„Szarmatizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Lengyel irodalom kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A szarmatizmus a [[Lengyel-Litván Unió]] ([[Két Nemzet Köztársasága]]) fennállása idején, 16. és 18.század közötti időszak ideológiája és életstílusa. Az ó- és középkorban a [[Volga]] és a [[Visztula]] között élő iráni eredetű nomád [szarmaták]at tekintette őseinek a lengyel nemesség ([[szlachta]]). |
A '''szarmatizmus''' a [[Lengyel-Litván Unió]] ([[Két Nemzet Köztársasága]]) fennállása idején, a 16. és 18.század közötti időszak ideológiája és életstílusa. Az ó- és középkorban a [[Volga]] és a [[Visztula]] között élő iráni eredetű nomád [[szarmaták]]at tekintette őseinek a lengyel nemesség ([[szlachta]]). |
||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
A szarmatizmus a [[nemesség]] magasabbrendűségét, uralkodási jogát és kulturális különállását hirdeti, a nemesi múltat és demokráciát idealizálja. Nekik nagy történelemformáló szerepet tulajdonítva messianizmust hirdet: a Rzeczpospolitát (a [[Két Nemzet Köztársasága]]) a nyugati kereszténység fő védelmezőjének tartja a mohamedán (török) és pravoszláv (orosz) veszéllyel szemben. A szarmatizmus ideológiája szerint a lengyel nemesség a szarmata harcosok utódának tekinthető, akik a népvándorlás kora óta uralkodnak a többségében szláv eredetű lengyel köznép felett. |
A szarmatizmus a [[nemesség]] magasabbrendűségét, uralkodási jogát és kulturális különállását hirdeti, a nemesi múltat és demokráciát idealizálja. Nekik nagy történelemformáló szerepet tulajdonítva messianizmust hirdet: a Rzeczpospolitát (a [[Két Nemzet Köztársasága]]) a nyugati kereszténység fő védelmezőjének tartja a mohamedán (török) és pravoszláv (orosz) veszéllyel szemben. A szarmatizmus ideológiája szerint a lengyel nemesség a szarmata harcosok utódának tekinthető, akik a népvándorlás kora óta uralkodnak a többségében szláv eredetű lengyel köznép felett. |
||
A [reformáció] felekezeteivel szemben toleranciát |
A [[reformáció]] felekezeteivel szemben toleranciát hirdetett, bár a korszak lengyel és litván nemessége többségében mindvégig a [[katolicizmus]] híve maradt. A többség úgy tartja: az „igazi” lengyel ember nemes és harcos római katolikus, vallásossága a ceremóniák, külsőségek kedvelésében nyilvánul meg. Az eszmény a patriarchális-falusi életformát kedvelő földbirtokos és az ősi lovagi ideált megtestesítő katona. Ragaszkodik a régihez, szereti a pompát, hangsúlyozza öltözködésének lengyelségét. |
||
== Források == |
== Források == |
||
*Szokolay Katalin: Lengyelország története. Balassi Kiadó, Budapest, 2006.ISBN 9635066872 |
* Szokolay Katalin: Lengyelország története. Balassi Kiadó, Budapest, 2006.ISBN 9635066872 |
||
*http://szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/lengyel-irodalom.htm |
* [http://szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/lengyel-irodalom.htm Lengyel irodalom] |
||
[[Kategória:Lengyel irodalom]] |
[[Kategória:Lengyel irodalom]] |
A lap 2013. augusztus 1., 17:46-kori változata
A szarmatizmus a Lengyel-Litván Unió (Két Nemzet Köztársasága) fennállása idején, a 16. és 18.század közötti időszak ideológiája és életstílusa. Az ó- és középkorban a Volga és a Visztula között élő iráni eredetű nomád szarmatákat tekintette őseinek a lengyel nemesség (szlachta).
Jellemzői
A szarmatizmus a nemesség magasabbrendűségét, uralkodási jogát és kulturális különállását hirdeti, a nemesi múltat és demokráciát idealizálja. Nekik nagy történelemformáló szerepet tulajdonítva messianizmust hirdet: a Rzeczpospolitát (a Két Nemzet Köztársasága) a nyugati kereszténység fő védelmezőjének tartja a mohamedán (török) és pravoszláv (orosz) veszéllyel szemben. A szarmatizmus ideológiája szerint a lengyel nemesség a szarmata harcosok utódának tekinthető, akik a népvándorlás kora óta uralkodnak a többségében szláv eredetű lengyel köznép felett.
A reformáció felekezeteivel szemben toleranciát hirdetett, bár a korszak lengyel és litván nemessége többségében mindvégig a katolicizmus híve maradt. A többség úgy tartja: az „igazi” lengyel ember nemes és harcos római katolikus, vallásossága a ceremóniák, külsőségek kedvelésében nyilvánul meg. Az eszmény a patriarchális-falusi életformát kedvelő földbirtokos és az ősi lovagi ideált megtestesítő katona. Ragaszkodik a régihez, szereti a pompát, hangsúlyozza öltözködésének lengyelségét.
Források
- Szokolay Katalin: Lengyelország története. Balassi Kiadó, Budapest, 2006.ISBN 9635066872
- Lengyel irodalom