„Hermioné (Menelaosz leánya)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://homepage.mac.com/cparada/GML/Hermione.html Hermione – Greek mythology] |
* [http://homepage.mac.com/cparada/GML/Hermione.html Hermione – Greek mythology] |
||
{{Odüsszeia}} |
|||
{{portál|ókor}} |
{{portál|ókor}} |
A lap 2012. július 20., 17:34-kori változata
Hermione a görög mitológiában Menelaosz spártai király és Helené lánya. Mikor Helené megszökött Parisszal, a kilencéves Hermionét anyai nagynénje, Klütaimnésztra nevelte tovább, akinek fiával, Oresztésszel eljegyezték.
Euripidész Oresztész című művében Oresztész foglyul ejti és azzal fenyegeti, hogy megöli; később apja Neoptolemuszhoz akarja feleségül adni. Euripidész egy másik színművének, az Andromakhénak központjában a féltékeny Hermione áll, aki megpróbálja megöletni Andromakhét, akit Neoptolemusz a trójai háború végén foglyul ejtett, valamint Neoptolemusztól született fiát; féltékenységét nemcsak az okozta, hogy osztoznia kellett a férjén a rabnővel, hanem az is, hogy Andromakhénak született gyereke, neki pedig nem. A gyilkosságot végül Péleusz akadályozta meg. Miután a gyilkossági kísérlet kudarcot vallott, Hermione megszökött Oresztésszel – aki az ezt követő harcban megölte Neoptolemuszt –, és megszülte Oresztész fiát, Tiszaménoszt.
- mert Helenének az istenek új ivadékot
- nem szántak, miután egyszer megszülte a bájos
- Hermionét, ki hasonló volt arany Aphroditéhoz.
- (Homérosz: Odüsszeia, ford. Devecseri Gábor.)
Hermione ezen kívül több más ókori irodalmi műben is megjelenik, például Ovidius Heroides (Hősnők) című versgyűjteményében.