„Mézgedi-cseppkőbarlang” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. március 22., 11:52-kori változata

Mézgedi-cseppkőbarlang

Pozíció Románia térképén

Koordináták: é. sz. 46° 45′ 03″, k. h. 22° 25′ 41″46.750833333333, 22.42805555555646.750833°N 22.428056°E

A romániai Király-erdő délkeleti részén fekvő Mézgedi-cseppkőbarlangot (románul: Peștera Meziad) a 20. század elején még Európa legnagyobb barlangjai közé sorolták. Egyéb elnevezései: Czárán-barlang, Czárán-cseppkőbarlang, Meziádi-barlang, Meziádi-cseppkőbarlang, Mézegdi-cseppkőbarlang.

Fekvése

Belényestől 22 km-re északra eső Mézged (Meziád) községtől északnyugatra található.

Története

A barlang feltárása az 1800-as években élt Czárán Gyula (1847–1906) természetbúvár nevéhez fűződik. Ő volt az aki feltárta és járhatóvá, látogathatóvá tette; útjelzésekkel, lépcsőkkel látta el, és ő készítette róla az első leírást is. Emléktáblája ma is ott áll a barlang előcsarnokában. Róla nevezték el később a barlangot is, mely az ország első kiépített barlangjainak egyike volt.

A bejárati kapuzata 16 méter széles és 10 méter magas. Előcsarnoka közel 200 méter hosszú, mely után következik az óriás méretű barlang, mely mintegy 200 ölnyi hosszúságban, egyenes irányban nyúlik befelé. A barlangból ágaznak szét a folyosók, és ritka szépségű cseppkőalakzatok láthatók itt.

A legnagyobb különlegessége azonban hogy három emelete van, melyek egymás fölött keresztben húzódnak, s e barlangból ered a Meziád-patak is.

A barlang hossza a későbbi feltárásoknak köszönhetően mára már 4774 méter.

A 20. század elején végzett ásatások során a barlangban az úgynevezett „csontteremben” sok őskorból származó csontleletet találtak, amelyek a mára már kihalt barlangi medvétől (Ursus spelaeus) származnak.

Irodalom

K. T.: A meziádi barlang. (Biharmegyében.) Vasárnapi Újság, 1859. ápr. 3. (14. sz.)

Erdély-portál
Földrajzportál

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Pozíciós térkép
-A [[Király-erdő]] délkeleti részén fekvő Mézgedi-cseppkőbarlangot a [[20. század]] elején még [[Európa]] legnagyobb [[barlang]]jai közé sorolták. Egyéb elnevezései: ''Czárán-barlang'', ''Czárán-cseppkőbarlang'', ''Meziádi-barlang'', ''Meziádi-cseppkőbarlang'', ''Mézegdi-cseppkőbarlang''.
+|Románia
+|felirat= '''Mézgedi-cseppkőbarlang'''
+|méret = 250
+|szélesség = É
+|jel = Green pog.svg
+|szélességi fok = 46
+|szélességi ívperc = 45
+|szélességi ívmásodperc = 3
+|hosszúság = K
+|hosszúsági fok = 22
+|hosszúsági ívperc =25
+|hosszúsági ívmásodperc =41
+|meta=landmark_region:RO
+|térképtípus = relief
+|koordináta a cím alatt = 1
+}}
+A [[románia]]i [[Király-erdő]] délkeleti részén fekvő '''Mézgedi-cseppkőbarlang'''ot ({{románul|Peștera Meziad}}) a [[20. század]] elején még [[Európa]] legnagyobb [[barlang]]jai közé sorolták. Egyéb elnevezései: ''Czárán-barlang'', ''Czárán-cseppkőbarlang'', ''Meziádi-barlang'', ''Meziádi-cseppkőbarlang'', ''Mézegdi-cseppkőbarlang''.
 ==Fekvése==
-[[Belényes]]től 22 km-re északra eső [[Mézged]] (Meziád) községtől északnyugatra található.
+[[Belényes]]től 22 km-re északra eső [[Mézged]] (''Meziád'') községtől északnyugatra található.
 ==Története==
-A barlang feltárása az [[1800]]-as években élt [[Czárán Gyula]] (1847-1906) természetbúvár nevéhez fűződik. Ő volt az aki feltárta és járhatóvá, látogathatóvá tette; útjelzésekkel, lépcsőkkel látta el, és ő készítette róla az első leírást is. Emléktáblája ma is ott áll a barlang előcsarnokában. Róla nevezték el később a barlangot is, mely az ország első kiépített barlangjainak egyike volt.
+A barlang feltárása az [[1800-as évek]]ben élt [[Czárán Gyula]] (1847–1906) természetbúvár nevéhez fűződik. Ő volt az aki feltárta és járhatóvá, látogathatóvá tette; útjelzésekkel, lépcsőkkel látta el, és ő készítette róla az első leírást is. Emléktáblája ma is ott áll a barlang előcsarnokában. Róla nevezték el később a barlangot is, mely az ország első kiépített barlangjainak egyike volt.
-A bejárati kapuzata 16 méter széles és 10 méter magas. Előcsarnoka közel 200 méter hosszú, mely után következik az óriás méretű barlang, mely mintegy 200 ölnyi hosszúságban, egyenes irányban nyúlik befelé. A barlangból ágaznak szét a folyosók, és ritka szépségű cseppkő alakzatok láthatók itt.
+A bejárati kapuzata 16 méter széles és 10 méter magas. Előcsarnoka közel 200 méter hosszú, mely után következik az óriás méretű barlang, mely mintegy 200 ölnyi hosszúságban, egyenes irányban nyúlik befelé. A barlangból ágaznak szét a folyosók, és ritka szépségű cseppkőalakzatok láthatók itt.
 A legnagyobb különlegessége azonban hogy három emelete van, melyek egymás fölött keresztben húzódnak, s e barlangból ered a Meziád-patak is.
@@ 13. sor: / 30. sor: @@
 A barlang hossza a későbbi feltárásoknak köszönhetően mára már 4774 méter.
-A [[20. század]] elején végzett ásatások során a barlangban az úgynevezett '''csontterem'''-ben sok őskorból származó csontleletet találtak, mely csontok a mára már kihalt Ursus spelaeustól ([[barlangi medve]]) származtak.
+A [[20. század]] elején végzett ásatások során a barlangban az úgynevezett „csontteremben” sok [[őskor]]ból származó csontleletet találtak, amelyek a mára már kihalt [[barlangi medve|barlangi medvétől]] (''Ursus spelaeus'') származnak.
 ==Irodalom==
 *K. T.: [http://epa.oszk.hu/00000/00030/00266/datum07222/cim207228.htm A meziádi barlang. (Biharmegyében.)] [[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Újság]], 1859. ápr. 3. (14. sz.)
-{{portál|Erdély|-}}
+{{portál|Erdély|-|földrajz||}}
 [[Kategória:Bihar megye barlangjai]]