„1973-as olajválság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
Az '''1973-as olajválság''' vagy olajárrobbanás [[1973]]. [[október 17.|október 17-én]] kezdődött, amikor az [[OPEC]] arab tagjait magába foglaló [[OAPEC]] (az ''Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete'') az akkor zajló [[jóm kippúri háború]] hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban [[Izrael]]t támogatják [[Szíria|Szíriával]] és [[Egyiptom]]mal szemben. Az olajembargó az [[Amerikai Egyesült Államok]]at és [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] szövetségeseit, valamint [[Japán]]t érintette. A kitermelt nyers [[kőolaj]] hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát). A második olajválság [[1979]]-ben következett be. |
Az '''1973-as olajválság''' vagy olajárrobbanás [[1973]]. [[október 17.|október 17-én]] kezdődött, amikor az [[OPEC]] arab tagjait magába foglaló [[OAPEC]] (az ''Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete'') az akkor zajló [[jóm kippúri háború]] hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban [[Izrael]]t támogatják [[Szíria|Szíriával]] és [[Egyiptom]]mal szemben. Az olajembargó az [[Amerikai Egyesült Államok]]at és [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] szövetségeseit, valamint [[Japán]]t érintette. A kitermelt nyers [[kőolaj]] hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát). A második olajválság [[1979]]-ben következett be. |
||
Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása mellett [[Magyarország]]on is jelentős befolyása volt az ország sorsának hosszútávú alakulására |
Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása mellett [[Magyarország]]on is jelentős befolyása volt az ország sorsának hosszútávú alakulására: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését, így közvetve az olajválság volt az egyik fő oka a magyarországi [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozásnak]]. |
||
==Források== |
==Források== |
A lap 2015. május 13., 00:33-kori változata
Az 1973-as olajválság vagy olajárrobbanás 1973. október 17-én kezdődött, amikor az OPEC arab tagjait magába foglaló OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor zajló jóm kippúri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben. Az olajembargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt érintette. A kitermelt nyers kőolaj hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát). A második olajválság 1979-ben következett be.
Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása mellett Magyarországon is jelentős befolyása volt az ország sorsának hosszútávú alakulására: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését, így közvetve az olajválság volt az egyik fő oka a magyarországi rendszerváltozásnak.
Források
- A harmincöt éves olajválság Világgazdaság.hu
- 1973. október 17. Kirobban az első olajválság Rubicon.hu
További információk
- Az 1973-as és 1979-es olajválságok Techstory.blog.hu