„Kunlun” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A '''Kunlun''' ([[Kínai nyelv|kínai:]] 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el, mintegy {{szám|4000}} km hosszan. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. |
A '''Kunlun''' ([[Kínai nyelv|kínai:]] 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el, mintegy {{szám|4000}} km hosszan. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. |
||
A [[Tibeti-fennsík]] északi peremét alkotja, a [[Karakorum (hegység)|Karakorum]] hegységtől keletre. Nyugaton a [[Pamír]]hoz kapcsolódik, Keleten a [[Jangce|Jangcéig]] terjed. Az [[Altajidák]] vonulata, mely a [[harmadidőszak]]ban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos [[röghegység]]. Legmagasabb pontja a Liushi Shan {{szám|7167}} |
A [[Tibeti-fennsík]] északi peremét alkotja, a [[Karakorum (hegység)|Karakorum]] hegységtől keletre. Nyugaton a [[Pamír]]hoz kapcsolódik, Keleten a [[Jangce|Jangcéig]] terjed. Az [[Altajidák]] vonulata, mely a [[harmadidőszak]]ban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos [[röghegység]]. Legmagasabb pontja a ''Liushi Shan'' (más nevein: ''Liushi Feng, Kunlun I.'', angol: ''Kunlun Goddess'') {{szám|7167}} méter. Átlagos gerincmagassága {{szám|6000}} méter körüli. |
||
A Tarim-medence és a [[Góbi]] felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az [[Altin-Tag]] és a [[Nansan]] vonulatai ágaznak ki, és a [[Cajdam-medence|Cajdam-medencét]] fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék. |
A Tarim-medence és a [[Góbi]] felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az [[Altin-Tag]] és a [[Nansan]] vonulatai ágaznak ki, és a [[Cajdam-medence|Cajdam-medencét]] fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék. |
||
A lap 2015. november 7., 09:10-kori változata
A Kunlun (kínai: 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el, mintegy 4000 km hosszan. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel.
A Tibeti-fennsík északi peremét alkotja, a Karakorum hegységtől keletre. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, Keleten a Jangcéig terjed. Az Altajidák vonulata, mely a harmadidőszakban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos röghegység. Legmagasabb pontja a Liushi Shan (más nevein: Liushi Feng, Kunlun I., angol: Kunlun Goddess) 7167 méter. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
A Tarim-medence és a Góbi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-Tag és a Nansan vonulatai ágaznak ki, és a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.
Felhasznált irodalom
- Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)
