Városháza (Debrecen)
| Városháza | |
 | |
| Település | Debrecen |
| Megnyitás | 1843 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 Városháza
Pozíció Debrecen térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 46″, k. h. 21° 37′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 46″, k. h. 21° 37′ 32″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Városháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Piac utcán áll Debrecen legjellegzetesebb építészeti emléke, a városháza klasszicista épülete.
Története[szerkesztés]
A helyén 1531-ben épült igénytelen építményt évszázadokon át toldozgatták, végül 1802-re döntésre jutottak. Péchy Mihály készítette el az első terveket, ám a kivitelezésre kevés pénz gyűlt össze. A következő tervet Povolny Ferenc készítette el copf stílusban, de az ő munkája sem készülhetett el, végül Ságody József kamarai mérnök terveit fogadták el, aki Povolny elképzeléseit gondolta tovább. Az impozáns timpanonos-árkádos épület kulcsait 1843-ban vehette át a város. A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont: a város címere.
1849-ben az épületben lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is. A „titkos levéltár”-ban őrizték a magyar Szent Koronát a menekítése közben.
Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város. Felvetődött, hogy új épület kivitelezése, ám a tervek – egyetértés és pénz híján – három évtizedre megpihentek. Az épületet átalakították, leegyszerűsített feljárót kapott, s az emellett addig nyitott árkádsorát lezárták fallal és ablakkal, mögötte helyiséggel kialakítva. A szomszédos adóhivatal épületével függőfolyosóval kötötték össze (ezt nevezik a helyiek a „sóhajok hídjának”).
További információ[szerkesztés]
- Városháza- CívisGIStory
Források[szerkesztés]
- Városháza (debrecen.hu) Archiválva 2014. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Információk a debreceni Városházáról Archiválva 2015. május 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Városháza Debrecenben (képgalériával az utazzitthon.hu oldalán)