Füles sün

Füles sün
Két állatkerti példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Eulipotyphla Család: Sünfélék (Erinaceidae) Alcsalád: Tüskés sünök (Erinaceinae) Nem: Hemiechinus Fitzinger, 1866 Faj: H. auritus
Tudományos név
Hemiechinus auritus (S. G. Gmelin, 1770)
Szinonimák
Szinonimák a Hemiechinus auritus aegyptius szinonimái: Hemiechinus auritus alaschanicus Satunin, 1907 Hemiechinus auritus brachyotis Satunin, 1908 Hemiechinus auritus calligoni (Satunin, 1901) Hemiechinus auritus caspicus (Sundevall, 1842) Hemiechinus auritus chorassanicus Laptev, 1926 Hemiechinus auritus dorotheae Spitzenberger, 1978 Hemiechinus auritus frontalis (Dobson, 1882) Hemiechinus auritus holdereri Matschie, 1922 Hemiechinus auritus homalacanthus Stroganov, 1944 Hemiechinus auritus insularis Timofeyev, 1934 a Hemiechinus auritus libycus szinonimája: Hemiechinus auritus major Ognev & Heptner, 1928 a Hemiechinus auritus megalotis szinonimái: Hemiechinus auritus metwallyi Setzer, 1957 Hemiechinus auritus microtis Laptev, 1925 Hemiechinus auritus minor Satunin, 1907 Hemiechinus auritus persicus Satunin, 1907 Hemiechinus auritus platyotis (Sundevall, 1842) Hemiechinus auritus russowi Satunin, 1907 Hemiechinus auritus syriacus (Wood, 1876) Hemiechinus auritus turanicus (Satunin, 1905) Hemiechinus auritus turfanicus Matschie, 1911 Hemiechinus auritus turkestanicus Ognev, 1928
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Füles sün témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Füles sün témájú médiaállományokat és Füles sün témájú kategóriát.

A füles sün (Hemiechinus auritus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a sünfélék (Erinaceidae) családjába és a tüskés sünök (Erinaceinae) alcsaládjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

Közép-Ázsiában és a Kaukázusban él.

A nem másik faja, az India és Pakisztán területén megtalálható indiai füles sün (Hemiechinus collaris), melyet korábban a füles sün alfajának tekintettek.

Alfajai

• Hemiechinus auritus auritus S. G. Gmelin, 1770
• Hemiechinus auritus albulus Stoliczka, 1872
• Hemiechinus auritus aegyptius E. Geoffroy, 1803
• Hemiechinus auritus libycus Ehrenberg, 1833
• Hemiechinus auritus megalotis Blyth, 1845

Megjelenése

Éles, hegyes karmai, és akár 16 000 darab szúrós tüskéje szinte elpusztíthatatlanná teszi. Sárgásbarna nem túl vastag szőrzete védi a tél vagy a hidegebb éjszakák ellen. Körülbelül 20-30 centiméter hosszú állatról van szó. A füles sün nem véletlenül kapta a nevét, mert ha az állat előre hajtaná füleit, ki sem látna alóluk.

Életmódja

A sün szürkületkor indul zsákmányszerző útjára, mely során főleg rovarokat, ritkábban kisebb rágcsálókat ejt el. A rovarokat éles karmai segítségével ássa ki a durva talajból. Rendkívül kifinomult hallása és szaglása segíti a sünt a vadászatban. Rá nagyon kevés ragadozó vadászik, például egyes ragadozó madarak, ám nekik is kihívás a sünt elejteni. Ha a sün veszélyt érez, összegömbölyödik és ijesztő hangot kiadva felfújja magát, tüskéit felállítva. Nyáron a sün rengeteg táplálékot eszik, hogy elegendő zsírtartalékot szedjen fel télre, mikor is odvába bújva téli álmot alszik. Ilyenkor életfolyamatai és szívverése lelassul, teste lehűl.

Mint háziállat

A fogságban élő sün szintén ragadozó, fő tápláléka a gyászbogár. Természetesen házi tartás esetén nem alszik téli álmot, de éjjel aktív. Sok törődést igényel, kezdőknek nem ajánlott. Minden nagyobb állatkereskedésben megtalálható. Nappal alszik, sötétedéskor etethetjük. Kiegészítő táplálékként kaphat macskaeledelt, gilisztát, sáskát, csontkukacot, sonkát vagy akár párizsit is, de fő tápláléka a gyászbogár, melyből hetente akár 15-20 darabot is elfogyaszt.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 25.)
• Vili Világa könyvsorozat
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)