„Fantázia (zenemű)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Fantázia (zene) átnevezve Fantázia (zenemű) névre: Pontosabb így |
Zeneportál sablon elhelyezése |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Zeneportál2}} |
|||
A '''fantázia''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''fantasia'',''fantasy'', [[német nyelv|németül]]: ''Fantasie'', [[francia nyelv|franciául]]: ''fantaisie''): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az [[improvizáció]]ban keresendők. |
A '''fantázia''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''fantasia'',''fantasy'', [[német nyelv|németül]]: ''Fantasie'', [[francia nyelv|franciául]]: ''fantaisie''): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az [[improvizáció]]ban keresendők. |
||
A lap 2007. március 2., 08:27-kori változata
A fantázia (angolul: fantasia,fantasy, németül: Fantasie, franciául: fantaisie): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az improvizációban keresendők.
A barokk és klasszikus zenében
A barokk- és klasszikus zenében a fantáziák általában billentyűs hangszerekre íródtak, gyors futamokkal és némi fugatikus elemmel. A barokkból Johann Sebastian Bach Kromatikus fantázia és fúga (BWV 903 - csemabaló), g-moll ill. c-moll fantázia és fúga (BWV 542, 537 - orgona) a példák, a klasszikból Wolfgang Amadeus Mozart d-moll fantáziája (KV. 397 - fortepiano), de írtak fantáziákat más hangszerekre (pl. Georg Philipp Telemann hegedű- és fuvolafantáziái). Angliában a gambákra írt műveket is jelentette.
A romantikus zenében
Ugyan a fantázia a romantikus zene időszakában improvizációt jelentett, ezeket a műveket is rögzítették (pl.(Chopin, Schumann).
A kortárs zenében
A fantázia a kortárs zenében is jelen van, pl.
- Busoni Fantasia Contrappuntistica
- Corigliano Fantasia on an ostinato)
- Benjamin Britten Phantasia-quartett című műve oboára és vonósnégyesre.