„Városháza (Debrecen)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
defsort |
Források és betűelütések javítása. |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
A Piac utcán áll [[Debrecen]] legjellegzetesebb építészeti emléke, a '''városháza''' [[klasszicista]] épülete. |
A Piac utcán áll [[Debrecen]] legjellegzetesebb építészeti emléke, a '''városháza''' [[klasszicista]] épülete. |
||
Elődje [[1531]]-ben épült igénytelen építményként. Századokon át toldozgatták, míg [[1802]]-re végre döntésre jutottak. [[Péchy Mihály]] készítette el az első terveket, de a kivitelezésre kevés pénz gyűlt össze. A következő tervet [[Povolny Ferenc]] készítette el [[copf stílus]]ban, de az ő munkája sem készülhetett el, végül [[Ságody József]] kamarai mérnök terveit fogadták el, aki Povolny elképzeléseit gondolta tovább. Az impozáns [[timpanon]]os-[[árkád (építészet)|árkádos]] épület kulcsait [[1843]]-ban vehette át a város. A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont: a város címere. |
Elődje [[1531]]-ben épült igénytelen építményként. Századokon át toldozgatták, míg [[1802]]-re végre döntésre jutottak. [[Péchy Mihály]] készítette el az első terveket, de a kivitelezésre kevés pénz gyűlt össze. A következő tervet [[Povolny Ferenc]] készítette el [[copf stílus]]ban, de az ő munkája sem készülhetett el, végül [[Ságody József]] kamarai mérnök terveit fogadták el, aki Povolny elképzeléseit gondolta tovább. Az impozáns [[timpanon]]os-[[árkád (építészet)|árkádos]] épület kulcsait [[1843]]-ban vehette át a város. A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont: a város címere. |
||
[[1849]]-ben az épületben lakott [[Kossuth Lajos]] a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is. A „titkos levéltár”-ban |
[[1849]]-ben az épületben lakott [[Kossuth Lajos]] a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is. A „titkos levéltár”-ban őrizték a magyar Szent Koronát a menekítése közben. |
||
Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város. Felvetődött, hogy új épület kivitelezése, ám a tervek – egyetértés és pénz híján – három évtizedre megpihentek. Az épületet átalakították, leegyszerűsített feljárót kapott, s az |
Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város. Felvetődött, hogy új épület kivitelezése, ám a tervek – egyetértés és pénz híján – három évtizedre megpihentek. Az épületet átalakították, leegyszerűsített feljárót kapott, s az emellett addig nyitott árkádsorát lezárták fallal és ablakkal, mögötte helyiséggel kialakítva. A szomszédos adóhivatal épületével függőfolyosóval kötötték össze (ezt nevezik a helyiek a „sóhajok hídjának”). |
||
== Források == |
|||
* [http://portal.debrecen.hu/varoshaza Városháza (debrecen.hu)] |
|||
* [http://debrecen.varosom.hu/latnivalok/muemlekek/Varoshaza-15.html Információk a debreceni Városházáról] |
|||
* [http://www.utazzitthon.hu/debrecen_varoshaza.html Városháza Debrecen (képgalériával az utazzitthon.hu oldalán)] |
|||
{{DEFAULTSORT:Varoshaza, Debrecen}} |
{{DEFAULTSORT:Varoshaza, Debrecen}} |
||
A lap 2013. március 28., 12:13-kori változata
A Piac utcán áll Debrecen legjellegzetesebb építészeti emléke, a városháza klasszicista épülete.
Elődje 1531-ben épült igénytelen építményként. Századokon át toldozgatták, míg 1802-re végre döntésre jutottak. Péchy Mihály készítette el az első terveket, de a kivitelezésre kevés pénz gyűlt össze. A következő tervet Povolny Ferenc készítette el copf stílusban, de az ő munkája sem készülhetett el, végül Ságody József kamarai mérnök terveit fogadták el, aki Povolny elképzeléseit gondolta tovább. Az impozáns timpanonos-árkádos épület kulcsait 1843-ban vehette át a város. A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont: a város címere.
1849-ben az épületben lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is. A „titkos levéltár”-ban őrizték a magyar Szent Koronát a menekítése közben.
Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város. Felvetődött, hogy új épület kivitelezése, ám a tervek – egyetértés és pénz híján – három évtizedre megpihentek. Az épületet átalakították, leegyszerűsített feljárót kapott, s az emellett addig nyitott árkádsorát lezárták fallal és ablakkal, mögötte helyiséggel kialakítva. A szomszédos adóhivatal épületével függőfolyosóval kötötték össze (ezt nevezik a helyiek a „sóhajok hídjának”).