„Évelő növény” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a -egynyári növény, -nincs forrás sablon
kiegészítés
1. sor: 1. sor:
'''Évelő növénynek''' azokat a lágyszárúakat szoktuk nevezni, amik hosszú ideig élnek és termésérés után a föld feletti száruk elpusztul, viszont mindig van földbeli száruk ([[gyöktörzs]], [[Hagyma (fitomorfológia)|hagyma]], [[hagymagumó]], [[gumó]]), vagy vastag [[Gyökér|gyöker]]ük, ami áttelel.<ref>Soó R.-Kárpáti Z.: Növényhatározó II. kötet. Magyar flóra. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968 p.30</ref> Évelőknek hívjuk még a fásodó szárú [[Félcserje|félcserjé]]ket is (pl. [[istenfa]] ''([[Artemisia abrotanum]])''<ref>Bernáth J. (szerk.): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda, Budapest, 2000. p.200.</ref>, [[levendula]]fajok ''(Lavandula spp.)''<ref>Bernáth J. (szerk.): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda, Budapest, 2000. p.384.</ref>).
'''Évelő növénynek''' azokat a lágyszárúakat szoktuk nevezni, amik tovább élnek, mint 2 év és minden évben kihajtanak a [[gumó]]juk segítségével. Egy bizonyos értelemben a fás szárúak is évelők, de nem szoktuk ezt hangsúlyozni. Főbb jellemzőjük még az évelő növényeknek, hogy gumójuk ([[Hagyma (fitomorfológia)|hagymá]]juk) van és így tudják tartalékolni az energiát, hogy kihajthassanak tavasszal és ne pusztuljanak el ősszel, amikor a földön lévő részeik elhalnak. Évelő növények pl.: [[hóvirág]], írisz ([[nőszirom]]), [[Ibolya (növénynemzetség)|ibolya]], [[jácint (növénynemzetség)|jácint]], [[Nárcisz (növénynemzetség)|nárcisz]], [[tulipán]]. Ezeknek javasolt 3-4 évente átültetni máshova a gumóikat. Szaporításuk egyszerű: az idősebb hagymákon nőnek a földben kisebb hagymák, amiket, ha szétválasztunk új növényeket kaphatunk. Ezt tőosztásnak is szokták nevezni.


A [[Fás szárú növény|fás szárú]]ak is évelők, de nem szoktuk ezt hangsúlyozni. Évelő hagymás növények pl.: [[hóvirág]], [[jácint (növénynemzetség)|jácint]], [[Nárcisz (növénynemzetség)|nárcisz]], [[tulipán]]. Ezeknek ajánlott 3-4 évente átültetni a hagymáját. Évelő hagymagumósok pl. a [[Krókusz|krókusz]]fajok, gyöktörzse van pl. a [[Cickafark (növénynemzetség)|cickafark]] fajoknak, gumója a [[Ciklámen (növénynemzetség)|ciklámen]] fajoknak.
== Lásd még ==
* [[Efemer növény]]
* [[Egyéves növény]]
* [[Kétéves növény]]


==Fordítás==
==Fordítás==
* {{fordítás|en|Perennial plant|oldid=213911214}}
* {{fordítás|en|Perennial plant|oldid=213911214}}

==Források==
{{Jegyzetek}}


== További információk ==
== További információk ==
* [http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/szeptember/evelo-edenyes-novenyek-teleltetese.html Évelő növények teleltetése]
* [http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/szeptember/evelo-edenyes-novenyek-teleltetese.html Évelő növények teleltetése]

== Lásd még ==
* [[Efemer növény]]
* [[Egyéves növény]]
* [[Kétéves növény]]


{{csonk-növény}}
{{csonk-növény}}
16. sor: 21. sor:
{{DEFAULTSORT:Evelo~no~veny}}
{{DEFAULTSORT:Evelo~no~veny}}
[[Kategória:Kertészet]]
[[Kategória:Kertészet]]
[[Kategória:Évelők]]
[[Kategória:Évelők| ]]


[[he:בוטניקה - מונחים#צורות חיים של צמחים]]
[[he:בוטניקה - מונחים#צורות חיים של צמחים]]

A lap 2013. május 7., 23:59-kori változata

Évelő növénynek azokat a lágyszárúakat szoktuk nevezni, amik hosszú ideig élnek és termésérés után a föld feletti száruk elpusztul, viszont mindig van földbeli száruk (gyöktörzs, hagyma, hagymagumó, gumó), vagy vastag gyökerük, ami áttelel.[1] Évelőknek hívjuk még a fásodó szárú félcserjéket is (pl. istenfa (Artemisia abrotanum)[2], levendulafajok (Lavandula spp.)[3]).

A fás szárúak is évelők, de nem szoktuk ezt hangsúlyozni. Évelő hagymás növények pl.: hóvirág, jácint, nárcisz, tulipán. Ezeknek ajánlott 3-4 évente átültetni a hagymáját. Évelő hagymagumósok pl. a krókuszfajok, gyöktörzse van pl. a cickafark fajoknak, gumója a ciklámen fajoknak.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Perennial plant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  1. Soó R.-Kárpáti Z.: Növényhatározó II. kötet. Magyar flóra. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968 p.30
  2. Bernáth J. (szerk.): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda, Budapest, 2000. p.200.
  3. Bernáth J. (szerk.): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda, Budapest, 2000. p.384.

További információk

Lásd még