„Lacsny Miklós” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:


==Élete==
==Élete==
Feltételezések szerint a pozsonyi jogakadémián tanult. Több megye táblabírája, országgyűlési követ és a [[19. század]] 20-as, 30-as és 40-es éveiben az erdődi herceg [[Pálffy József]] és Antal kiterjedt uradalmainak teljhatalmú kormányzója volt; a fennhatóságuk alatt álló népesség száma [[Fényes Elek]] szerint 1837-ben {{szám|49985|fő}} volt. Jószágigazgatóként, illetve 1828-tól kezdve a saját [[nagyfödémes]]i és [[bátorkeszi]] birtokain nagy figyelmet szentelt az akkor még új termény, a [[cukorrépa]] termesztésének. Továbbfejlesztette a cukorrépa-termesztés technológiáját, és a környék parasztjait is a répatermelésre buzdította. 1829-ben Franciaországba küldte a belgiumi Dubois de Basecles-t, hogy onnan cukorgyár igazgatására alkalmas szakembert hozzon. 1830-ban mindkét birtokán [[cukorgyár]]at alapított, amelyek az [[magyarországi cukorgyárak listája|elsők voltak]] Magyarországon. A két gyár napi répafeldolgozási kapacitása 400 bécsi mázsa<ref>1 bécsi mázsa = 56 kg</ref> volt. 1836-ban Pozsonyban saját árudát is nyitott. Miután 1839-ben a cukor ára drámai módon csökkent, a verseny miatt előbb a bátorkeszi, majd 1840-ben a nagyfödémesi gyárat is bezárta.
Feltételezések szerint a pozsonyi jogakadémián tanult. Több megye táblabírája, országgyűlési követ és a [[19. század]] 20-as, 30-as és 40-es éveiben az erdődi herceg [[Pálffy József]] és Antal kiterjedt uradalmainak teljhatalmú kormányzója volt; a fennhatóságuk alatt álló népesség száma [[Fényes Elek]] szerint 1837-ben {{szám|49985|fő}} volt. Jószágigazgatóként, illetve 1828-tól kezdve a saját [[nagyfödémes]]i és [[bátorkeszi]] birtokain nagy figyelmet szentelt az akkor még új termény, a [[cukorrépa]] termesztésének. Továbbfejlesztette a cukorrépa-termesztés technológiáját, és a környék parasztjait is a répatermelésre buzdította. 1829-ben Franciaországba küldte a belgiumi Dubois de Basecles-t, hogy onnan cukorgyár igazgatására alkalmas szakembert hozzon. 1830-ban mindkét birtokán [[cukorgyár]]at alapított, amelyek az [[magyarországi cukorgyárak listája|elsők voltak]] Magyarországon. A két gyár napi répafeldolgozási kapacitása 400 bécsi mázsa<ref>1 bécsi mázsa = 56 kg</ref> volt. 1836-ban Pozsonyban saját árudát is nyitott. Miután 1839-ben a cukor ára drámai módon csökkent, a verseny miatt előbb a bátorkeszi, majd 1840-ben a nagyfödémesi gyárat is bezárta.


Részt vállalt az [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület]] (OMGE) munkájában, számos cikket írt a magyar és német gazdálkodási szaklapokba.
Részt vállalt az [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület]] (OMGE) munkájában, számos cikket írt a magyar és német gazdálkodási szaklapokba.
13. sor: 13. sor:
* Utasítás, mely nagyobb területű jószágok igazgatása könnyebbítésére szolgál, magában foglalván: a gyakorlati mezei gazdaságot átalában, szesz- és czukorgyártást marhahízlalással, selyemtenyésztést és hasznos méhtartást, erdei és vadászat szabályzást, a hivatalok felosztását, tisztek egyenkinti kötelességeit, nemkülönben a számadás vezetése módját, és végre mind politikai, mind urbéri, és egyéb uj törvényes foglalatosság rendes teljesítését, melyet hálaadó tisztelet jeléül főmélt. herczeg Erdődi Pálffy József urnak ajánlott ... 1826-ban. Pozsony, 1826. (Bővített új kiadása Pozsony, 1844; németül: Instruktion zur Erleichterung de Verwaltung grösserer Güterkörper. Pressburg, 1826. és 1844.)
* Utasítás, mely nagyobb területű jószágok igazgatása könnyebbítésére szolgál, magában foglalván: a gyakorlati mezei gazdaságot átalában, szesz- és czukorgyártást marhahízlalással, selyemtenyésztést és hasznos méhtartást, erdei és vadászat szabályzást, a hivatalok felosztását, tisztek egyenkinti kötelességeit, nemkülönben a számadás vezetése módját, és végre mind politikai, mind urbéri, és egyéb uj törvényes foglalatosság rendes teljesítését, melyet hálaadó tisztelet jeléül főmélt. herczeg Erdődi Pálffy József urnak ajánlott ... 1826-ban. Pozsony, 1826. (Bővített új kiadása Pozsony, 1844; németül: Instruktion zur Erleichterung de Verwaltung grösserer Güterkörper. Pressburg, 1826. és 1844.)
* Egy tagban lévő jószágok kormányzása könnyebbítésére szolgáló oktatás, magában foglalván a törvényes, urbariális, gazdaságbéli és erdei, úgy szinte a számadásbéli dolgok elrendelése módját és a tisztségeknek és hivataloknak egy más köztt való felosztását. Pozsony. 1826.
* Egy tagban lévő jószágok kormányzása könnyebbítésére szolgáló oktatás, magában foglalván a törvényes, urbariális, gazdaságbéli és erdei, úgy szinte a számadásbéli dolgok elrendelése módját és a tisztségeknek és hivataloknak egy más köztt való felosztását. Pozsony. 1826.
* Runkelrüben-Zuckermahl-Erzeugung in Ungarn. Ökonomische Neuigkeiten und Verhandlungen 1832. I.
* Runkelrüben-Zuckermahl-Erzeugung in Ungarn. Ökonomische Neuigkeiten und Verhandlungen 1832. I.
* Czukorrépa. Magyar Gazda 1847. I. 21.
* Czukorrépa. Magyar Gazda 1847. I. 21.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2015. november 28., 01:31-kori változata

