„Van-tó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő eltávolítása: ckb:وان (گۆل) (strong connection between (2) hu:Van-tó and ckb:زەریاچەی وان) |
|||
41. sor: | 41. sor: | ||
{{Link FA|ru}} |
{{Link FA|ru}} |
||
[[en:Lake Van]] |
|||
[[ar:بحيرة وان]] |
|||
[[az:Van gölü]] |
|||
[[be:Возера Ван]] |
|||
[[bg:Ван (езеро)]] |
|||
[[br:Lenn Van]] |
|||
[[bs:Van (jezero)]] |
|||
[[ca:Llac Van]] |
|||
[[crh:Van gölü]] |
|||
[[cs:Vanské jezero]] |
|||
[[cy:Llyn Van]] |
|||
[[da:Vansøen]] |
|||
[[de:Vansee]] |
|||
[[eo:Van (lago)]] |
|||
[[es:Lago de Van]] |
|||
[[et:Vani järv]] |
|||
[[eu:Van (aintzira)]] |
|||
[[fa:دریاچه وان]] |
|||
[[fi:Vanjärvi (Turkki)]] |
|||
[[fr:Lac de Van]] |
|||
[[gl:Lago Van]] |
|||
[[he:ימת ואן]] |
|||
[[hr:Van (jezero)]] |
|||
[[hy:Վանա լիճ]] |
|||
[[id:Danau Van]] |
|||
[[it:Lago di Van]] |
|||
[[ja:ヴァン湖]] |
|||
[[ka:ვანის ტბა]] |
[[ka:ვანის ტბა]] |
||
[[kk:Ван көлі]] |
|||
[[ku:Gola Wanê]] |
|||
[[la:Lacus Van]] |
|||
[[lt:Vano ežeras]] |
|||
[[lv:Vanas ezers]] |
|||
[[mk:Ван (езеро)]] |
|||
[[ml:വാൻ തടാകം]] |
|||
[[ms:Tasik Van]] |
|||
[[nl:Vanmeer]] |
|||
[[nn:Vansjøen]] |
|||
[[no:Vansjøen]] |
|||
[[pl:Wan (jezioro)]] |
|||
[[pnb:جھیل وان]] |
|||
[[pt:Lago Van]] |
|||
[[ro:Lacul Van]] |
|||
[[ru:Ван (озеро)]] |
|||
[[sh:Van (jezero)]] |
|||
[[simple:Lake Van]] |
|||
[[sl:Jezero Van]] |
|||
[[sr:Језеро Ван]] |
|||
[[su:Dano Van]] |
|||
[[sv:Vansjön]] |
|||
[[tk:Wan köli]] |
|||
[[tr:Van Gölü]] |
|||
[[udm:Ван (ты)]] |
|||
[[uk:Ван (озеро)]] |
|||
[[ur:جھیل وان]] |
|||
[[vi:Hồ Van]] |
|||
[[vo:Lak di Van]] |
|||
[[war:Danaw Van]] |
|||
[[zh:凡湖]] |
A lap 2013. március 8., 19:51-kori változata
A Van-tó (ógörög Θωσπῖτις λίμνη, Thószpitisz limné, törökül: Van Gölü; kurdul: Gola Wanê) Törökország legnagyobb tava, az ország keleti részén fekszik. A sós vízű tó vulkanikus tevékenység következtében keletkezett, a víz-utánpótlást számos kisebb hegyi patak biztosítja. A tó 120 km hosszú, 80 km széles, legmélyebb pontja 457 m. A tó területe 9755 km², 1719 méterrel a tengerszint felett fekszik.
A tó tulajdonságai
A tó a pleisztocén időszakban keletkezett, mikor a Nemrut vulkán lávafolyama meggátolta a patakok, folyók lefolyását a Mush-fennsíkról. A Nemrut Dagi a tavat nyugatról határolja, míg a másik kialudt rétegvulkán, a Suphan Dagi északról határolja.
A víz gazdag karbonátokban, így nátrium-karbonátban is és egyéb sókban, melyeket a helyiek párologtatással kinyernek a tóból és mosószerként használják. A Darekh, a heringek egyik speciális faja él a tóban, a hal jól bírja a kissé sós vizet, a tóba folyó patakokba jár ívni. A tó körül viszonylag fejlett mezőgazdaság folyik, gyümölcsösök és gabonamezők találhatók.
Kulturális története
A tó környéke már ősidők óta lakott volt. Az i. e. 9. századtól az i. e. 7. századig Urartu központja, Tuspa a tó mellett feküdt, a mai Van város elődje volt. Később a tó körül örmények telepedtek le, az ókori Örményország három jelentős tavának – Szeván-tó, Urmia-tó, Van-tó – egyike volt. A Van-tavat Örményország tengerének is hívták a középkorban. A tóban lévő számtalan szigeten számos örmény katolikus templomot, monostort alapítottak, melyek a kurd és az oszmán uralom idején nagyrészt elpusztultak. A legjobb állapotban megmaradt kolostor a Szent Kereszt templom a 10. századból Akdamar-szigetén.
A Szent Kereszt templom (örményül: Surb Chatsch) Akdamar szigetén az egyik leghíresebb példája a középkori örmény művészetnek. A kolostort Gagik Artzruni, Örményország királya építette 915. és 921. között. A templom falain feltűnnek bibliai jelenetek, így Ádám és Éva, Jónás és a cethal, Dávid és Góliát alakjai.
Szintén kiemelkedő alkotás a kurd uralom idején épített Van Kalesi kastély épülete, a tó keleti részén.
A Van-tó partján lévő legnagyobb város Van, amely a tó keleti részén fekszik.
E tó mellett tenyésztették ki a török Van macskát, mely szemben a többi macskafajtával, nem fél a víztől, gyakran láthatóak a tóban úszó macskák.
1916 májusában a török és az örmény csapatok a tó mellett vívták meg a Van-tavi csatát.
1995 óta vizsgálják a tó híres, 15 méteres lényét, a Van-tavi szörnyet, amelyet több ezer helyi lakos látott már. Unal Kozak, a Vani Egyetem tanára könyvet írt a szemtanúk beszámolóiból, akik többször látták a 15 méteres szörnyet. A szkeptikusok szerint a szörny csak egy kitaláció, célja a régió gazdasági előmozdítása a turisták idecsalogatásával.
Vasút a tavon
Az 1970-es években építették meg a vasútvonalat Irán és Törökország között, a Van-tavon vasúti komp közlekedik, mely átszállítja a vasúti kocsikat a nyugati Tatvan városából a tó keleti részén lévő Van városába, ahol a vasúti kocsik ismét a síneken folytatják tovább útjukat Irán felé.