„Habanero” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:
== Származása, élőhelye ==
== Származása, élőhelye ==


Őseit az Amazonas vízgyűjtő területén i. e. 2000–1000 körül vonták termesztésbe az indiánok; onnan terjedtek el a karibi térségben, majd tovább a Yucatan-félszigetre. Mióta a csípős csilik divatba jöttek, a Föld szinte minden, trópusi éghajlatú részén termesztik. Nevével ellentétben Kubában nem gyakori, és régebben sem volt az.
Őseit az Amazonas vízgyűjtőterületén i. e. 2000–1000 körül vonták termesztésbe az indiánok; onnan terjedtek el a karibi térségben, majd tovább a Yucatán-félszigetre. Mióta a csípős csilik divatba jöttek, a Föld szinte minden, trópusi éghajlatú részén termesztik. Nevével ellentétben Kubában nem gyakori, és régebben sem volt az.


== Megjelenése ==
== Megjelenése ==

A lap 2016. június 19., 20:01-kori változata

Habanero paprika
Habanero paprika (Capsicum chinense)
Habanero paprika (Capsicum chinense)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Nemzetség: Capsicum
Faj: C. chinense
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Habanero paprika témájú médiaállományokat és Habanero paprika témájú kategóriát.

Az habanero (magyarul: havannai) a kínai paprika (Capsicum chinense) legismertebb változata, a csípős chilik egyik legfontosabb alapanyaga.

A legcsípősebb paprikák közé tartozik (100–350 ezer Scoville-egységgel).

Származása, élőhelye

Őseit az Amazonas vízgyűjtőterületén i. e. 2000–1000 körül vonták termesztésbe az indiánok; onnan terjedtek el a karibi térségben, majd tovább a Yucatán-félszigetre. Mióta a csípős csilik divatba jöttek, a Föld szinte minden, trópusi éghajlatú részén termesztik. Nevével ellentétben Kubában nem gyakori, és régebben sem volt az.

Megjelenése

A cserje Dél-Amerikában 120 cm-re is megnő, de Európában a megváltozott klíma hatására is nagyra, akár méteresre is megnő. Virága fehér, a pártája kissé zöldes, a portokok lilák. Csomónként 2–6 paprikát hoz, ami ritkaság: a paprikafajok többsége egy-egy termést nevel egy ponton.

Nagyon sok változata van, és ezek termése meglehetősen különféle, a chiltepin méretű (0,5 cm átmérőjű) bogyótól a 12 cm-es, változatos alakú paprikáig. A habanerókra jellemzően kupolás vagy lapított harang alakúak, a végük időnként kihegyesedik. A mexikói habanero bogyója éretlenül zöld, éretten narancs, sárga vagy fehér, a karibi piros, illetve vörös.

11–22 napig csírázik, és utána 95–100 nap alatt érik be a trópusokon – nálunk jóval lassabban. Palántázásnál tartsunk a növények között 45 cm távolságot! Napos helyet igényel, de érzékeny az erős UV sugárzásra és nehezen fejlődik, árnyékosabb de meleg zugban hamar nagyra megnő. Tápoldattal különösen jól fejlődik, de a virágzás kezdetétől ne használjunk tápoldatot, mert virágait eldobja! Ha melegházban neveljük, vagy sikerül elcsípnünk egy jó nyarat, a mi éghajlatunkon is meglepően megnőhet, akár méteresre is. Paprikái hasonló méretűek lesznek, mint a karibi klímán, csípősségük és aromájuk is megegyezik.

Felhasználása

A habanerót főleg jellegzetes, trópusi gyümölcsös íze miatt kedvelik. Húsa nem vastag, frissen mégis lédús. Nemcsak az USA-ban és Mexikóban használják csípős szószok készítésére, de időnként az európai konyha is elvarázsol vele egy-egy pikáns szószt. Aromája a paradicsomhoz és a trópusi gyümölcsökhöz is illik. Szárítva is árulják; ekkor használat előtt áztassuk vízbe, hogy felpuhuljon, vagy porítsuk mozsárban (de ilyenkor vigyázzunk, nehogy belélegezzük a porát). Feldolgozásához húzzunk védőkesztyűt!

További információk