„Taucher Ferenc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „'''Taucher Ferenc''' (Kolozsvár, 1738. július 16. - Buda, 1820. október 20.) pécsi kanonok. 1753. október 16-án Trencsénben a J…” |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Buda –> Buda (történelmi település) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Taucher Ferenc''' ([[Kolozsvár]], [[1738]]. [[július 16]]. - [[Buda]], [[1820]]. [[október 20]].) pécsi kanonok. [[1753]]. [[október 16]]-án [[Trencsén]]ben a Jézus-társaságba lépett. Tanulmányait bevégezve, társa lett a [[nagyszombat]]i csillagvizsgáló igazgatójának; azután teológiát tanított a nagyszombati egyetemen. A rend eltöröltetése (1773) után [[Weisz Ferenc]] híres csillagász utóda és a [[csillagászat]] tanára lett. 1806-ban nyugalmaztatván, pécsi kanonoki címmel az egyetemes papnevelőben lelkiigazgató lett. Később Budán élt. |
'''Taucher Ferenc''' ([[Kolozsvár]], [[1738]]. [[július 16]]. - [[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1820]]. [[október 20]].) pécsi kanonok. [[1753]]. [[október 16]]-án [[Trencsén]]ben a Jézus-társaságba lépett. Tanulmányait bevégezve, társa lett a [[nagyszombat]]i csillagvizsgáló igazgatójának; azután teológiát tanított a nagyszombati egyetemen. A rend eltöröltetése (1773) után [[Weisz Ferenc]] híres csillagász utóda és a [[csillagászat]] tanára lett. 1806-ban nyugalmaztatván, pécsi kanonoki címmel az egyetemes papnevelőben lelkiigazgató lett. Később Budán élt. |
||
Munkálatait a Hell Miksa bécsi Ephemeridesben közölte (1772. Observatio Ecclipsis Solis 3. Juni 1769. facta in Collegio Tyrnaviae) sat. |
Munkálatait a Hell Miksa bécsi Ephemeridesben közölte (1772. Observatio Ecclipsis Solis 3. Juni 1769. facta in Collegio Tyrnaviae) sat. |
||
A lap 2012. május 6., 18:03-kori változata
Taucher Ferenc (Kolozsvár, 1738. július 16. - Buda, 1820. október 20.) pécsi kanonok. 1753. október 16-án Trencsénben a Jézus-társaságba lépett. Tanulmányait bevégezve, társa lett a nagyszombati csillagvizsgáló igazgatójának; azután teológiát tanított a nagyszombati egyetemen. A rend eltöröltetése (1773) után Weisz Ferenc híres csillagász utóda és a csillagászat tanára lett. 1806-ban nyugalmaztatván, pécsi kanonoki címmel az egyetemes papnevelőben lelkiigazgató lett. Később Budán élt.
Munkálatait a Hell Miksa bécsi Ephemeridesben közölte (1772. Observatio Ecclipsis Solis 3. Juni 1769. facta in Collegio Tyrnaviae) sat.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.