„II. Lajos címzetes nápolyi király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 12akd átnevezte a(z) II. Lajos címzetes nápolyi ellenkirály lapot a következő névre: II. Lajos címzetes nápolyi király |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
[[I. Lajos címzetes nápolyi király]] fiaként született, és édesapja halála után örökölte annak címeit. [[VII. Kelemen ellenpápa]] Nápoly királyává is koronázta, noha ott valójában [[Anjou László]] uralkodott. [[1930]]-től [[1399]] Lajos rendezkedett be Nápolyban, míg végül Lászlónak sikerült elűznie. Lajos ekkor Provence-i birtokaira vonult vissza. |
[[I. Lajos címzetes nápolyi király]] fiaként született, és édesapja halála után örökölte annak címeit. [[VII. Kelemen ellenpápa]] Nápoly királyává is koronázta, noha ott valójában [[Anjou László]] uralkodott. [[1930]]-től [[1399]] Lajos rendezkedett be Nápolyban, míg végül Lászlónak sikerült elűznie. Lajos ekkor Provence-i birtokaira vonult vissza. |
||
Lajos [[1409]]-ben [[V. Sándor ellenpápa|V. Sándor ellenpápá]]t ismerte el törvényes egyházfőnek, aki őt ismét Nápoly királyának ismerte el. Lajos Rómába ment harcolni a várost elfoglaló nápolyi seregek ellen, majd [[1409]]–[[1410]] között sikertelen hadjáratot folytatott Nápoly megszerzésére. [[XXII. János ellenápáa]] ismét Rómába hívta Lajost, akinek ekkor ([[1411]]. [[május 11.]]) sikerült legyőznie László seregeit [[Roccasecca]] városánál. Milve a pápa Lajos győzelme után átállt László oldalára, a címzetes király kénytelen volt franciaországi birtokaira visszanulni. Nevezetes tette, hogy [[1415]]-ben életre hívta az [[aix-i parlament]]et, és kiterjesztette az aix-i és az angers-i egyetem kiváltságait. Két év múlva, [[1417]]-ben hunyt 40. életévében. Örököse fia, [[III. |
Lajos [[1409]]-ben [[V. Sándor ellenpápa|V. Sándor ellenpápá]]t ismerte el törvényes egyházfőnek, aki őt ismét Nápoly királyának ismerte el. Lajos Rómába ment harcolni a várost elfoglaló nápolyi seregek ellen, majd [[1409]]–[[1410]] között sikertelen hadjáratot folytatott Nápoly megszerzésére. [[XXII. János ellenápáa]] ismét Rómába hívta Lajost, akinek ekkor ([[1411]]. [[május 11.]]) sikerült legyőznie László seregeit [[Roccasecca]] városánál. Milve a pápa Lajos győzelme után átállt László oldalára, a címzetes király kénytelen volt franciaországi birtokaira visszanulni. Nevezetes tette, hogy [[1415]]-ben életre hívta az [[aix-i parlament]]et, és kiterjesztette az aix-i és az angers-i egyetem kiváltságait. Két év múlva, [[1417]]-ben hunyt 40. életévében. Örököse fia, [[III. Lajos címzetes nápolyi király]] lett. |
||
== Jegyzetek == |
|||
<references/> |
|||
== Forrás == |
|||
* {{Uralkodók és dinasztiák}} |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|középkor}} |
|||
[[Kategória:Anjou-ház (Negyedik)]] |
|||
[[Kategória:Francia történelmi személyek]] |
|||
[[Kategória:Anjou grófjai és hercegei]] |
|||
A lap 2016. március 2., 17:39-kori változata
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2016. március 2. |
II. Lajos (1377. október 5. – 1417. április 29.) Anjou hercege, Provence és Maine grófja, címzetes nápolyi király 1384-től haláláig.
I. Lajos címzetes nápolyi király fiaként született, és édesapja halála után örökölte annak címeit. VII. Kelemen ellenpápa Nápoly királyává is koronázta, noha ott valójában Anjou László uralkodott. 1930-től 1399 Lajos rendezkedett be Nápolyban, míg végül Lászlónak sikerült elűznie. Lajos ekkor Provence-i birtokaira vonult vissza.
Lajos 1409-ben V. Sándor ellenpápát ismerte el törvényes egyházfőnek, aki őt ismét Nápoly királyának ismerte el. Lajos Rómába ment harcolni a várost elfoglaló nápolyi seregek ellen, majd 1409–1410 között sikertelen hadjáratot folytatott Nápoly megszerzésére. XXII. János ellenápáa ismét Rómába hívta Lajost, akinek ekkor (1411. május 11.) sikerült legyőznie László seregeit Roccasecca városánál. Milve a pápa Lajos győzelme után átállt László oldalára, a címzetes király kénytelen volt franciaországi birtokaira visszanulni. Nevezetes tette, hogy 1415-ben életre hívta az aix-i parlamentet, és kiterjesztette az aix-i és az angers-i egyetem kiváltságait. Két év múlva, 1417-ben hunyt 40. életévében. Örököse fia, III. Lajos címzetes nápolyi király lett.
Jegyzetek
Forrás
- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4
