„Byte” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2013. július 21., 16:07-kori változata

A byte (vagy bájt) általánosan használt tárolókapacitás-mértékegység a számítástechnika és a távközlés terén, jele B (nagy B betű). A byte hagyományos megfogalmazása szerint az az adatmennyiség, amelyet egy karakter kódolásához használtak a szövegfeldolgozásban, a legkisebb címezhető egység a számítógép memóriájában. A korai időszakban a byte mérete hardverfüggő volt, később a 8 bites szabvány terjedt el, amely 256 ( $2^{8}$ ) féle számot tárolhat, 0 és 255 között. Szabványos jelentését az ISO 80000 írja le.

Történet

A byte-ot mint adatmennyiséget vagy tárolókapacitást mérő egységet először 1956-ban fogalmazta meg Werner Buchholz, az IBM Stretch számítógép korai tervezési szakaszában, ez akkoriban még „1 és 6 bit közötti méretű adategységet” jelentett.^[1]

A korai számítógépek különböző binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmaztak, illetve 6 bites kódokat nyomtatható grafikus ábrákhoz. Ezek az ábrák alfanumerikus karaktereket és grafikus szimbólumokat jelenítettek meg. Ezt később kiterjesztették 7 bitre, és ASCII néven szabványosították, lecserélve ezzel az egymással gyakran inkompatibilis távíró kódokat. Az 1960-as évek elején, az ASCII szabványosítással párhuzamosan az IBM kiadta új modelljét, az IBM System/360 számítógépet, amely 8 bites binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmazott, lecserélve a cég korábbi, 6 bites kódolási szabványát. Ez vezetett később a 8 bites ábrázolás széles körű elterjedéséhez.

Ma a byte széleskörű értelmezése 8 bites egységet jelent, de lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is. Ez utóbbit például a PDP–10 36 bites architektúrája használja.

Byte, mint adattípus

Mint adattípussal találkozhatunk vele többek között a Pascal vagy a C programozási nyelvben. Utóbbiban a byte megegyezik az „unsigned char” (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes legalább 256 különböző értéket felvenni; a Pascalban mindig 256 féle értéket vehet fel.

Prefixumok

Bővebben: Bináris prefixum

A byte többszöröseit kifejező szorzók tekintetében értelmezési zavart okoz, hogy e területen is az SI mértékegységrendszerben használatos előtagokat alkalmazták a byte többszöröseinek kifejezésére, viszont az SI-től eltérően ugyanezen az előtagok más szorzót fejeznek, vagy fejezhetnek ki, az alkalmazási területtől függően. A háttértárak kapacitásának és a hálózat sebességének meghatározásakor ugyanaz az egység más méretet jelent (tíz hatványai), mint például a memória méretének meghatározásakor (kettő hatványai).^[2]^[3] Ezt az ellentmondást hivatott feloldani az IEC kiegészítése, ennek használata a szakmában azonban kiadást követő néhány évben nem terjedt el.

Megnevezés	Hagyományos értelmezése	Szabványos értelmezése	Eltérés
kilobyte	1024 byte	1000 byte	2,4%
megabyte	1 048 576 byte	1 000 000 byte	4,9%
gigabyte	1 073 741 824 byte	1 000 000 000 byte	7,4%
terabyte	1 099 511 627 776 byte	1 000 000 000 000 byte	10%

Források

↑ Werner Buchholz: Timeline of the IBM Stretch/Harvest era (1956–1961). Computer History, 1956. július 1.
↑ IBM: DICTIONARY OF IBM & COMPUTING TERMINOLOGY. 50. o.
↑ Megabytes, Gigabytes, Terabytes... What Are They? (angol nyelven)

Lásd még

[1] Werner Buchholz: Timeline of the IBM Stretch/Harvest era (1956–1961). Computer History, 1956. július 1.

[2] IBM: DICTIONARY OF IBM & COMPUTING TERMINOLOGY. 50. o.

