Fehér Géza (régész)

Fehér Géza (Kunszentmiklós, 1890. augusztus 4. - Budapest, 1955. április 10.) magyar régész.

Élete

A budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1913-ban. 1924-ben a debreceni egyetemen nyert magántanári képesítést. 1913-14-ben Sepsiszentgyörgyön, 1915-16-ban Szabadkán volt tanár, majd katonai szolgálatot teljesített. 1918-ban a konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetben dolgozott. Hazatérve Budapesten előbb középiskolai tanár, azután a Fővárosi Könyvtár keleti gyűjteményének alkalmazottja lett.

Munkássága

Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar-bolgár-török történeti kapcsolatokkal kezdett foglalkozni. 1922-től bulgáriai kutatásainak két évtizede alatt régészeti ásatásokon vett részt (Madara, Aboba-Pliszka, Mumdzsilár). 1931-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet kapott. A Bolgár Tudományos Akadémia tagjává választotta. A második világháború végén Isztambulba került, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron őstörténeti előadásokat tartott, majd a Top Kapi Szeráj Múzeumban dolgozott. 1948-tól haláláig Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Négy éven át vezette a zalavári ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.

Főbb művei

• Bulgarisch-ungarische Beziehungen in den V-XI. Jahrhunderten (Bp., 1921);

• Die Inschrift des Reiterreliefs von Madara (Szófia, 1928, bolgár nyelven is);

• A bolgár-török mûveltség emlékei és magyar õstörténeti vonatkozásaik (Bp., 1931);

• Az õsbolgárok ruházata és fegyverzete (Szófia, 1939, bolgárul);

• A bolgártörökök szerepe és mûveltsége (Bp., 1940, bolgár nyelven: Szófia, 1941);

• A nagyszentmiklósi kincsrejtély megfejtésének útja (Bp., 1950);

• A Dunántúl lakossága a honfoglalás korában (Bp., 1956);

• Beiträge zurn Problem des ungarisch-slawischen Zusammenlebens (Bp., 1957);

• Die landnehmende Ungarn und ihr Verhältnis zu den Slawen des Donaubeckens (Bp., 1957).

Emlékezete

A ruszei (Ruszcsuk) múzeumot róla nevezték el.

Források

• Fehér Géza élete

További irodalom

• Arno, T. J.: In memoriam Géza Fehér 1890–1955 (Stockholm, 1955)

• Diez, E.: Géza Fehér 1890–1955 (München, Südost-Inst., 1955)

• Harmatta János: F. G. (Archaeol. Ért. Bp., 1955)

• Moravcsik Gyula: F. G. (Antik Tanulm. II. 1955. 4. sz.)