„Tábori Róbert” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
!!! |
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
|kép= |
|kép= |
||
|képaláírás= |
|képaláírás= |
||
| |
|születési dátum=[[1855]]. [[november 10.]] |
||
| |
|születési hely=[[Bácsalmás]] |
||
| |
|halál dátuma=[[1906]]. [[május 24.]] {{életkor-holt|1855|11|10|1906|5|24}} |
||
| |
|halál helye= [[Budapest]] |
||
|nemzetiség=magyar |
|nemzetiség=magyar |
||
|szülei= |
|szülei= |
||
A lap 2014. szeptember 24., 22:16-kori változata
| Tábori Róbert | |
 | |
| Élete | |
| Születési név | Tauber Róbert |
| Született | 1855. november 10. Bácsalmás |
| Elhunyt | 1906. május 24. (50 évesen) Budapest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Házastársa | Tutsek Anna |
| Gyermekei | Tábori Piroska |
| Pályafutása | |
| Első műve | A szobor titka (1885) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tábori Róbert témájú médiaállományokat. | |
Tábori Róbert (Bácsalmás, 1855. november 10. – Budapest, 1906. május 24.[1]) magyar író, újságíró, Tábori Piroska (1892-1947) írónő édesapja, Tutsek Anna (1869-1941) férje.
Életpályája
A középiskolát Baján, az egyetemet Bécsben és Budapesten végezte. A Baja című lapban kezdte meg hírlapírói tevékenységét 1873-ban, majd a Jász-Nagy-Kun-Szolnokban és számos más vidéki hirlapban folytatta. Munkatársa lett 1876-ban a bécsi Fremdenblattnak, később pedig a Morgenpostnak. 1883-1884 között a Berliner Zeitungnál dolgozott. A Pesti Hirlap valamint a Fővárosi Lapok levelezője volt 1881-1882 között. 1884-ben tért vissza Budapestre, majd júliusban a Pesti Hirlap szerkesztőségének tagja lett. 1887. július 10-étől 1890-ig szerkesztette Temesvárott a Délmagyarországi Közlönyt, utána pedig három éven keresztül Budapesten a Magyar Ifjúságot. Az 1880-as évek végén tárcaírója volt a prágai Politiknak és a berlini Deutsches Heimnak. Utolsó éveiben színházi referense volt a Pesti Naplónak és megalapítása óta helyettes szerkesztőként dolgozott az Új Időknél.
Művei
- A szobor titka (1885)
- Párbaj (1890)
- Az élet folytatásokban (1890)
- Ildikó (dráma, Temesvár, 1890)
- Temesvári királybíró (1892)
- A nagy játék (1893)
- Korhadt oszlopok (1895)
- A negyvenéves férfiú (1897)
- Óceánia (1898)
- Megfagyott pezsgő (1899)
- A királynő keztyűi (1901)
- Beszédes Klára (novellák, 1905)
- Fehér keresztek
- Azután
- Kétféle igazság (elbeszélések, Bp., 1911)
Jegyzetek
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 871–872. o. Online elérés
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