[3] Megabytes, Gigabytes, Terabytes... What Are They? (angol nyelven)

[1]

[2]

[3]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Byte mértékegységek}}
-A '''byte''' (vagy ''bájt'') általánosan használt tárolókapacitás-mértékegység elsősorban a [[számítógép]]ek terén, de adattípus-elnevezés is. Jele '''B''' (nagy [[B]] betű).
+A '''byte''' (vagy ''bájt'') általánosan használt tárolókapacitás-mértékegység a [[számítástechnika]] és a [[távközlés]] terén, jele '''B''' (nagy [[B]] betű).
+A byte hagyományos megfogalmazása szerint az az adatmennyiség, amelyet egy karakter kódolásához használtak a szövegfeldolgozásban, a legkisebb címezhető egység a számítógép memóriájában. A korai időszakban a byte mérete [[hardver]]függő volt, később a 8 [[bit]]es szabvány terjedt el, amely 256 (<math>2^8</math>) féle számot tárolhat, 0 és 255 között. Szabványos jelentését az [[ISO 80000]] írja le.
+==Történet==
-A byte-ot mint [[adatmennyiség]]et vagy tárolókapacitást mérő egységet először [[1956]]-ban fogalmazták meg.
-[[Werner Buchholz]] alkalmazta először, az [[IBM Stretch]] számítógép korai tervezési szakaszában; akkor „1 és 6 [[bit]] közötti méretű adategység” értelmében határozta meg (az akkori be- és kimeneti eszközök tipikusan 6 bites darabokban küldték/fogadták az adatot).
+A byte-ot mint [[adatmennyiség]]et vagy tárolókapacitást mérő egységet először [[1956]]-ban fogalmazta meg [[Werner Buchholz]], az [[IBM Stretch]] számítógép korai tervezési szakaszában, ez akkoriban még „1 és 6 [[bit]] közötti méretű adategységet” jelentett.<ref>{{cite web | url = http://archive.computerhistory.org/resources/text/IBM/Stretch/102636400.txt|title= Timeline of the IBM Stretch/Harvest era (1956–1961) | publisher = Computer History | date=July 1956|author=Werner Buchholz}}</ref>
-A 8 bites byte-ra az év végén tértek át; ez a méret később átszivárgott a cég – valamivel közismertebb – [[IBM System/360]] számítógépébe is.
+A korai számítógépek különböző [[binárisan kódolt decimális]] ábrázolást alkalmaztak, illetve 6 bites kódokat nyomtatható grafikus ábrákhoz. Ezek az ábrák alfanumerikus karaktereket és grafikus szimbólumokat jelenítettek meg. Ezt később kiterjesztették 7 bitre, és [[ASCII]] néven szabványosították, lecserélve ezzel az egymással gyakran inkompatibilis [[távíró]] kódokat.
-A byte egyébként úgy határozható meg a legáltalánosabban, hogy bitek egybefüggő, rögzített hosszúságú sorozata.
+Az 1960-as évek elején, az ASCII szabványosítással párhuzamosan az [[IBM]] kiadta új modelljét, az [[IBM System/360]] számítógépet, amely 8 bites binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmazott, lecserélve a cég korábbi, 6 bites kódolási szabványát. Ez vezetett később a 8 bites ábrázolás széles körű elterjedéséhez.
-Messzemenően a legelterjedtebb a 8 bites, de bőven lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is.
+Ma a byte széleskörű értelmezése 8 bites egységet jelent, de lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is.
 Ez utóbbit például a [[PDP–10]] 36 bites architektúrája használja.
+==Byte, mint adattípus==
-A nyolcbites byte 256 (<math>2^8</math>) féle számot tárolhat, 0 és 255 között. Más byte-méret esetén hasonlóan számolhatunk.
