„Hrvatska Kostajnica” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ru:Хрватска-Костайница |
a →Története: DEFAULTSORT AWB |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
Ma 3480 lakosa van. |
Ma 3480 lakosa van. |
||
{{DEFAULTSORT:Hrvatskakostajnica}} |
|||
[[Kategória:Horvátország városai]] |
[[Kategória:Horvátország városai]] |
||
A lap 2012. április 12., 15:04-kori változata
| Hrvatska Kostajnica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Moslavina |
| Jogállás | város |
| Polgármester | Tomislav Paunović |
| Irányítószám | 44430 |
| Körzethívószám | (+385) 044 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1879 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 109 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′, k. h. 16° 32′Koordináták: é. sz. 45° 14′, k. h. 16° 32′ | |
| Hrvatska Kostajnica weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hrvatska Kostajnica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hrvatska Kostajnica város Horvátországban Sziszek-Moslavina megyében.
Fekvése
Sziszektől 48 km-re délkeletre, az Una folyó bal partján a bosnyák határ mellett fekszik. A bosnyák oldalon áll Bosanjska Kostajnica, a városnak a folyó jobb partján maradt része.
Története
Területe már a római korban lakott volt. Írott forrásban a települést 1240-ben Koztainicha néven említik először. Várát 1420-tól említik a Lipoveciek birtokaként. Ezután házasság révén szomszédvári Tót Lászlóé, majd a második férjé Frangepán Mártoné. A vár az Una partján áll, több tulajdonos után a 16. században lett Zrínyiek birtoka, akik megerősítették és többször megvédték a töröktől. 1556-ban Malkocs boszniai bég megostromolta és bevette a várat, ettől kezdve 130 évig a környék török közigazgatási székhelye. Csak 1699-ben került újra császári kézre. 1718-ban a pozsareváci békében a Habsburg Birodalom határa az Una folyó jobb partja lett, ezzel a török uralom véget ért. 1776-ban városi rangot kapott, 1788-ban szabad királyi város lett. 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt. 1910-ben 2090 lakosából 1639 horvát, és 363 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Kostajnicai járásának székhelye volt. 1991-ben elfoglalta a jugoszláv hadsereg és csak 1995-ben szabadították fel a horvát erők. Ma 3480 lakosa van.
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.