Folkusfalvi Lacsny Miklós (Vistuk (Pozsony megye), 1776. december 7. – Pozsony, 1857. február 19.) nyugalmazott jószág-kormányzó, táblabíró.

Élete

Feltételezések szerint a pozsonyi jogakadémián tanult. Több megye táblabírája, országgyűlési követ és a 19. század 20-as, 30-as és 40-es éveiben az erdődi herceg Pálffy József és Antal kiterjedt uradalmainak teljhatalmú kormányzója volt; a fennhatóságuk alatt álló népesség száma Fényes Elek szerint 1837-ben 49 985 fő volt. Jószágigazgatóként, illetve 1828-tól kezdve a saját nagyfödémesi és bátorkeszi birtokain nagy figyelmet szentelt az akkor még új termény, a cukorrépa termesztésének. Továbbfejlesztette a cukorrépa-termesztés technológiáját, és a környék parasztjait is a répatermelésre buzdította. 1829-ben Franciaországba küldte a belgiumi Dubois de Basecles-t, hogy onnan cukorgyár igazgatására alkalmas szakembert hozzon. 1830-ban mindkét birtokán cukorgyárat alapított, amelyek az elsők voltak Magyarországon. A két gyár napi répafeldolgozási kapacitása 400 bécsi mázsa[1] volt. 1836-ban Pozsonyban saját árudát is nyitott. Miután 1839-ben a cukor ára drámai módon csökkent, a verseny miatt előbb a bátorkeszi, majd 1840-ben a nagyfödémesi gyárat is bezárta.

Részt vállalt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) munkájában, számos cikket írt a magyar és német gazdálkodási szaklapokba.

82 évesen, szélütés következtében hunyt el; ismeretlen nevű feleségétől három lány maradt utána.

Feleség: Folkusfalvi Lacsny Katalin

Művei

  • Utasítás, mely nagyobb területű jószágok igazgatása könnyebbítésére szolgál, magában foglalván: a gyakorlati mezei gazdaságot átalában, szesz- és czukorgyártást marhahízlalással, selyemtenyésztést és hasznos méhtartást, erdei és vadászat szabályzást, a hivatalok felosztását, tisztek egyenkinti kötelességeit, nemkülönben a számadás vezetése módját, és végre mind politikai, mind urbéri, és egyéb uj törvényes foglalatosság rendes teljesítését, melyet hálaadó tisztelet jeléül főmélt. herczeg Erdődi Pálffy József urnak ajánlott ... 1826-ban. Pozsony, 1826. (Bővített új kiadása Pozsony, 1844; németül: Instruktion zur Erleichterung de Verwaltung grösserer Güterkörper. Pressburg, 1826. és 1844.)
  • Egy tagban lévő jószágok kormányzása könnyebbítésére szolgáló oktatás, magában foglalván a törvényes, urbariális, gazdaságbéli és erdei, úgy szinte a számadásbéli dolgok elrendelése módját és a tisztségeknek és hivataloknak egy más köztt való felosztását. Pozsony. 1826.
  • Runkelrüben-Zuckermahl-Erzeugung in Ungarn. Ökonomische Neuigkeiten und Verhandlungen 1832. I.
  • Czukorrépa. Magyar Gazda 1847. I. 21.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 bécsi mázsa = 56 kg

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lacsny_Miklós&oldid=16918497”