+Mint [[adattípus]]sal találkozhatunk vele többek között a [[Pascal (programozási nyelv)|Pascal]] vagy a [[C (programozási nyelv)|C]] [[programozási nyelv]]ben. Utóbbiban a byte megegyezik az „unsigned char” (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes ''legalább'' 256 különböző értéket felvenni; a Pascalban mindig 256 féle értéket vehet fel.
+==Prefixumok==
-Mint [[adattípus]]sal találkozhatunk vele többek között a [[Pascal (programozási nyelv)|Pascal]] vagy a [[C (programozási nyelv)|C]] [[programozási nyelv]]ben. Az utóbbiban a byte megegyezik az „unsigned char” (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes ''legalább'' 256 különböző értéket felvenni; a Pascalban mindig 256 féle értéket vehet fel.
+{{bővebben|Bináris prefixum}}
+A byte többszöröseit kifejező szorzók tekintetében értelmezési zavart okoz, hogy e területen is az [[SI mértékegységrendszer]]ben használatos előtagokat alkalmazták a byte többszöröseinek kifejezésére, viszont az SI-től eltérően ugyanezen az előtagok más szorzót fejeznek, vagy fejezhetnek ki, az alkalmazási területtől függően. A háttértárak kapacitásának és a hálózat sebességének meghatározásakor ugyanaz az egység más méretet jelent (tíz hatványai), mint például a memória méretének meghatározásakor (kettő hatványai).<ref>{{CitLib|szerző=IBM |cím=DICTIONARY OF IBM & COMPUTING TERMINOLOGY |alcím= |hely= |kiadó= |év= |url=http://www-03.ibm.com/ibm/history/documents/pdf/glossary.pdf |oldal=50}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.whatsabyte.com/ |cím= Megabytes, Gigabytes, Terabytes... What Are They?  |nyelv=angol }}</ref>
+Ezt az ellentmondást hivatott feloldani az IEC kiegészítése, ennek használata a szakmában azonban kiadást követő néhány évben nem terjedt el.
-== Hagyományos prefixumok ==
 {|= class="wikitable"
-!Megnevezés!!Hagyományos, elterjedt értelmezése!!Szabványos értelmezése!!Eltérés
+!Megnevezés!!Hagyományos értelmezése!!Szabványos értelmezése!!Eltérés
 |-
 |kilobyte
@@ 38. sor: / 43. sor: @@
 |10%
 |}
-Az [[Bináris prefixum|IEC kiegészítése]] itt is érvényes, bár nem terjedt el. A szakma zöme a hagyományos (egyébként nem helyes) értelmezést használja. Ez alól vannak jellemző kivételek:
-* A lemezterület tárolási kapacitás meghatározásakor a fenti táblázatban szabványosként megjelölt adatot értik, az IBM meghatározása szerint.<ref>{{CitLib|szerző=IBM |cím=DICTIONARY OF IBM & COMPUTING TERMINOLOGY |alcím= |hely= |kiadó= |év= |url=http://www-03.ibm.com/ibm/history/documents/pdf/glossary.pdf |oldal=50}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.whatsabyte.com/ |cím= Megabytes, Gigabytes, Terabytes... What Are They?  |nyelv=angol }}</ref>
-* A távközlésben a bit előtagjaként használva szabványosan kell érteni, például a 100 Mbit/sec-os hálózatot 100 millió bit per másodperces hálózatnak kell érteni.
 ==Források==

Sablon:Byte mértékegységek m v sz Byte mértékegységek
SI-prefixumok		Értéke	Bináris prefixumok
Név (Szimbólum)	SI Standard	Értéke	Név (Szimbólum)	Értéke
kilobyte (kB)	10³ = 1000¹	2¹⁰	kibibyte (KiB)	2¹⁰
megabyte (MB)	10⁶ = 1000²	2²⁰	mebibyte (MiB)	2²⁰
gigabyte (GB)	10⁹ = 1000³	2³⁰	gibibájt (GiB)	2³⁰
terabyte (TB)	10¹² = 1000⁴	2⁴⁰	tebibájt (TiB)	2⁴⁰
petabyte (PB)	10¹⁵ = 1000⁵	2⁵⁰	pebibájt (PiB)	2⁵⁰
exabyte (EB)	10¹⁸ = 1000⁶	2⁶⁰	exbibyte (EiB)	2⁶⁰
zettabyte (ZB)	10²¹ = 1000⁷	2⁷⁰	zebibyte (ZiB)	2⁷⁰
yottabyte (YB)	10²⁴ = 1000⁸	2⁸⁰	yobibyte (YiB)	2⁸⁰