„Tűzzel-vassal (regény)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A regény két könyvre van osztva, amelyet a kiadók egy-egy kötetben szoktak megjelentetni. Az első könyv 33, a második könyv 29 fejezetből és végszóból áll. |
A regény két könyvre van osztva, amelyet a kiadók egy-egy kötetben szoktak megjelentetni. Az első könyv 33, a második könyv 29 fejezetből és végszóból áll. |
||
== Története == |
== Története és üzenete == |
||
A regény az [[1880-as évek]]ben jelent meg [[Varsó|varsói]] és [[Krakkó|krakkói]] napilapokban (''Słowo'', illetve ''Czas''). |
A regény az [[1880-as évek]]ben jelent meg [[Varsó|varsói]] és [[Krakkó|krakkói]] napilapokban (''Słowo'', illetve ''Czas''). |
||
A ''Trilógia'' megírásával a szerző a [[Lengyelország három felosztása|három részre szakított]] [[lengyelek]]et kívánta lelkileg megerősíteni. A három regény (''Tűzzel-vassal'', ''Özönvíz'', ''A kislovag'') nagymértékben formálta a lengyel nemzettudatot megjelenésüket követően és a [[20. század]]ban is. A ''Trilógia'' pozitív hősei lengyel (Skrzetuski, Zagłoba), valamint asszimilálódott ukrán és litván nemesek (Wołodyjowski, [[Longinus Podbipięta|Podbipięta]], Kmicic); ez a régi ([[1772]]-ig fennállt) [[Lengyel–Litván Unió|Rzeczpospolita]] nemzetközösségi jellegére utal. A ''Tűzzel-vassal'' Kelet és Nyugat küzdelmét mutatja be, és az európai modernizáció által kikezdett hagyományos értékeket kívánja erősíteni (istenhit, egyházhűség, nemesség vezető szerepe), emellett a [[nacionalizmus]] értékrendjét hirdeti: az egyéni célok, érdekek fölé helyezi a közösség érdekeit. Sienkiewicz e regénye révén az [[1918]]-as újjászületés és a függetlenségi háborúk (1918-1920) egyik szellemi előkészítőjévé vált. |
A ''Trilógia'' megírásával a szerző a [[Lengyelország három felosztása|három részre szakított]] [[lengyelek]]et kívánta lelkileg megerősíteni. A három regény (''Tűzzel-vassal'', ''Özönvíz'', ''A kislovag'') nagymértékben formálta a lengyel nemzettudatot megjelenésüket követően és a [[20. század]]ban is. A ''Trilógia'' pozitív hősei lengyel (Skrzetuski, Zagłoba), valamint asszimilálódott ukrán és litván nemesek (Wołodyjowski, [[Longinus Podbipięta|Podbipięta]], Kmicic); ez a régi ([[1772]]-ig fennállt) [[Lengyel–Litván Unió|Rzeczpospolita]] nemzetközösségi jellegére utal. A ''Tűzzel-vassal'' Kelet és Nyugat küzdelmét mutatja be, és az európai modernizáció által kikezdett hagyományos értékeket kívánja erősíteni (istenhit, egyházhűség, nemesség vezető szerepe), emellett a [[nacionalizmus]] értékrendjét hirdeti: az egyéni célok, érdekek fölé helyezi a közösség érdekeit. Sienkiewicz e regénye révén az [[1918]]-as újjászületés és a függetlenségi háborúk (1918-1920) egyik szellemi előkészítőjévé vált. |
||
=== Magyar fordítás === |
|||
A regény [[Mészáros István (műfordító)|Mészáros István]] szöveghű fordításában, nagy példányszámban jelent meg az [[1970-es évek]]ben. A magyar kiadás azonban rövidített. A csonkítás tendenciózus, és a sienkiewiczi üzenetet gyengíti: a nyugatiak (lengyelek, lengyelhű [[ukránok]] és [[litvánok]], általában a [[katolikus]]ok) pozitív ábrázolása marad ki, a keletiek ([[Bohdan Hmelnickij|Hmelnyickij]], [[Ivan Bohun|Bohun]], felkelő [[kozákok]] és ukrán jobbágyok) negatív vonásait, tetteit vágták ki a cenzorok. A rövidítés politikailag motiváltnak tűnik, hiszen a felkelő kozákok [[Oroszország]]hoz csatlakoztak (későbbi [[Szovjetunió]]), a nemesek ellen lázadtak (osztályharc), így felkelésük negatív vetületeiről jobb, ha nem olvasnak a [[Magyar Népköztársaság|szocialista Magyarországon]]. |
A regény [[Mészáros István (műfordító)|Mészáros István]] szöveghű fordításában, nagy példányszámban jelent meg az [[1970-es évek]]ben. A magyar kiadás azonban rövidített. A csonkítás tendenciózus, és a sienkiewiczi üzenetet gyengíti: a nyugatiak (lengyelek, lengyelhű [[ukránok]] és [[litvánok]], általában a [[katolikus]]ok) pozitív ábrázolása marad ki, a keletiek ([[Bohdan Hmelnickij|Hmelnyickij]], [[Ivan Bohun|Bohun]], felkelő [[kozákok]] és ukrán jobbágyok) negatív vonásait, tetteit vágták ki a cenzorok. A rövidítés politikailag motiváltnak tűnik, hiszen a felkelő kozákok [[Oroszország]]hoz csatlakoztak (későbbi [[Szovjetunió]]), a nemesek ellen lázadtak (osztályharc), így felkelésük negatív vetületeiről jobb, ha nem olvasnak a [[Magyar Népköztársaság|szocialista Magyarországon]]. |
||
A lap 2014. február 13., 02:56-kori változata
A Tűzzel-vassal (Ogniem i mieczem) Henryk Sienkiewicz egyik leghíresebb történelmi regénye, a Trilógia első része.
