„Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „A '''Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület''' Dunaalmás és Szomód települések határában található, Komárom-Esztergom megye északi ré…” |
a Saját kép |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A pleisztocén kori ősállat-leletanyag többek közt egy őselefántfaj egyik egyedét (Elephas planifrons), egy kihalt teknősfaj egyedeit (Clemys Méhelyi) és édesvízi táskarákok maradványait rejtette.<ref>{{cite web|url=http://dinp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_762|title=Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület|accessdate=28-09-2013 }}</ref> |
A pleisztocén kori ősállat-leletanyag többek közt egy őselefántfaj egyik egyedét (Elephas planifrons), egy kihalt teknősfaj egyedeit (Clemys Méhelyi) és édesvízi táskarákok maradványait rejtette.<ref>{{cite web|url=http://dinp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_762|title=Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület|accessdate=28-09-2013 }}</ref> |
||
[[Fájl:A Dunaalmás melletti római kortól a II. világháborúig használt kőfejtő bejárata.jpg|bélyegkép|jobb|A Dunaalmás melletti római kortól a II. világháborúig használt kőfejtő bejárata]] |
|||
A korábbi pusztai homokgyep helyére fenyveserdőt telepítettek. A [[Magyarország]]on előforduló mintegy 33 páfrányfaj közül 18 él itt, rendkívül kis területen, amely egyedülálló fajgazdagságot jelent. |
A korábbi pusztai homokgyep helyére fenyveserdőt telepítettek. A [[Magyarország]]on előforduló mintegy 33 páfrányfaj közül 18 él itt, rendkívül kis területen, amely egyedülálló fajgazdagságot jelent. |
||
A lap 2013. szeptember 28., 18:20-kori változata
A Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület Dunaalmás és Szomód települések határában található, Komárom-Esztergom megye északi részén, a Gerecse északi nyúlványainál. A terület mintegy 230 hektár kiterjedésű. A kőfejtő a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának fennhatósága alá tartozik. Keresztülhalad rajta a Dunaalmás-Szomód turistaút és a Dunaalmás-Kőpite-hegy turistaút is. A kőfejtő már a Római korban is működött, amikor is a közeli Brigetio erődjéhez bányásztak itt alapanyagot. A műemléknek számító kőhordó út, a Római út a leghosszabb fennmaradt magyarországi római eredetű útvonal. A kőfejtő egészen a Második világháború idejéig működött.
A pleisztocén kori ősállat-leletanyag többek közt egy őselefántfaj egyik egyedét (Elephas planifrons), egy kihalt teknősfaj egyedeit (Clemys Méhelyi) és édesvízi táskarákok maradványait rejtette.[1]
A korábbi pusztai homokgyep helyére fenyveserdőt telepítettek. A Magyarországon előforduló mintegy 33 páfrányfaj közül 18 él itt, rendkívül kis területen, amely egyedülálló fajgazdagságot jelent.
Források
- ↑ Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi Terület. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)