„Hollós Korvin Lajos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
319 280 szerkesztés
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB
→‎Élete: Öt éve volt jogsértő másolmány ennek a szócikknek a szövege a MÉL-ből.
31. sor: 31. sor:


==Élete==
==Élete==
Weisz Mózes Sámuel és Multas Ida gyermekeként született. Kitanulta az orvosműszerészi szakmát. [[Bécs]]ben, majd 1939-ben [[Párizs]]ban töltött egy fél évet. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. 1922-ben jelent meg első novellája. Korán tevékeny és vezető szerepet játszott a munkás-kultúrmozgalomban, szavalókórusokat szervezett. Kórusversei a hazai munkásmozgalomban népszerűek voltak. 1924-től mint szállítóvállalati tisztviselőnek számos lehetősége volt külföldről műveket behozni az országba. 1930-ban forradalmi hangú verseiért elítélték.
Weisz Mózes Sámuel és Multas Ida gyermekeként született. Eredetileg orvosműszerészi szakmát tanult, előbb [[Bécs]]ben, majd 1939-ben [[Párizs]]ban egy-egy fél évig. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. Első novellája 1922-ben jelent meg és már ekkoriban tevékenyen, vezető szerepben részt vállalt a munkás-kultúrmozgalomban, amiben szavalókórusokat szervezett. Az általa írt kórusversek a munkásmozgalom berkein belül népszerűek voltak. 1924-től szállítóvállalati tisztviselő volt, és számos kapcsolódó művet hozott be Magyarországra.


1930-ban elítélték forradalmi hangú verseiért.
⚫
1938. augusztus 21-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Riesz-Bartos Annát, Bartos Jenő és Ricz Mária leányát.<ref>A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári házassági akv. 1310/1938. folyószáma alatt.</ref>


1933-ban elvesztette állását. Ettől fogva kizárólag irodalomból élt. Szerkesztette a ''Kórusművészet''et. 1935-ben a [[Nyugat (folyóirat)|''Nyugat'']] novellapályázatának egyik nyertese lett. Állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Ekkor már ismerték nevét, s az 1930-as években 8 alkalommal tartóztatták le és 5 ízben ítélték fogház vagy börtönbüntetésre, s valójában csak 1957-től kezdve jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az ''Óbudai búcsú'' ([[Budapest]], 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.
Miután 1933-ban elvesztette állást kizárólag az irodalomból élt. A ''Kórusművészet'' szerkesztője volt. 1935-ben indult a Nyugat [[Nyugat (folyóirat)|''Nyugat'']] novellapályázatán, amelynek egyik nyertese lett.

Az 1930-as években folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt és nyolc alkalommal le is tartóztattál, ebből ötször el is ítélték. 1957-től jelenhettek meg zavartaluk kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az ''Óbudai búcsú'' ([[Budapest]], 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.


[[Fájl:Tóth Árpád sírja.jpg|bélyegkép|right|200px| [[Tóth Árpád]], Hollós Korvin Lajos és [[Tóth Eszter]] sírja Budapesten]]
[[Fájl:Tóth Árpád sírja.jpg|bélyegkép|right|200px| [[Tóth Árpád]], Hollós Korvin Lajos és [[Tóth Eszter]] sírja Budapesten]]

== Családja ==
⚫
1938. augusztus 21-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Riesz-Bartos Annát, Bartos Jenő és Ricz Mária leányát.<ref>A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári házassági akv. 1310/1938. folyószáma alatt.</ref>


==Művei==
==Művei==

A lap 2015. január 18., 04:01-kori változata

Hollós Korvin Lajos
Élete
Születési névWeisz Lajos
Született1905. december 8.
Budapest, magyar 1867-1918
Elhunyt1971. március 27. (65 évesen)
Budapest, magyar
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
HázastársaTóth Eszter
GyermekeiHollós Máté
Pályafutása
Első műveNihil (versek, Budapest, 1928)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollós Korvin Lajos témájú médiaállományokat.
Hollós Korvin Lajos emléktáblája egykori lakhelyén, a Hajós utca 14. szám alatt

Hollós Korvin Lajos (Weisz Lajos, a Korvin nevet Korvin Ottó emlékére vette fel) (Budapest, 1905. december 8. – Budapest, 1971. március 27.) költő, író, lapszerkesztő. Felesége Tóth Eszter írónő, Tóth Árpád lánya.

Élete

Weisz Mózes Sámuel és Multas Ida gyermekeként született. Eredetileg orvosműszerészi szakmát tanult, előbb Bécsben, majd 1939-ben Párizsban egy-egy fél évig. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. Első novellája 1922-ben jelent meg és már ekkoriban tevékenyen, vezető szerepben részt vállalt a munkás-kultúrmozgalomban, amiben szavalókórusokat szervezett. Az általa írt kórusversek a munkásmozgalom berkein belül népszerűek voltak. 1924-től szállítóvállalati tisztviselő volt, és számos kapcsolódó művet hozott be Magyarországra.

1930-ban elítélték forradalmi hangú verseiért.

Miután 1933-ban elvesztette állást kizárólag az irodalomból élt. A Kórusművészet szerkesztője volt. 1935-ben indult a Nyugat Nyugat novellapályázatán, amelynek egyik nyertese lett.

Az 1930-as években folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt és nyolc alkalommal le is tartóztattál, ebből ötször el is ítélték. 1957-től jelenhettek meg zavartaluk kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az Óbudai búcsú (Budapest, 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.

Tóth Árpád, Hollós Korvin Lajos és Tóth Eszter sírja Budapesten

Családja

1938. augusztus 21-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Riesz-Bartos Annát, Bartos Jenő és Ricz Mária leányát.[1]

Művei

  • Nihil (versek, Budapest, 1928)
  • Harc (versek, Budapest, 1930)
  • Tömegszállás (versek, Budapest, 1934)
  • Harmincas évek (versek, Budapest, 1936)
  • Elhal a dal (versek, Budapest, 1938)
  • Zivatar (elbeszélés, Budapest, 1940)
  • Hátsólépcső (regény, Budapest, 1945)
  • Torpedó (elbeszélés, Budapest, 1946)
  • Böjti szelek (regény, Budapest, 1947)
  • Egy királytigris naplója (humoreszkek, Budapest, 1949)
  • A Vöröstorony kincse. Regény a kuruc világból (regény, Budapest, 1954)
  • Harmincesztendő. Válogatott versek 1924–1954 (versek, Budapest, 1955)
  • Hunyadi (dráma, Budapest, 1956)
  • Illetlen vallomás (válogatott elbeszélések, Budapest, 1958)
  • Hallgassatok meg! (versek, Budapest, 1960)
  • Óbudai búcsú (önéletrajz, Budapest, 1961)
  • Komédiások (kisregény, Budapest, 1965)
  • A vízbefúlt hal (versek, Budapest, 1970)
  • Füttyszó a sötétben. Válogatott versek 1924–1971 (válogatott versek, Budapest, 1974)
  • A szürke eminenciás (regény, Budapest, 1976)
  • Hunyadi – Pázmán lovag. Színpadi művek (dráma, Budapest, 1978)
  • Böjti szelek és más szatirikus írások (Budapest, 1979)

Jegyzetek

Commons:Category:Lajos Hollós Korvin
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollós Korvin Lajos témájú médiaállományokat.
  1. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári házassági akv. 1310/1938. folyószáma alatt.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hollós_Korvin_Lajos&oldid=15525471”