„Kapoli Antal (fafaragó, 1867–1957)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: Magyar Életrajzi Lexikon → Magyar életrajzi lexikon
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:


==Élete==
==Élete==
Ősei generációk óta a juhászkodással foglalkoztak. 12 éves korában kezdett a pásztorkodással és a fafaragással foglalkozni. Először csak saját kedvére, később már megrendelésre készítette a parasztság körében alkalmazott használati és dísztárgyakat. Pásztorbotok, botok, kobakok, kulacsok, só- és paprikatartókat készített. Mintáit maga találta ki. Ismerte az õsi motívumok - figurák, virágdíszek - jelentését, melyeket használt, s néhányat maga is kitalált. Munkái senkiével össze nem téveszthetõk. Többször alkalmazott virágdíszítményeket, egyes jeleneteket a pásztorok és betyárok világából. Sokszor változtatta lakóhelyét, vándorlásai során egész [[Somogy megye|Somogy]]ban látta a kortársak és az elődök által készített faragásokat. Művei számos kiállításon szerepeltek, köztük a [[Néprajzi Múzeum]]ban, a kaposvári múzeuban és számos egyéb kiállítóhelyen. Tehetségét élete alkonyán több kitüntetéssel is elismerték. 1954-ben a [[Népművészet Mestere díj|Népművészet Mestere]] címet, 1955-ben pedig [[Kossuth-díj]]as népművész lett. 1957-ben, 90 éves korában hunyt el.
Ősei generációk óta a juhászkodással foglalkoztak. 12 éves korában kezdett a pásztorkodással és a fafaragással foglalkozni. Először csak saját kedvére, később már megrendelésre készítette a parasztság körében alkalmazott használati és dísztárgyakat. Pásztorbotok, botok, kobakok, kulacsok, só- és paprikatartókat készített. Mintáit maga találta ki. Ismerte az ősi motívumok - figurák, virágdíszek - jelentését, melyeket használt, s néhányat maga is kitalált. Munkái senkiével össze nem téveszthetők. Többször alkalmazott virágdíszítményeket, egyes jeleneteket a pásztorok és betyárok világából. Sokszor változtatta lakóhelyét, vándorlásai során egész [[Somogy megye|Somogy]]ban látta a kortársak és az elődök által készített faragásokat. Művei számos kiállításon szerepeltek, köztük a [[Néprajzi Múzeum]]ban, a [[kaposvár]]i múzeumban és számos egyéb kiállítóhelyen. Tehetségét élete alkonyán több kitüntetéssel is elismerték. 1954-ben a [[Népművészet Mestere díj|Népművészet Mestere]] címet, 1955-ben pedig [[Kossuth-díj]]as népművész lett. 1957-ben, 90 éves korában hunyt el.


==Források==
==Források==
12. sor: 12. sor:
[[Kategória:Népművészet Mestere díjasok]]
[[Kategória:Népművészet Mestere díjasok]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]
[[Kategória:1867-ben született személyek]]
[[Kategória:1957-ben elhunyt személyek]]

A lap 2012. június 7., 14:14-kori változata

id. Kapoli Antal (Gyalány, 1867. november 4.Somogyhárságy, 1957. április 12.) Kossuth-díjas fafaragó pásztor, a Népművészet Mestere (1954).

Élete

Ősei generációk óta a juhászkodással foglalkoztak. 12 éves korában kezdett a pásztorkodással és a fafaragással foglalkozni. Először csak saját kedvére, később már megrendelésre készítette a parasztság körében alkalmazott használati és dísztárgyakat. Pásztorbotok, botok, kobakok, kulacsok, só- és paprikatartókat készített. Mintáit maga találta ki. Ismerte az ősi motívumok - figurák, virágdíszek - jelentését, melyeket használt, s néhányat maga is kitalált. Munkái senkiével össze nem téveszthetők. Többször alkalmazott virágdíszítményeket, egyes jeleneteket a pásztorok és betyárok világából. Sokszor változtatta lakóhelyét, vándorlásai során egész Somogyban látta a kortársak és az elődök által készített faragásokat. Művei számos kiállításon szerepeltek, köztük a Néprajzi Múzeumban, a kaposvári múzeumban és számos egyéb kiállítóhelyen. Tehetségét élete alkonyán több kitüntetéssel is elismerték. 1954-ben a Népművészet Mestere címet, 1955-ben pedig Kossuth-díjas népművész lett. 1957-ben, 90 éves korában hunyt el.

Források