„Obál Ferenc (orvos, 1916–2012)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Forrás |
infobox Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Életrajz infobox |
|||
⚫ | |||
| név = Obál Ferenc |
|||
| kép = |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| születési név = |
|||
| születés helye = [[Budapest]] |
|||
| születés dátuma = [[1916]]. [[szeptember 28.]] {{Életkor-élő|1916|09|28}} |
|||
| halál helye = |
|||
| halál dátuma = |
|||
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]] |
|||
| házastárs = |
|||
| szakma = orvos, <br />orvosi szakíró |
|||
| munkái = |
|||
| díjak = |
|||
| kitüntetés = |
|||
| aláírás = |
|||
}} |
|||
⚫ | |||
==Életútja== |
==Életútja== |
A lap 2014. január 29., 22:33-kori változata
Obál Ferenc | |
Született | 1916. szeptember 28. (107 éves) Budapest |
Elhunyt | 2012. április 9. (95 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | orvos, orvosi szakíró |
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1936–1940) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Obál Ferenc (Budapest, 1916. szeptember 28. –) erdélyi magyar orvos, szakíró.
Életútja
Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán (1936-40), illetve Heidelbergben (1937-38) végezte, diplomát Budapesten nyert. 1940-ben került a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Élettani Intézetébe, 1945-től a marosvásárhelyi OGYI Kórélettani, majd Élettani és Gyógyszertani Intézetének vezetője. Mint szerződéses magyar állampolgár 1953-ig dolgozott itt, akkor visszatért Budapestre, és az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet élettani osztályának vezetője, 1958-tól a szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének igazgatója, 1986-tól szaktanácsadója lett. 1995-ben a Román Orvosi Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta; 1996-ban a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktorává avatta.
Munkássága
Több mint 280 tudományos dolgozata jelent meg magyar, román, német és angol nyelven, többek közt a fertőző betegségek kórélettanáról, a bélbolyhműködésről és bélfelszívódásról, a lép élettanáról, az agyműködésről és nyirokkeringésről, a hőszabályozásról és az alvásról. Szerkesztette Az emberi test VI. és VII. kiadását (Budapest 1982, 1986).
Az 1940-45, illetve 1945-53 közötti kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemi emlékeiről 1996-ban megrendezett tudományos konferencián tartott előadásaiban emlékezett meg (Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai. Kiállítás és konferencia. Emlékkönyv. Budapest 1996. 97-113).
Kőnyomatos jegyzetei: Általános kórtan; Az idegrendszer kórtana; Kórélettani gyakorlati jegyzet; Kórélettan I-III; Gyógyszertan (Marosvásárhely 1950-55).
Forrás
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2023. január 29.)