„Fantázia (zenemű)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Fantázia (zene) átnevezve Fantázia (zenemű) névre: Pontosabb így
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
Zeneportál sablon elhelyezése
1. sor: 1. sor:
{{Zeneportál2}}

A '''fantázia''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''fantasia'',''fantasy'', [[német nyelv|németül]]: ''Fantasie'', [[francia nyelv|franciául]]: ''fantaisie''): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az [[improvizáció]]ban keresendők.
A '''fantázia''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''fantasia'',''fantasy'', [[német nyelv|németül]]: ''Fantasie'', [[francia nyelv|franciául]]: ''fantaisie''): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az [[improvizáció]]ban keresendők.



A lap 2007. március 2., 08:27-kori változata

Sablon:Zeneportál2

A fantázia (angolul: fantasia,fantasy, németül: Fantasie, franciául: fantaisie): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az improvizációban keresendők.


A barokk és klasszikus zenében

A barokk- és klasszikus zenében a fantáziák általában billentyűs hangszerekre íródtak, gyors futamokkal és némi fugatikus elemmel. A barokkból Johann Sebastian Bach Kromatikus fantázia és fúga (BWV 903 - csemabaló), g-moll ill. c-moll fantázia és fúga (BWV 542, 537 - orgona) a példák, a klasszikból Wolfgang Amadeus Mozart d-moll fantáziája (KV. 397 - fortepiano), de írtak fantáziákat más hangszerekre (pl. Georg Philipp Telemann hegedű- és fuvolafantáziái). Angliában a gambákra írt műveket is jelentette.

A romantikus zenében

Ugyan a fantázia a romantikus zene időszakában improvizációt jelentett, ezeket a műveket is rögzítették (pl.(Chopin, Schumann).

A kortárs zenében

A fantázia a kortárs zenében is jelen van, pl.