„Bibe” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Növényi anatómia kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Yera (vitalap | szerkesztései) bevezetés kiegészítés, +1 kategória, részben forráshiányos sablon, kissebb javítások |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{részben nincs forrás|2013 áprilisából}} |
|||
[[Fájl:Ovary position.svg|right|thumb|350px|A magház helyzete a virágban vázlatosan: '''I.''' felső állású magház; '''II.''' középső állású magház; '''III.''' alsó állású magház; a betűk jelentése: '''a''' – porzótáj; '''g''' – termőtáj; '''p''' – sziromlevelek; '''s''' – csészelevelek; '''r''' – vacok]] |
[[Fájl:Ovary position.svg|right|thumb|350px|A magház helyzete a virágban vázlatosan: '''I.''' felső állású magház; '''II.''' középső állású magház; '''III.''' alsó állású magház; a betűk jelentése: '''a''' – porzótáj; '''g''' – termőtáj; '''p''' – sziromlevelek; '''s''' – csészelevelek; '''r''' – vacok]] |
||
A '''bibe''' ''(stigma)'' a [[zárvatermők]] [[Virág#virág felépítése|virág]]ában a [[termőtáj]] legfelül elhelyezkedő része. A termőtáj további részei a [[magház]] ''(ovarium)'' - amelyben a magkezdemények fejlődnek -, és a [[bibeszál]] ''(stylus)''. Ha a bibeszál hiányzik, ülő bibének hívják.<ref>Felhősné Dr. Váczi Erzsébet (szerk.): Növényszervezettan. Budapest, 1999 p.242.</ref> |
|||
A bibén a protodermából – az bőrszövetet létrehozó „előszövet” – kialakuló [[bőrszövet]] mirigyepidermisszé differenciálódik, a sejtek papillásan kidomborodnak, és felületüket [[kutikula]] borítja. A bibeepidermisz cukros váladékot választ ki, amely a rákerülő [[virágpor]]szemet (pollen) tömlőhajtásra indítja. A bibe tehát strukturálisan és funkcionálisan is [[nektárium]]nak tekinthető. A bibe epidermisze alatt parenchimatikus szöveteket – azaz [[alapszövet]]eket – találunk, melyek ugyancsak gazdag plazmájúak, és mirigyszövetté alakulnak át. |
A bibén a protodermából – az bőrszövetet létrehozó „előszövet” – kialakuló [[bőrszövet]] mirigyepidermisszé differenciálódik, a sejtek papillásan kidomborodnak, és felületüket [[kutikula]] borítja. A bibeepidermisz cukros váladékot választ ki, amely a rákerülő [[virágpor]]szemet (pollen) tömlőhajtásra indítja. A bibe tehát strukturálisan és funkcionálisan is [[nektárium]]nak tekinthető. A bibe epidermisze alatt parenchimatikus szöveteket – azaz [[alapszövet]]eket – találunk, melyek ugyancsak gazdag plazmájúak, és mirigyszövetté alakulnak át. |
||
Bibe |
Bibe vagy porfogó (stigma), a bibeszál fölső, vastagabb vége; a hímpor fölfogására való. |
||
== Bibe ingerlékenysége és mozgása == |
== Bibe ingerlékenysége és mozgása == |
||
[[Szivarfafélék]], nevezetesen a [[bohócvirág]] ''(Mimulus)'', [[Martynia]], [[csikorgófű]] ''(Gratiola officinalis)'', [[örökzöld trombitacserje]] ''(Bignonia capreolata)'' szétterjedő bibéjének az a sajátsága, hogy hozzá érve, összecsapódik, majd lassan újra szétnyílik. Ez a működés a növénynek fennmaradása és szaporodása tekintetében nagyon célszerű, mert a termékenyülést biztosítja. A ([[Torenia asiatica]] L.) bibéje, amikor hímpor ráhull, rögtön összecsukódik, majd néhány nap múlva ismét szétnyílik, de ezután már érzéketlen. |
|||
== Bibekar == |
== Bibekar == |
||
A bibének két megnyúlt ága, pl. az ajakosak vagy a fészkesek virágában. [[Bibekonty]], [[békakonty]] ''(Listera ovata)''.<!--- a [[kosborfélék]] füve mintegy 10 fajjal a föld kerekségén elszórva.---> |
|||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
*[[Termőtáj]] |
*[[Termőtáj]] |
||
==Jegyzetek== |
|||
{{Források}} |
|||
[[Kategória:Növényi anatómia]] |
[[Kategória:Növényi anatómia]] |
||
[[Kategória:Növényi morfológia]] |
|||
A lap 2013. április 12., 11:20-kori változata
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2013 áprilisából) |
A bibe (stigma) a zárvatermők virágában a termőtáj legfelül elhelyezkedő része. A termőtáj további részei a magház (ovarium) - amelyben a magkezdemények fejlődnek -, és a bibeszál (stylus). Ha a bibeszál hiányzik, ülő bibének hívják.[1]
A bibén a protodermából – az bőrszövetet létrehozó „előszövet” – kialakuló bőrszövet mirigyepidermisszé differenciálódik, a sejtek papillásan kidomborodnak, és felületüket kutikula borítja. A bibeepidermisz cukros váladékot választ ki, amely a rákerülő virágporszemet (pollen) tömlőhajtásra indítja. A bibe tehát strukturálisan és funkcionálisan is nektáriumnak tekinthető. A bibe epidermisze alatt parenchimatikus szöveteket – azaz alapszöveteket – találunk, melyek ugyancsak gazdag plazmájúak, és mirigyszövetté alakulnak át.
Bibe vagy porfogó (stigma), a bibeszál fölső, vastagabb vége; a hímpor fölfogására való.
Bibe ingerlékenysége és mozgása
Szivarfafélék, nevezetesen a bohócvirág (Mimulus), Martynia, csikorgófű (Gratiola officinalis), örökzöld trombitacserje (Bignonia capreolata) szétterjedő bibéjének az a sajátsága, hogy hozzá érve, összecsapódik, majd lassan újra szétnyílik. Ez a működés a növénynek fennmaradása és szaporodása tekintetében nagyon célszerű, mert a termékenyülést biztosítja. A (Torenia asiatica L.) bibéje, amikor hímpor ráhull, rögtön összecsukódik, majd néhány nap múlva ismét szétnyílik, de ezután már érzéketlen.
Bibekar
A bibének két megnyúlt ága, pl. az ajakosak vagy a fészkesek virágában. Bibekonty, békakonty (Listera ovata).
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Felhősné Dr. Váczi Erzsébet (szerk.): Növényszervezettan. Budapest, 1999 p.242.