„Északi faunabirodalom” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Felosztása: afrotropikus |
jav. |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az [[ |
Az [[északi faunabirodalom]] ''(Arctogea)'' a Föld négy [[faunabirodalom|faunabirodalmának]] legnagyobbika: felöleli a teljes Észak-Amerikát, Európát, Ázsiát, Afrikát és a környező szigeteket. Tudományos nevét onnan kapta, hogy az északi sarkvidék (az ''Arktosz'') körül helyezkedik el. A délkelet-ázsiai szigetvilágban az [[ausztráliai faunabirodalom]]tól ''(Notogea)'' a [[Wallace-vonal]] választja el. |
||
== Felosztása == |
== Felosztása == |
||
A |
A faunabirodalmat többnyire négy [[faunaterület]]re, azokat pedig [[faunatartomány]]okra osztják: |
||
1. [[Afrotropikus faunaterület]] 3 faunatartománnyal: |
1. [[Afrotropikus faunaterület]] 3 faunatartománnyal: |
A lap 2013. november 18., 10:54-kori változata
Az északi faunabirodalom (Arctogea) a Föld négy faunabirodalmának legnagyobbika: felöleli a teljes Észak-Amerikát, Európát, Ázsiát, Afrikát és a környező szigeteket. Tudományos nevét onnan kapta, hogy az északi sarkvidék (az Arktosz) körül helyezkedik el. A délkelet-ázsiai szigetvilágban az ausztráliai faunabirodalomtól (Notogea) a Wallace-vonal választja el.
Felosztása
A faunabirodalmat többnyire négy faunaterületre, azokat pedig faunatartományokra osztják:
1. Afrotropikus faunaterület 3 faunatartománnyal:
3. Orientális faunaterület (indo-maláj faunaterület) 6 faunatartománnyal:
- elő-indiai faunatartomány,
- ceyloni faunatartomány,
- hátsó-indiai faunatartomány,
- szunda-szigeti faunatartomány,
- celebeszi faunatartomány,
- fülöp-szigeti faunatartomány.
4. Holarktikus faunaterület 3 faunatartománnyal:
Ebben a felosztásban az egyes nagyobb egységek határvonalai többnyire természetesek és viszonylag egyértelműek, az egységek hierarchikus helyzete viszont nem mindig az. Így például egyes szerzők[1] az orientális faunaterületet indo-maláj faunabirodalom néven önálló faunabirodalomnak tekintik.
Jegyzetek
Források
Koroknay István, 1972: Az állatok nagy képeskönyve. Móra, Budapest, p. 126.