma élő faj tartozik a családba.

A Kárpát-medencében egyetlen sünféle él, a keleti sün. Európa nyugati felén ugyanakkor kizárólag a hozzá megtévesztésig hasonló európai sün fordul elő.

A sün név használata

A sünféléket – különösen a keleti sünt és az európai sünt – leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés. Egyéb népies nevei a sül, a tüskésdisznó és a sünkutya. A szó ősi örökség a finnugor korból (manysi szoule, mari sule, finn siili). A régi magyar nyelvben csak a sül alakot használták, a sün forma a 19. században terjedt el.^[1] A mai tudományos szóhasználatban viszont a sül szó már a rágcsálók közé tartozó sülfélék (Hystrichidae) családjának fajait jelöli, amelyeknek semmi közük nincs a sünfélékhez.

Rendszerezés

A család az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.

Tüskés sünök alcsaládja, (Erinaceinae), 15 faj
- Atelerix
  - Atelerix albiventris
  - Mediterrán sün (Atelerix algirus)
  - Atelerix frontalis
  - Atelerix sclateri
- Erinaceus
  - Erinaceus amurensis
  - Keleti sün (Erinaceus concolor)
  - Európai sün (Erinaceus europaeus)
- Hemiechinus
  - Hemiechinus aethiopicus
  - Füles sün (Hemiechinus auritus)
  - Hemiechinus collaris
  - Hemiechinus hypomelas
  - Hemiechinus micropus
  - Hemiechinus nudiventris
- Mesechinus
  - Mesechinus dauuricus
  - Mesechinus hughi
Szőrös sünök alcsaládja, (Hylomyinae), 6 faj
- Echinosorex
  - Echinosorex gymnura
- Hylomys
  - Hylomys hainanensis
  - Hylomys sinensis
  - Kis patkánysün (Hylomys suillus)
- Podogymnura
  - Podogymnura aureospinula
  - Podogymnura truei

Lábjegyzet

↑ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121

Külső hivatkozások

A Wikifajok tartalmaz Sünfélék témájú rendszertani információt.

A Wikimédia Commons tartalmaz Sünfélék témájú médiaállományokat.

Ez az emlősökről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121

[1]

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 ==A sün név használata==
-A sünféléket – különösen a keleti sünt és az európai sünt – leggyakrabban csak a '''sün''' névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies '''sündisznó''' elnevezés. Egyéb népies nevei a ''sül'' és a ''tüskésdisznó''. A szó ősi örökség a finnugor korból ([[manysi nyelv|manysi]] ''szoule'', [[mari nyelv|mari]] ''sule'', [[finn nyelv|finn]] ''siili''). A régi magyar nyelvben csak a ''sül'' alakot használták, a ''sün'' forma a [[19. század]]ban terjedt el.<ref>Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121</ref> A mai tudományos szóhasználatban viszont a ''sül'' szó már a [[rágcsálók]] közé tartozó [[sülfélék]] (''Hystrichidae'') családjának fajait jelöli, amelyeknek semmi közük nincs a sünfélékhez.
+A sünféléket – különösen a keleti sünt és az európai sünt – leggyakrabban csak a '''sün''' névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies '''sündisznó''' elnevezés. Egyéb népies nevei a ''sül'', a ''tüskésdisznó'' és a ''sünkutya''. A szó ősi örökség a finnugor korból ([[manysi nyelv|manysi]] ''szoule'', [[mari nyelv|mari]] ''sule'', [[finn nyelv|finn]] ''siili''). A régi magyar nyelvben csak a ''sül'' alakot használták, a ''sün'' forma a [[19. század]]ban terjedt el.<ref>Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121</ref> A mai tudományos szóhasználatban viszont a ''sül'' szó már a [[rágcsálók]] közé tartozó [[sülfélék]] (''Hystrichidae'') családjának fajait jelöli, amelyeknek semmi közük nincs a sünfélékhez.
 ==Rendszerezés==