„Szárnyas oltár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 23. sor: | 23. sor: | ||
[[Advent]] és [[nagyböjt]] idején a bezárt szárnyak az isteni titkokat jelenítik meg, az ünnepi időszakokban kinyitott szárnyak pedig a kinyilatkoztatást. |
[[Advent]] és [[nagyböjt]] idején a bezárt szárnyak az isteni titkokat jelenítik meg, az ünnepi időszakokban kinyitott szárnyak pedig a kinyilatkoztatást. |
||
Feltételezhető, hogy a szárnyas-oltárokat felváló stabil építésű és tartalmú retabló tette szükségessé a német nyelvterületen elterjedt [[Fastentuch]] (bőjti lepel) használatát.) |
Feltételezhető, hogy a szárnyas-oltárokat felváló stabil építésű és tartalmú retabló tette szükségessé a német nyelvterületen elterjedt [[Fastentuch]] ([[bőjti lepel]]) használatát.) |
||
== Képek == |
== Képek == |
||
A lap 2016. január 22., 20:48-kori változata
A szárnyas oltár olyan oltár, amely retablójának behajtható szárnyai vannak.
Részei, megmunkálása
Középső része az oltárszekrény, amit gyakran szobrok díszítenek. Alatta általában fölfelé szélesedő predella kapcsolja össze az oltár menzáját és a szekrényt; a predellán gyakran faragott vagy festett figurákat láthatunk. A kétoldalt nyitható szárnyak (1-1, kivételesen 2-2 pár) külső oldalán festett képek vannak, a belső oldalán többnyire szintén képek, néha domborművek. A szekrényt miniatűr építészeti tagokból, főleg tornyocskákból álló oromzat koronázza. Ezen gyakran még szobrok is állnak. Az oltár minden részét előszeretettel aranyozzák és gondosan, de nem naturalisztikusan festik.
Fajtái
- A mindössze két, behajtható táblából álló (szekrény nélküli) oltár a diptichon.
- A leggyakoribb típusú szárnyas oltár a triptichon a szekrény mindkét oldalán egy-egy behajtható táblával.
- A poliptichonnak a szekrény mindkét oldalán több (2–4) táblája van.
Története
Kialakulása a 14. század környékére tehető. Gyorsan népszerűvé vált és elterjedt; főleg a Német-római Birodalomban és a vele határos területeken. Virágkorát a 15. században és a 16. század elején élte; a gótika kedvenc oltártípusa volt.
Szimbolikája
Advent és nagyböjt idején a bezárt szárnyak az isteni titkokat jelenítik meg, az ünnepi időszakokban kinyitott szárnyak pedig a kinyilatkoztatást.
Feltételezhető, hogy a szárnyas-oltárokat felváló stabil építésű és tartalmú retabló tette szükségessé a német nyelvterületen elterjedt Fastentuch (bőjti lepel) használatát.)
Képek
Kapcsolódó szócikkek
Források
További információk
.JPG){kind=link}