A regény két könyvre van osztva, amelyet a kiadók egy-egy kötetben szoktak megjelentetni. Az első könyv 33, a második könyv 29 fejezetből és végszóból áll.
Története és üzenete
A regény az 1880-as években jelent meg varsói és krakkói napilapokban (Słowo, illetve Czas).
A Trilógia megírásával a szerző a három részre szakított lengyeleket kívánta lelkileg megerősíteni. A három regény (Tűzzel-vassal, Özönvíz, A kislovag) nagymértékben formálta a lengyel nemzettudatot megjelenésüket követően és a 20. században is. A Trilógia pozitív hősei lengyel (Skrzetuski, Zagłoba), valamint asszimilálódott ukrán és litván nemesek (Wołodyjowski, Podbipięta, Kmicic); ez a régi (1772-ig fennállt) Rzeczpospolita nemzetközösségi jellegére utal. A Tűzzel-vassal Kelet és Nyugat küzdelmét mutatja be, és az európai modernizáció által kikezdett hagyományos értékeket kívánja erősíteni (istenhit, egyházhűség, nemesség vezető szerepe), emellett a nacionalizmus értékrendjét hirdeti: az egyéni célok, érdekek fölé helyezi a közösség érdekeit. Sienkiewicz e regénye révén az 1918-as újjászületés és a függetlenségi háborúk (1918-1920) egyik szellemi előkészítőjévé vált.
Magyar fordítás
A regény Mészáros István szöveghű fordításában, nagy példányszámban jelent meg az 1970-es években. A magyar kiadás azonban rövidített. A csonkítás tendenciózus, és a sienkiewiczi üzenetet gyengíti: a nyugatiak (lengyelek, lengyelhű ukránok és litvánok, általában a katolikusok) pozitív ábrázolása marad ki, a keletiek (Hmelnyickij, Bohun, felkelő kozákok és ukrán jobbágyok) negatív vonásait, tetteit vágták ki a cenzorok. A rövidítés politikailag motiváltnak tűnik, hiszen a felkelő kozákok Oroszországhoz csatlakoztak (későbbi Szovjetunió), a nemesek ellen lázadtak (osztályharc), így felkelésük negatív vetületeiről jobb, ha nem olvasnak a szocialista Magyarországon.
Filmváltozat
A rendszerváltás után, 1999-ben Jerzy Hoffman rendezésében - Ogniem i mieczem - megfilmesítették.[1]
Alkotók
- rendező: Jerzy Hoffmann
- író: Henryk Sienkiewicz
- forgatókönyvíró: Jerzy Hoffmann, Andrzej Krakowski
- zeneszerző: Krzesimir Debski
- operatőr: Grzegorz Kedzierski
- vágó: Cezary Grzesiuk
Szereplők
- Daniel Olbrychski (Tuhaj-Bei)
- Izabella Scorupco (Helena Kuncewiczowna)
- Michal Zebrowski (Jan Skrzetuski)
- Krzysztof Kowalewski (Jan Onufry Zagloba)
- Andrzej Seweryn (Jeremi Wisniowecki)
Jegyzetek
Források
- Henryk Sienkiewicz: A Tűzzel-vassal című regény szövege (1974) MEK
- Galgóczi Tamás könyvajánlója az Ekultúra oldalán
- Legeza Ilona könyvismertetője