„Pauszaniasz Periégétész” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nemzetközi katalógusok.
személy infobox
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|az utazóról|Pauszaniasz (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|az utazóról|Pauszaniasz (egyértelműsítő lap)}}
{{személy infobox}}
'''Pauszaniasz''' (görögül Παυσανίας, körülbelül 115–180) görög író, utazó, geográfus. '''Periégétész''' melléknevét fő műve címéről (Ελλάδος περιήγησις, ''Helladosz periégészisz'', „Görögföld leírása”) kapta.<ref>A mű magyar kiadása: ''Görögország leírása'', I-II. kötet Pallas Stúdió, Kossuth Nyomda, Budapest, 2000. ISBN 963-9207-40-3</ref> A [[2. század]]ban, [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]], [[Titus Aurelius Antoninus Pius római császár|Antoninus Pius]] és [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] idején járta be Hellászt és a [[Földközi-tenger]] medencéjét [[Anatólia|Anatóliától]] [[Szardínia (sziget)|Szardíniáig]], és írta le tapasztalatait. Első kézből származó megfigyelései nagyon fontosak a [[történettudomány]] számára épp úgy, mint az irodalomtörténet számára, mind a tíz könyv fennmaradt. Gondos író, minden érdekelte a bejárt vidékeken. Nem csak a grandiózus vagy szép dolgok, de a szokatlan látnivalók és titkos szertartások is. Néha indokolatlan következtetésekre jut, de őszintesége megkérdőjelezhetetlen. Munkásságára valószínűleg hatással volt [[Polemón]].
'''Pauszaniasz''' (görögül Παυσανίας, körülbelül 115–180) görög író, utazó, geográfus. '''Periégétész''' melléknevét fő műve címéről (Ελλάδος περιήγησις, ''Helladosz periégészisz'', „Görögföld leírása”) kapta.<ref>A mű magyar kiadása: ''Görögország leírása'', I-II. kötet Pallas Stúdió, Kossuth Nyomda, Budapest, 2000. ISBN 963-9207-40-3</ref> A [[2. század]]ban, [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]], [[Titus Aurelius Antoninus Pius római császár|Antoninus Pius]] és [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] idején járta be Hellászt és a [[Földközi-tenger]] medencéjét [[Anatólia|Anatóliától]] [[Szardínia (sziget)|Szardíniáig]], és írta le tapasztalatait. Első kézből származó megfigyelései nagyon fontosak a [[történettudomány]] számára épp úgy, mint az irodalomtörténet számára, mind a tíz könyv fennmaradt. Gondos író, minden érdekelte a bejárt vidékeken. Nem csak a grandiózus vagy szép dolgok, de a szokatlan látnivalók és titkos szertartások is. Néha indokolatlan következtetésekre jut, de őszintesége megkérdőjelezhetetlen. Munkásságára valószínűleg hatással volt [[Polemón]].



A lap 2015. július 17., 21:55-kori változata

Pauszaniasz Periégétész
Született

Asia (római provincia)
Elhunyt180 (69-70 évesen)
Sicily[1]
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Pauszaniasz Periégétész témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pauszaniasz (görögül Παυσανίας, körülbelül 115–180) görög író, utazó, geográfus. Periégétész melléknevét fő műve címéről (Ελλάδος περιήγησις, Helladosz periégészisz, „Görögföld leírása”) kapta.[2] A 2. században, Hadrianus, Antoninus Pius és Marcus Aurelius idején járta be Hellászt és a Földközi-tenger medencéjét Anatóliától Szardíniáig, és írta le tapasztalatait. Első kézből származó megfigyelései nagyon fontosak a történettudomány számára épp úgy, mint az irodalomtörténet számára, mind a tíz könyv fennmaradt. Gondos író, minden érdekelte a bejárt vidékeken. Nem csak a grandiózus vagy szép dolgok, de a szokatlan látnivalók és titkos szertartások is. Néha indokolatlan következtetésekre jut, de őszintesége megkérdőjelezhetetlen. Munkásságára valószínűleg hatással volt Polemón.

A Görögföld leírása könyvei:

  • Βιβλίο 1: Αττικά (Attika)
  • Βιβλίο 2: Κορινθιακά (Korinthiaka)
  • Βιβλίο 3: Λακωνικά (Lakónika)
  • Βιβλίο 4: Μεσσηνιακά (Meszéniaka)
  • Βιβλίο 5: Hλιακών Α (Haliakmón 1)
  • Βιβλίο 6: Ηλιακών Β (Haliakmón 2)
  • Βιβλίο 7: Αχαϊκά (Akhaika)
  • Βιβλίο 8: Αρκαδικά (Arkadika)
  • Βιβλίο 9: Βοιωτικά (Boiótika)
  • Βιβλίο 10: Φωκικά, Λοκρών Οζόλων (Phókika, Lokrón, Ozolón).

Feltehető azonban még egy XI. könyv is, mivel a bizánci Sztephanosz Büzantiosz a 6. században a saját földrajzi lexikonában Pauszaniasz XI. könyvére hivatkozik, amelyben Euboiáról (is) szó volt. Sztephanosz tévedhetett a forrásleírásban, vagy az ő szövegének másolásánál is keletkezhetett hiba. Ha nem szövegromlás, akkor az utolsó könyv elveszett.

Források

  1. nincs
  2. A mű magyar kiadása: Görögország leírása, I-II. kötet Pallas Stúdió, Kossuth Nyomda, Budapest, 2000. ISBN 963-9207-40-3
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap