„Vietnámi antilop” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: tr:Saola |
a map |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
| binomial = Pseudoryx nghetinhensis |
| binomial = Pseudoryx nghetinhensis |
||
| binomial_authority = Dung, Giao, Chinh, Tuoc, Arctander, MacKinnon, [[1993]] |
| binomial_authority = Dung, Giao, Chinh, Tuoc, Arctander, MacKinnon, [[1993]] |
||
|range_map = |
|range_map = Pseudoryx nghetinhensis distribution.png |
||
|range_map_caption = |
|range_map_caption = |
||
| wikispecies = Pseudoryx nghetinhensis |
| wikispecies = Pseudoryx nghetinhensis |
||
A lap 2012. október 17., 19:55-kori változata
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Pseudoryx nghetinhensis Dung, Giao, Chinh, Tuoc, Arctander, MacKinnon, 1993 | ||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vietnami antilop témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vietnami antilop témájú médiaállományokat és Vietnami antilop témájú kategóriát. |
A vietnami antilop vagy Vu-Quang antilop vagy vietnami nevén szaola (Pseudoryx nghetinhensis) egy párosujjú patás, amely a tülkösszarvúak (Bovidae) családján belül a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó Pseudoryx nem egyetlen faja.
Tudományos neve (Pseudoryx) jelentése „hamis orix”, vagyis a faj szarvai nagyon hasonlítnak az Oryx nembe sorolt afrikai lóantilopokhoz, különösen a bejzához (Oryx beisa).
Felfedezése
Egyike az utolsó patás állatoknak, amiket a nyugati tudomány megismert. Csak 1993-ban írták le hivatalosan. Felfedezése valóságos szenzáció volt, mert nem hitte senki, hogy a 20. század végén még lehetnek nagy testű, fel nem fedezett fajok bolygónkon. 1992 májusában egy különös állattól való szarvpárra bukkantak Vietnam északnyugati részén, a Vu-Quang Nemzeti Parkban. Ezután kiterjedt kutatásokat folytattak a faj kiléte után és az év végére további húsz pár szarvat leltek, többségüket a nemzeti park környékén élő parasztoknál. Mint kiderült, a környékbeliek jól ismerik az állatot: sao la-nak nevezik és rendszeresen vadásznak rá. Elmondásuk alapján rejtőzködő életmódú faj, szinte sose kerül közel a művelt területekhez és mindig kis csapatokban él. A kiterjedt kutatások ellenére csak 1996-ban sikerült egy élő állatot fogságba ejteni, ráadásul nem is Vietnamban, hanem a szomszédos Laoszban. Azóta többször sikerült egyedeket élve fogságba ejteni és több állatról készültek fényképek a vadonban is.
Rendszertani besorolása
A vietnami antilop pontos besorolása a tülkösszarvúakon belül sokáig kétséges volt. Eleinte a kecskeformák közé sorolták, azon belül a szérók rokonsági körébe rakták, mivel van egy jellemző mirigye a szeme alatt, mint a széróknak is.
1999-ben végeztek összehasonlító DNS-elemzést a fajnál, ami tisztázta rokonsági helyzetét. A vietnami antilop eszerint valójában a tulkok rokona, annak ellenére, hogy első pillantásra kevés közös tulajdonsága van velük.
Megjelenése
Testhossza 180 centiméter, marmagassága 90 centiméter, testsúlya 100 kilogramm. Szőrzete sötétbarna. Pofáján jellegzetes fehér rajzolat van, amelyik mindegyik egyednél eltérő nagyságú. Testfelépítése hasonlít az afrikai bóbitás antilopokra, feltehetőena hasonló életmód miatt. Feje némileg emlékeztet a nagy kuduéra, csak szarvai mások. Ezek nagyjából 50 centiméter hosszúak, vékonyak és egyenesek. A bika szarvai nagyobbak, mint a tehénéi.
Előfordulása
Laosz és Vietnam területén honos. Többnyire az esőáztatta, nehezen megközelíthető hegyi jellegű esőerdőket lakja 300 és 1800 méter között. Elterjedési területe nagyjából 8000 km²-nyi lehet.
Életmódja
Életmódjáról rejtőzködő természete miatt szinte semmit nem lehet tudni. A helybeliek elmondása szerint magányosan vagy párosával él. Táplálkozási szokásai nem ismertek. Mivel kevés fűnemű növény van ott ahol él, feltehetőleg levelekkel táplálkozik javarészt. Szaporodási szokásait is nagyrészt homály fedi. 1996-ban találtak egy elhullott fiatal állatot, ebből lehet kikövetkeztetni, hogy a borjai május és június hónapban jönnek a világra.
Természetvédelmi helyzete
Egyike a legriktább és leginkább veszélyeztetett fajoknak a tülkösszarvúak között. Mindeddig összesen 13 egyedet tartottak fogságban, azokat is szinte mind Vietnamban. A befogás és szállítás miatti stressz miatt egyik állat sem él fogságban néhány hétnél többet. Mindeddig egyetlen állatot sem tudtak élve európai vagy amerikai állatkertekbe szállítani, így a fogságban való tenyésztés lehetősége mindeddig nem áll fenn ennél a fajnál. Megőrzésére így az egyetlen lehetőség az élőhelyeinek védelme.
A vietnami kormány védetté nyilvánította fajt, vadászatát betiltotta. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt a „kihalófélben” kategóriába sorolta. Állománynagyságairól csak becslések vannak, de biztosan nem élhet néhány száz állatnál több.
Források
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press 1999 ISBN 0-8018-5789-9
- A. Hassanin & E. J. P. Douzery: Evolutionary affinities of the enigmatic saola (Pseudoryx nghetinhensis) in the context of the molecular phylogeny of Bovidae. In: Proceedings of the Royal Society of London, 1999, B 266(1422), S. 893-900.
- Shuker, Karl P. N. The New Zoo: New and Rediscovered Animals of the Twentieth Century (House of Stratus, 2002).
Külső hivatkozások
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- Fotók a fajról